A németországi adatlopási botrány hullámai nem ültek el, az össztársadalmi felháborodás odáig vezetett, hogy a kormány miniszterei megtárgyalták a jelenlegi helyzetet, s ezek után arra az elhatározásra jutottak, hogy a digitális világ körülményei az adatvédelmi törvények frissítését követelik meg.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, a múlt hónapban Detlef Tiegel, egy szerencsejátékkal foglalkozó vállalkozás ügyfélszolgálatának munkatársa azzal kívánta felhívni a figyelmet a cégénél zajló adatkereskedelemre, illetve az ilyen munkahelyeken fennálló potenciális veszélyekre, hogy a vállalkozásnál eltöltött néhány hét után elküldött Schleswig–Holstein tartomány fogyasztóvédelmi biztosának egy olyan CD-t, melyen 17 ezer ügyfél személyes adatai (név, születési dátum, telefonszámok, lakcím, bankszámlaszám, számlatörténet) szerepeltek, s kijelentette, hogy ez csak jelzés, mivel ezen kívül még 1,5 millió ember adataival rendelkezik. A botrányt csak tovább dagasztotta az a tény, hogy a bejelentés nyomán a fogyasztóvédelmi hivatal munkatársai a nem sokkal ezek után lezajlott akcióban két nap alatt 850 euróért hatmillió német polgár hasonló adataihoz jutottak hozzá az interneten keresztül.
A történtek hatására Wolfgang Schäuble német belügyminiszter mára válságértekezletet hívott össze Berlinben, melynek tárgya az volt, hogy miképpen lehetne a netes adatkereskedelmet a törvények segítségével visszaszorítani. A tanácskozáson rajta kívül Michael Glos gazdasági, Brigitte Zypries igazságügyi, Horst Seehofer fogyasztóvédelmi miniszter, Peter Schaar adatvédelmi biztos, valamint a szövetségi tartományok képviselői vettek részt.
A gyűlés után Schäuble azt nyilatkozta, hogy a jelenlévők egyetértettek abban, hogy törvényi szigorításra van szükség. Többek között azt tervezik, hogy a jövőben illegális lenne két cég között a személyes adatok cseréje, ha az érintett nem egyezett ebbe bele, valamint arra is köteleznék a telefonos marketinget, árusítást végző cégeket, hogy tájékoztassák az ügyfeleket: milyen módon jutottak adataikhoz. Ezekre a változásokra azért lenne szükség, mert a jelenlegi adatkereskedőket etikai szempontból el lehet ugyan ítélni, a törvények alapján viszont nem, mivel az adatkereskedők a törvényt gyakorlatilag betűről betűre betartva kezelik a polgárok adatait.
A német kereskedelmi kamara nevében Martin Wansleben azt nyilatkozta, hogy nem örülnek a tervezett szigorításoknak, mivel szerintük a fogyasztóvédelem nevében tervezett, néhány, bűncselekményt elkövető adatkereskedőre hivatkozó intézkedések komolyan veszélyeztetnék a gazdasági szereplők érdekeit. Hasonlóképpen vélekednek a távközlési és az informatikai piac nagyobb szereplői is. Wolfgang Schäuble viszont nem tart káros hatásoktól, s elmondta, hogy novemberig beterjeszti az új törvény javaslatát a kabinetnek.
