Hatalmas botrány támadt a héten Németországban abból, hogy kiderült: akár 10–20 millió német állampolgár személyes adatai is keringhetnek a feketepiacon, melyekhez bagó pénzért hozzá lehet jutni.
Ez a hatalmas szám Thilo Weichert, Schleswig–Holstein tartomány fogyasztóvédelmi biztosának becslése, aki a fogyasztóvédelmi hivatal munkatársait bízta meg azzal, hogy vásároljanak illegálisan személyes adatokat, hogy feltérképezzék a helyzetet. Az intézkedés előzménye volt, hogy a múlt héten kaptak egy CD-t, mely 17 ezer ember adatait tartalmazta (név, születési dátum, telefonszámok, lakcím, bankszámlaszám, számlatörténet), ám az igazi vihar akkor támadt, amikor a „fedett ügynökök” két nap alatt 850 euróért hatmillió német hasonló adataihoz jutottak hozzá.
A beszámolók szerint a legtöbb visszaélést a telefonos ügyfélszolgálatoknál, az internetes lottózóknál, illetve az online kérdőíveket felajánlóknál tapasztalták – vagyis az ilyen helyekről kerülnek a legtöbbször az adatok a feketepiacra (az első 17 ezer adatot egy ügyfélszolgálatos adta át a hivatal munkatársainak, aki állítólag a figyelemfelkeltés miatt tette ezt meg, mivel a cégnél tapasztalt adatkereskedésre akarta felhívni a figyelmet – háromheti munka után összesen 1,5 millió ember adatait mentette el magának –, de igen sok adat került a piacra például a mobiltelefonok szerződéseiből is).
Ez az ügy Németországban komoly támogatást adott annak a törekvésnek, mely a személyes adatok védelmét be kívánja emelni az alkotmányba, a visszaéléseket pedig az eddigieknél sokkal súlyosabban büntetné. E szándékkal Brigitte Zypries igazságügy-miniszter is egyetért, s őt támogatja Sebastian Edathy, a német parlament belügyi bizottságának elnöke is – a botrány nyomán a súlyos történelmi terhek miatt a megfigyelésre kiváltképp érzékeny Németországban gyakorlatilag minden politikai erő a sürgős intézkedés mellett foglalt állást.
