Az előző héten felröppent híresztelésekkel ellentétben mégiscsak kötelezővé teszi majd a YouTube videómegosztó portál a valós név használatát a videók alatt. A kezdeményezéssel a kommentek minőségének javulását, valamint a támadó és troll hozzászólások jelentős csökkenését várja a Google.
Az interneten történő anonim tevékenység már egy jó ideje foglalkoztatja a nagyobb vállalatokat és személyiségi jogi aktivistákat: míg az utóbbiak szerint az online névtelenség alapvető joga minden felhasználónak, addig az ellentábor szerint szükség van a valódi név használatára a sértő vagy offenzív hozzászólások felszámolása érdekében.
Dél-Koreában megbukott
Emellett érvelt nemrég a Facebook marketingigazgatója, Randi Zuckerberg is; a hölgy meggyőződése, hogy az interneten történő hozzászólások minőségét jelentősen javítja a valós identitás és e-mailcím használata: „Az emberek sokkal jobban viselkednek, ha a valódi nevük kerül ki. [...] A legtöbben úgy gondolják, hogy az anonimitás mögé bújva bármit mondhatnak, következmények nélkül.” E jelenség visszafogása érdekében léptek Dél-Koreában, ahol először 2003-ban a kormányzati, majd 2007-től a 100 ezer látogatónál többel rendelkező oldalaknál tették kötelezővé a valódi adatok megjelenítését a hozzászólásoknál. Az akció nem egészen egy évre rá a kukában landolt, ugyanis egy 2008-ban készült tanulmány szerint a kommentek minősége elenyésző mértékben (0,09%) változott, ráadásul az értékes adatokra halászva, a hackerek is kivetették a hálóikat ezekre a fórumokra.
Egy későbbi, a Carnegie Mellon által készült analízis is alátámasztotta az ázsiai ország eredményeit: tanulmányuk kimutatta, hogy egy hasonló rendelet bevezetése inkább csak növeli a sértő megnyilvánulások számát. Az eredmények azt is kimutatták, hogy a felhasználók mindössze 30 százaléka vett vissza a káromkodó vagy normaszegő viselkedéséből, ami meglehetősen kevésnek mondható, és egyénekre lebontva ez a kép még kevésbé kedvező: míg a napi 1-2 hozzászólásnál megálló, úgynevezett „könnyű felhasználók” ugyan némiképp megrezzentek a törvénytől, a hardcore kommenthuszárokat egyáltalán nem hatotta meg a rendelkezés.
Nem érdekli őket
Annak a ténynek a tükrében, hogy a koreai hozzászólások 13%-a rosszindulatú, a 30%-os redukció csak egy felületi kezelés, komolyabb hatással nem volt a komment-tér minőségének javulására. Az eredmény nekünk ugyan meglepő lehet, a társadalomtudósok számára azonban már régóta evidens, hogy a felhasználókat már az sem zavarja különösebben, ha videóra rögzítik a viselkedésüket – más szavakkal: egy fantom ítélőszék jelenléte nem elég motiváló erő arra, hogy ne rosszabb oldalunkat mutassuk meg online.
Emlékeztetőül: a kapott eredmények a koreai felhasználók viselkedéséről adnak egy képet. Noha elenyésző az esély rá, mégsem elképzelhetetlen, hogy egy hasonló rendelkezés bevezetése a világ többi részén jelentősebben javíthatja a kommentek minőségét – ugyan itthon a valós adatokkal történő kommentelés mint elvárás egy meglehetősen ritka jelenség, aki ismer ilyen fórumot láthatja, hogy itthon sincsen kihatással az a felhasználóra, hogy nem a becenevén kell megnyilvánulnia az adott topikban.
