Meglehetősen kínos magyarázkodásra kényszerült Satya Nadella, a Microsoft vezetője, miután egy olyan konferencián, mely a nevét az informatikában legendásnak számító nagyszerű programozóról, a kiváló szakemberről, Grace Hopperről kapta, egy, a nőknek az iparágban tapasztalható fizetési helyzetét firtató kérdésre egyes értelmezések szerint igencsak cinikus és lekezelő választ adott, és ezzel sokakat felháborított.
A maga nemében legnagyobbnak számító Grace Hopper konferencia (Grace Hopper Celebration of Women In Computing) minden esetben épp a nőknek a technológiai iparban elfoglalt helyzetét állítja középpontba, és itt hangzott el az a kérdés, melyet épp egy olyan nő, Maria Klawe tett fel, aki történetesen tagja a Microsoft igazgatótanácsának. Klawe azt kérdezte Nadellától, hogy mit tanácsolna azoknak a szakmában dolgozó nőknek, akik elégedetlenek a fizetésükkel (itt nyilvánvalóan és egyértelműen arra gondolt, hogy a probléma az, hogy azonos munkáért a nők kevesebb bért kapnak). Nadella erre azt válaszolta, hogy ne kérjenek fizetésemelést, inkább bízzanak a rendszerben és a „karmában”, hogy a jó munkáért előbb-utóbb megkapják a megérdemelt anyagi javadalmazást is. Kifejtette azt is, hogy előbb kell bizonyítani, majd aztán kuncsorogni – ő személy szerint jobban bízik abban, aki először letesz az asztalra valamit és az előrejutás lehetőségére alapoz, mint abban, aki idejekorán követelőzik.
A vezérigazgató szavait természetesen kétféleképp is lehet értelmezni. Egyrészt úgy, hogy a vállalati rendszer semleges a nemeket tekintve, így se férfi, se nő ne pattogjon, hanem dolgozzon, és az elvégzett munka alapján meg fogja kapni az őt illető juttatást. Másrészt viszont érthető úgy is – és ebből lett a botrány –, hogy Nadella nem ismeri el annak a helyzetnek a fennállását, hogy a technológiai vállalatoknál is létezik „az azonos munkáért kevesebb fizetés a nőknek” jelensége, és egyszerűen ignorálja a problémát.
A válasz igen nagy felháborodást váltott ki, a net különféle fórumainak ugrottak neki a vezérigazgatónak, aki viszonylag rövid idő után reagált egy bocsánatkéréssel, és a Twitteren közölte, hogy „nem megfelelő módon” fogalmazott, és esze ágában sincs nemek alapján különbséget tenni („I answered that question completely wrong.”). Ezek után, az alig csendesedő botrány miatt, levelet is küldött a Microsoft dolgozóinak, megerősítette korábbi kijelentését, illetve közölte, hogy a kérdés helyénvaló volt: ha egy nő úgy érzi, hogy alulfizetik, igenis reklamáljon, és a döntés nem a nemi hovatartozása, hanem az elvégzett munkája alapján fog megszületni. Emellett azt közölte, hogy a Microsoft élen jár abban, hogy „gender” alapján ne történjen megkülönböztetés a vállalatnál.
Ám ezt sokan nem fogadták el még így sem – köztük olyan, vezető helyzetben lévő nők, akik a technológiai iparban töltenek fontos pozíciókat, akadt olyan is köztük, aki korábban a Microsoftnál dolgozott –, mivel például a Harvard vizsgálatai szerint az informatikus nők ugyanazon munkáért körülbelül 10 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint férfi kollégáik. (A nagy technológiai cégeknél az Egyesült Államokban egyébként nagyjából negyede-ötöde a foglalkoztatottak között a nők aránya, de az összes céget nézve ez körülbelül 17 százalék.)
