Megegyezett a Matáv a Telekom Montenegróról

Lapértesülések szerint megegyezett a Matáv és a montenegrói kormány a Telekom Montenegro eladásáról. Az ügyletet lassította, hogy a magyar cég kétharmados többséget akart, amit csak nehezen tudtak számára biztosítani.

Montenegrói lapértesülések szerint hosszas tárgyalásokat követően megegyezett a Matáv és a montenegrói kormány a Telekom Montenegro (TCG, Telekom Crne Gore) többségi részvénycsomagjának megvásárlási feltételeiről - adta hírül az MTI-re hivatkozva az ebroker.hu. A két fél megbeszélésén állítólag vita bontakozott ki, mivel a Matáv az eredetileg nyilvánosságra hozott 51,12 százalékos részvénycsomagon felül igényt tartott egy befektetési alapok kezén lévő 16 százalékos részvénycsomagra is, hogy így biztosíthassa magának a cégben a kétharmados többséget. A Matáv egyébként másfél hónapja jelentette be, hogy kizárólagos tárgyalásokat kezdhet a TCG többségi részesdésének megvásárlásáról, a január közepén megjelent közlemény azonban egyetlen szó erejéig sem tért ki arra, hogy a magyar cég igényt tart a montenegrói kormány részéről a 66 százalékot meghaladó részesedés biztosítására.

A Matáv ajánlatában összesen 114 millió eurót ajánlott az 51,12 százalékos állami pakettért, ez a TCG honlapján fellelhető adatok alapján (47 273 970 darab TCG-részvény) számolva 4,7 eurós árat jelent részvényenként. Ugyanakkor a fennmaradó 48,88 százalékos csomag esetében a Matáv - megkülönböztetve a kisebbségi részvényeseket a fő tulajdonostól - mindössze 2,2 eurót kínált részvényenként.

A megegyezéshez a Dan című napilap szerint az kellett, hogy a montenegrói kormány biztosítani tudta az Atlas, a HLT és a Monet befektetési alapok kezében lévő 15,41 százaléknyi csomagot a Matávnak. Helyi lapértesülések szerint egyébként a kormány 30 centet fizet azon kisebbségi részvényeseknek papíronként, akik 2,2 eurós áron felajánlják papírjaikat a Matávnak. Eközben Nebojsa Medojevic, a Csoport a Változásokért nevű szervezet vezérigazgatója egy lapinterjúban felszólította a TCG-re kiírt tender második és harmadik helyezettjét (a szerb és a szlovén távközlési céget), hogy követeljék a privatizációs pályázat megsemmisítését. Véleménye szerint a kormány nyomást gyakorol a befektetési alapokra, hogy azok a piaci árnál olcsóbban adják el részvényeiket a Matávnak.

Azóta történt

Előzmények