Japán második legnagyobb távközlési vállalata, a KDDI egy olyan szoftvert fejlesztett ki, amely nagy pontossággal képes felismerni, hogy éppen mit csinál egy adott mobiltelefon tulajdonosa – feltéve, hogy a készülék nála van. Az alkalmazás a mobilokba épített gyorsulásmérő által küldött jeleket értelmezi, veti össze korábban rögzített jelmintákkal, és így be tud azonosítani olyan tevékenységeket, mint például a sétálás, a lépcsőn járás, ablaktisztítás vagy éppen semmitevés. Nem véletlenek a példák: a szolgáltató elsősorban másokat felügyelő vezetőknek vagy munkaerő-kölcsönző cégeknek reméli értékesíteni.

A megoldás újdonsága abban rejlik, hogy képes összetettebb mozgások beazonosítására is, majd a gyűjtött adatokat egy, a naplózást végző központi szerverre továbbítani. Például ha egy arra alkalmas mobiltelefont erősítenek egy takarítómunkás derekára, a program meg tudja mondani, mikor mos fel, mikor söpör vagy éppen üríti ki a szemetesvödröt. A KDDI szerint a szolgáltatás hatékonyabbá teheti a dolgozók munkáját, és megkönnyíti a vezetőknek a beosztottjaik teljesítményének értékelését – még akkor is, ha nincsenek a helyszínen.

Az operátor egyik kutatója a fejlesztésről beszámoló BBC News-nak elmondta, hogy a vállalatok élénken érdeklődnek a szoftver iránt. „Ez nem az alkalmazottak személyiségi jogainak korlátozásáról szól. A szolgáltatás lényege inkább a törődés, az odafigyelés, mint egy Nagy Testvér típusú megfigyelés” – mondta a brit híroldalnak Hirojuki Jokojama. Hasonló nyomkövető-rendszereket például tehergépkocsi-vezetők vagy termékértékesítők esetében már régóta alkalmaznak Japánban, ezek a dolgozók mobiljában lévő GPS-vevőt használják.

Az új fejlesztés nem nyerte el a helyi emberjogi szakértők tetszését. De a BBC Newsnak nyilatkozó jogász, Kadzuo Hidzumi azt mondja: a szigetországban az emberi jogok és a privát szféra védelme messze nem olyan erős, mint a nyugati világban, a sajtóban ritkán lehet olvasni az ezeket korlátozó technológiák árnyoldalairól. „Attól tartok, hogy az átlagpolgárt nem érdekli, ha e jogaitól megfosztják. Ebből következik, hogy az ilyen és ehhez hasonló technológiák miatt japán a sötét középkor felé masírozik” – magyarázta.