Habár az eredményeknek talán nem örültek, de a magyar Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) hívja fel honlapján a figyelmet egy uniós megbízásból készült tanulmányra, melyből az derül ki, hogy nem igazolható a kiadók és egyes alkotók azon állítása, mely szerint a kalózkodás jelentős mértékben megkárosítja őket, ugyanis a digitális tartalomfogyasztást vizsgáló felmérés szerint az illegális letöltés minimum kiegészítő szerepű, sőt, a streamtartalmak esetében kifejezetten növeli a legális értékesítést.
Hirdetés
A digitális zenefogyasztási szokásokat vizsgáló felmérést az Európai Bizottság technológiai kutatásokkal foglalkozó kutatóközpontja, az Institute for Prospective Technological Studies végezte el. A Digital Music Consumption on the Internet: Evidence from Clickstream Data címmel közzétett tanulmány elkészítéséhez 16 ezer internetező zenefogyasztási szokásait vizsgálták a brit, a francia, a német, az olasz és a spanyol piacokon. A felmérést végzők a vizsgált internetezők zenét kínáló legális, illetve illegális oldalakra történő klikkeléseit követték. A felmérés adatai azt mutatják, az online kalózkodás nem szorítja ki, nem lehetetleníti el az online legális értékesítéseket, hanem bizonyos mértékig kiegészítik egymást a legális és az illegális értékesítési csatornák.
A tanulmány eredményei szerint az illegális letöltést lehetővé tevő oldalak nélkül kevesebben keresnék a legális vásárlási lehetőségeket: a mintájukban szereplő személyek által az illegálisan letöltött tartalmak nagy részét nem vásárolták volna meg, ha az illegális oldalakat nem használták volna. A streaminget kínáló oldalak használata pedig nem veszi el, hanem inkább a legális értékesítés felé tereli a forgalmat a vizsgálat eredményei alapján. Az adatok szerint az illegális letöltőoldalakra való kattintások 10 százalékos növekedése egyúttal 0,2 százalékos növekedést eredményez a legális oldalakon, ugyanígy a streaminget ajánló oldalak látogatottságának 10 százalékos emelkedése 0,7 százalékos forgalomnövekedést generál a legális vásárlási felületeken.
Óvatosan: csak a digitális piacról van szó
A kutatást jegyző két szakértő, Luis Aguiar és Bertin Martens rámutatnak arra, hogy az átkattintási arány országonként eltérő, így például a francia és brit piacon az illegális oldalak nagyobb forgalmat terelnek a legálisak felé, amelynek persze oka, hogy a vizsgált országok közül ezekben a legszélesebb a legálisan zenét kínáló szolgáltatók kínálata.
A tanulmány szerzőinek összegzése tehát az, hogy bár az illegális letöltések sértik a szerzők jogait, azok negatív hatása az online zeneértékesítésre nem mutatható ki.
Aguiar és Martens ehhez még hozzáteszi, hogy az elemzésükből nem lehet a teljes zeneiparra vonatkozó következtetéseket levonni, hiszen ők kizárólag a digitális eladásokat vizsgálták. Nem szabad elfelejteni, hogy a kutatás egy változóban lévő zenei piacon készült, így eredményeit annak figyelembevételével kell értelmezni, hogy egészen mostanáig nem a digitális, hanem a fizikai hordozók generálták a piac bevételének jelentős részét. A kutatók szerint, ha az illegális letöltések következtében a fizikai értékesítések száma jelentősen csökken, akkor azok hatása a zeneipar egészét tekintve mindenképpen negatív.
