A függetlenségét informatikai téren is mind többször hangsúlyozó Indiában a norvég események hasonló választ váltottak ki, mint Európában: az ottani távközlési miniszter felszólította a belügyminisztert, hogy az ott is népszerű globális közösségi oldalakat, mint például a Facebook és a Twitter, a hatóságok vonják szigorúbb ellenőrzés és megfigyelés alá, hogy az ott szerveződő csoportok, alakítás alatt álló tervek megismerésével megakadályozhassák a jövőbeli terrorcselekményeket.
Milind Deora, a távközlésért és a nemzeti informatikáért felelős miniszter rámutatott, hogy a jelenlegi indiai törvények egyszerű lehetőséget adnak arra, hogy a szolgáltatók biztosítsák a kormány számára a hálózataikon zajló kommunikáció megfigyelését, ugyanis egyetlen, Indiában is működő szolgáltató sem kezdheti meg tevékenységét, ha a licencszerződésben nem szerepel az adatszolgáltatási kötelezettség vállalása. Ám a miniszter szerint gondot okoz az, hogy bizonyos kommunikációs csatornák titkosított módon kezelik a felhasználók közleményeit. Azt nem tudni, hogy a politikus pontosan mire, mely szolgáltatásokra gondolt, a híradások szerint ezt elő fogja adni az illetékes parlamenti bizottság ülésén, ahol konkrétan megnevezi azokat a csatornákat, amelyekre gondolt, és amelyek megfigyelése ugyan szükséges lenne, de a titkosítás ezt megakadályozza.
Ez a lépés nem meglepő, mivel Indiában idén lépett életbe egy új informatikai törvény, mely előírja a szolgáltatók számára a kormánnyal való együttműködési kötelezettséget – sajátos, a világon egyre több helyen alkalmazott módon az új szabályok szerint az ázsiai országban egy hatóság által kért személyes adat (például jelszó) kiadásának kéréséhez nincs szükség bírósági végzésre. Ugyanakkor, habár ez a hatályos rendelkezés, a szolgáltatók folyamatosan ellenállnak a kérések teljesítésének, ha nem kapnak kezükbe egy bírói határozatot is, ugyanis félnek a bizalomvesztéstől. A helyzetet tovább bonyolítja és az internet okozta különleges gondokra világít rá, hogy például mind a Facebook, mind a Twitter működési szabályzatában szerepel, hogy a cég érzékeny, a felhasználók által nem publikusnak szánt adatokat csak bírósági utasításra ad ki a hatóságoknak.
India kormányzata már nem először szólít fel multinacionális cégeket arra, hogy a szolgáltatásaikat használó indiai polgárok kommunikációját ellenőrizhesse: emlékezetes és még ma is zajló ügy a BlackBerry gyártójával, a RIM-mel folytatott küzdelem, de a Skype-ot és a Google-t is felszólították már – igaz, ez utóbbiakat csak a nyilvánosság előtt, mivel ezek a cégek közölték, hogy hivatalos megkeresést nem kaptak ez ügyben.
