A Google tegnap jelentette be, hogy hét hónapos zártkörű tesztelés után elindult a cég által kezdeményezett, decemberben beharangozott online tudásbázis, a Knol.

A hivatalos blog szerint a Wikipediára némileg emlékeztető adattárat az értékes tartalmak összegyűjtésére szánják, egyfajta minőségi lexikonként képzelik el az ötletgazdák. A bizonyos szempontból mintának tekinthető Wikipediától azonban a Knolt két lényeges tulajdonság különbözteti meg: egyrészt itt nem lehet anonim módon szerkeszteni, a szerzők vállalják valódi személyazonosságukat, másrészt pedig, a Google AdSense nevű hirdetési konstrukciójától ihletetten, a szerzők engedélyezhetik reklámok megjelenését az általuk szerkesztett, írott oldalon, s ennek fejében a Google részesedést fizet nekik a bevételből.

A valódi nevek vállalása – ennek ellenőrzésére egy rendszert is kidolgoztak – azzal is kecsegtethet, hogy valóban csak komoly szándékkal rendelkező, felkészült szakemberek írnak majd szócikkeket, s a Google reményei szerint elkerülhetik a Wikipediában néha tapasztalható vandalizmust, illetve dilettantizmust.

A szerzőnek lehetnek munkatársai, segítői is, de jövedelmet csak az elsődleges szerző kap. A segítők ajánlhatnak javításokat, pontosításokat, de nem írhatják át a szócikket, mint a Wikipedia esetében. Ez egyrészt nyilvánvalóan merevebbé teszi a Knolt, hiszen a Wikipedia sok szócikke gyakran néhány órás aktualitású információkat is tartalmaz, viszont segíthet megakadályozni a rossz szándékú, vagy egyszerűen csak butaságból eredő módosításokat.

Ha azonos témáról több szerző készít cikket, akkor közöttük egy minősítési rendszer igyekszik hierarchiát kialakítani. Az úgynevezett knolok megírása és feltöltése egyébként a blogoldalak egyszerű technikáját másolja. A Google egy további kezdeményezésének első lépése továbbá, hogy megállapodtak a The New Yorker magazinnal, hogy a lap knolonként egy rajzot biztosít ingyenesen a szerzőknek.

Mindazonáltal a Knol kapcsán felmerül az a kérdés is, hogy mennyire tudják majd a szerzőket megvédeni a spammerektől (bár az e-mail címek nem láthatóak, de valószínűleg csak idő kérdése, hogy módszert találjanak e probléma megoldására), valamint az is, hogy a Google külső nyomásra nem fog-e kárt okozni a knolokat íróknak – mondjuk ha politikai nyomásra kell kiszolgáltatnia adatokat, ráadásul a világon sokféle adatvédelmi szabályozás működik, s emiatt még kényes helyzetek alakulhatnak ki.

Emellett azt is csak a jövő mutatja majd meg, hogy a reklámokból származó – feltehetően nem is rossz – bevételek nem sarkallják-e majd arra a szerzőket, hogy elsősorban olyan szócikkeket írjanak, amelyek az adott téma miatt több hirdetőt vonzanak, hiszen jelenleg, az induláskor – bár egyáltalán nem biztos, hogy emiatt – főleg betegségekkel foglalkozó, orvosok által írott cikkek szerepelnek a Knol oldalán.