Marissa Mayer, a Google alelnöke nem a levegőbe beszélt: a korábban emlegetett januári megjelenés helyett a Google böngészőjének, a Chrome-nak tesztidőszaka véget ért, s tegnap elérhetővé tették a végleges 1.0-s (pontosabban: 1.0.154.36-os) verzióját. Ez a sietség sokakat meglepett, hiszen több közkedvelt, már rég kiforrottnak tűnő szolgáltatásuk még mindig béta-verziójú: a Gmail (2004 óta), a Google Finance, Google Health, a Google Docs, a Google Blog Search stb., míg a Chrome 100 napos teszt után lett végleges.

A szeptemberben kibocsátott béta-verzió az eltelt időszakban 14-szer frissült, s a tegnapi, 15. frissítés után eltűnt a böngésző névjegyéből a „beta” megjelölés. A hivatalos közlemény szerint azért vették le ezt a címkét, mivel a Chrome stabilitása és működése már lehetővé tette, ám ez nem jelenti azt, hogy ne kellene még nagyon sokat dolgozni a tökéletesítésén. A fejlesztők bejelentették, hogy számtalan hibát javítottak ki, s a V8 JavaScript motort is másfélszer gyorsabb, mint a legelső tesztváltozat esetében. Továbbfejlesztették a könyvjelzők kezelhetőségét, az exportálást és az importálást egyszerűsítették, s a biztonsági beállítások eszközeit felhasználóbarátabbá tették.

Sokan találgatják most, hogy mi volt az oka a sietségnek. A legvalószínűbb talán, hogy nagy a versenyfutás a böngészők piacán is, és a Chrome, hiába áll mögötte a Google, eddig körülbelül csak egy százaléknyi részesedést (ez körülbelül 10 millió aktív felhasználót jelent) tudott szerezni (az optimistábbak, akik valószínűleg minden letöltést beleszámítanak, 4–6 százalékról beszélnek). A Financial Times értesülései szerint az is komoly mozgatórugó lehetett, hogy a Dellnek, a világ második PC-gyártójának januárban lejár a Google-lal kötött szerződése (mely szerint gépeiken előre telepítve szerepel az Internet Explorerbe épülő Google Toolbar), s az lenne a cél, hogy a Chrome a cég gépein  előre telepített böngésző legyen. S ugyanezt tervezik a többi gyártónál, OEM-partnernél is, akik viszont egy tesztverzió előre telepítésétől természetszerűleg vonakodtak.

A fejlesztések további irányai az általános javításon kívül (szakvélemények szerint még mindig a Chrome a legbugosabb böngésző) egyrészt a Firefoxban oly sikeres kiegészítők területének kialakítása, illetve bővítése, másrészt pedig a többi Google-szolgáltatás és a Chrome integrálása lesznek. S természetesen el kell még készíteni a Linuxra és Macre telepíthető verziókat is.