Újabb fordulójához ért az az egyeztetési eljárás, melynek tétje az, hogy a Google vajon milyen feltételekkel működtetheti nagyszabású digitalizációs projektjét, melynek célja, hogy a lehető legtöbb papíralapú dokumentumot szkenneljék be, majd a szerzői jogoktól függően hozzáférést biztosítsanak ezekhez az anyagokhoz, illetve erre üzleti modellt is építsenek.
A kulturális területek szakemberei mellett az egész világ kiadói iparát megrázó vállalkozás körüli vita már jó ideje, a Google Books indulása óta folyik. Többször beszámoltunk arról, hogy a cég terveit és tevékenységét jelenleg legélesebben Európában támadják, de a korábban csillapodni látszó amerikai viharok sem csitultak el, mivel az ottani Igazságügyi Minisztérium helytelenítette a kiadók és a Google megállapodását, ugyanis úgy vélték, hogy az egyezség (egyszeri 125 millió dolláros kifizetés, illetve a digitalizált könyvek generálta kereskedelemből való tekintélyes részesedés biztosítása) esetleg káros lehet a most feljövőben lévő elektronikus könyvek piacára, ahol a Google a kiharcolt engedmények és kedvezmények miatt jogtalan előnyhöz jutna.
Ebben a folyamatban történt talán előrelépés, amikor tegnap hírül adták az érintettek, hogy új elemekkel bővítenék szerződésüket. A javítások szerint a Google rugalmasabb feltételeket biztosítana az elektronikus könyvek kínálata terén, a digitalizált anyagok indexéhez is egyszerűbb hozzáférést kívánnak biztosítani, újabb üzleti modelleket javasolnak, melyek a jogtulajdonosok érdekeit szolgálják, egy megismerhető algoritmussal kívánják az árazást biztosítani stb.
A most benyújtott új javaslatot – mellyel egyébként a Google riválisának számító, a Microsoft, a Yahoo! és az Amazon érdekeit képviselő Open Book Alliance természetesen elégedetlen – a minisztériumnak február negyedikéig kell véleményeznie.
Az új javaslatokra a legaktívabb európai ellenzők, a francia és a német hivatalok képviselői elutasítólag reagáltak, mivel úgy vélik – leginkább az úgynevezett „árva könyvek” esetében –, hogy túl széles jogköröket kap a digitalizáció során a Google, s ezzel más országokban megsérti a szerzői jogokat. Azzal sem értenek egyet, hogy ha a Google bevételhez jut a nem ismert jogtulajdonostól származó könyvekből, akkor azt egy független szervezet által ellenőrzött alapban letétbe helyezik, majd – ha nem jelentkezik a jogosult – 10 év után jótékonysági szervezetek számára utalják át – pedig ez a legnagyobb elvi előrelépés, hiszen a korábbiakhoz képest a Google lemondott az árva könyvek ellenőrzéséről.
