Az UNESCO a múlt hét végén adott ki egy iránymutatást a generatív AI oktatásban való használatáról. Arra sürgetik a kormányzatokat, hogy mielőbb szabályozzák a technológiát, a magánszférára, adatvédelemre kitérve is, továbbá vezessenek be életkori korlátozásokat a felhasználók számára.
Az AI-trendért nem csak a big tech és a befektetők őrülnek meg, hanem a tanulók is előszeretettel használják, hiszen sok feladatot megold helyettük néhány bevitt sor alapján.
Az UNESCO szerint szenvedünk azzal, hogy az oktatási rendszer átalakulásának sebességét a technológiai fejlődés és a gépi tanulási modellek fejlődésének sebességéhez igazítsuk. Gyakran a kormányok és iskolák úgy karcolják fel az ismeretlen technológiát, hogy vezető tudósok is azt állítják, nem értik annak működését, tették hozzá.
A 64 oldalas jelentés szerint kötelezni kellene az AI-cégeket, hogy tartsák magukat az alapértékekhez, törvényekhez, a szellemi tulajdon tiszteletben tartásához, az etikus viselkedéshez, a tévinformáció és a gyűlölet megfékezéséhez.
Vissza kellene szerintük fogni a generatív AI-t ott, ahol a tanulóktól elveszi például a kognitív képességek és egyéb fejlődés lehetőségét, mert ezeknél a valódi világ megfigyelésére, tapasztalására van szükség, gyakorlatokra, kísérletekre, más emberekkel való beszédre, független logikai gondolkodásmódra.
Kína komoly szabályozásokat rótt az AI-szektorra, az EU AI-törvényei pedig idén készülhetnek el – más régiók nagy lemaradásban vannak.
Az UNESCO szerint a tanárok, kutatók jogait is védeni kellene a generatív AI kapcsán.
A médiának sem tetszik, hogy zabálja a tartalmakat az AI
Nem marad ki a témából a média sem, a számos nagy óriást birtokló News Corp például egyre jobban aggódik, hogy a tartalmait úgy használják a chatbotok tréningezéséhez az AI-cégek (a Google és az OpenAI is), hogy nem kompenzálják őket a tartalmakért. Ilyen célból sok cég, mint az Associated Press is, már megegyeztek AI-óriásokkal a tartalmak használatáról – erre készülhet állítólag rengeteg más kiadó is, ellenkező esetben azonban jogi útra terelnék, hogy az AI-cégek a tartalmaikat használják fel. Így a híripar és a közösségi média után a pénzügyi csatározás a híripar és az AI-szektor felé is átterjedhet.
