Az Opera Software bepanaszolta a Microsoftot az Európai Bizottságnál (EB), mert úgy érzi: az amerikai szoftveróriás az internetes böngészők piacán jogellenesen korlátozza a versenyt – és a norvég cég programjának esélyeit – azzal, hogy a Windowsokba beépíti az Internet Explorert, amely ráadásul fittyet hány a webes szabványokra. „Mindazon felhasználók nevében kezdeményezzük ezt az eljárást, akiknek elege van abból, hogy egy monopolista dönt helyettük. Addig nem nyugszunk, amíg nem teremtjük meg a fair és igazságos választás lehetőségét az ügyfelek számára” – idézi a kiadott sajtóközlemény az Opera feltűnést kedvelő igazgatóját, Jon von Tetzchnert.

Tetzchner: kétszer ugyanabba a folyóba? (Fotó: Opera)

A panaszos jogorvoslatot kér az EB-től. Egyrészt azt akarja elérni, hogy Brüsszel kötelezze a Microsoftot az Internet Explorer leválasztására a Windowsról – vagy arra, hogy a rivális böngészőket is telepítsék fel az operációs rendszerre –, másrészt pedig ki akarja kényszeríttetni a webes szabványok betartását. Az Opera jogásza szerint az európai versenyügyi hatóságnak ugyanazzal a mércével kellene mérnie az Explorert, mint amellyel mérte annak idején a Windows Media Playert. Ismert, hogy az EB rekordbírsággal megfejelt 2004-es határozatában előírta egy médialejátszó nélküli Windows-változat kiadását is. Az eurokonform operációs rendszer azóta megjelent, más kérdés, hogy talán egyetlen példány sem kelt el belőle.

A vádak olvastán dejà vu érzése lehet azoknak, akik hosszabb ideje követik a Microsoft ellen indított trösztellenes vizsgálatokat. Nem véletlenül. 1998-ban az amerikai igazságügyi minisztérium és 20 szövetségi állam perelte be a szoftvervállalatot. Akkor a Netscape kezdeményezésére a vádpontok között szerepelt az is, hogy a cég az operációs rendszerek piacán meglévő monopolhelyzetét kihasználva a böngészőpiacon is monopóliumra tört, és illegálisan kötötte össze az Internet Explorert a Windowszal. Ez a probléma azonban az eljárás végére mellékszállá minősült vissza, és végül szóba sem került a böngésző leválasztása a termékről. A kérdés az európai vizsgálat során sem került terítékre, sem a 2004-es határozatot megelőzően, sem újabban, a Windows Vistával kapcsolatos birkózás során.

Tény ugyanakkor, hogy a valóban előrelátó fejlesztések ellenére az Operának nem sikerült számottevő részesedést elérnie a böngészőpiacon, amelyet az Internet Explorer ural közel 80 százalékos befolyásával. A norvég program a Firefox és a Safari után messze lemaradva a negyedik legnépszerűbb csupán, globális részesedése az egy százalékot sem éri el.