Hozzáfértek-e az amerikaiak a magyarok banki adataihoz?

Az Európai Parlament képviselői a megfigyelési ügyben tartott harmadik meghallgatáson felvetették annak lehetőségét, hogy felfüggesztik, esetleg fel is mondják az Egyesült Államokkal kötött terrorizmusellenes együttműködési megállapodást, mivel az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség (National Security Agency – NSA) állítólag a bankközi ügyleteket intéző SWIFT rendszerébe is behatolt.

Piszkos előzmények

A szóban forgó együttműködés egy amerikai projekthez kapcsolódik, a nyilvánosságra kerülése idején nagy port felvert Terrorist Finance Tracking Programme-hoz (TFTP). A TFTP-t az USA pénzügyminisztériuma (Treasury Department) a 2001-es terrortámadás után hozta létre, és a célja, hogy a terroristák, terrorszervezetek finanszírozását feltárják. Eredetileg titkosszolgálati akciónak indult, így minősített projektként titokban kellett volna működnie, ám 2006-ban amerikai lapok tényfeltáró riportokban számoltak be tevékenységéről, így a TFTP dekonspirálódott.

Az egyébként komoly eredményeket is felmutató TFTP a gyakorlatban szorosan kapcsolódik a SWIFT-hez, amely nemzetközi bankközi hálózat, és nagyon sok szolgáltatást kínál: számláról számlára történő átutalások, elszámolások, devizapiaci- és értékpapírügyletek, beszedési megbízások stb. A TFTP keretében az amerikai hatóságok a belga székhelyű SWIFT tengerentúli tükörszerverének adatait törvényes úton kapták meg. Ezek az adatok azonban korlátozottak voltak, pl. az ATM-használatot, a bankszámlaegyenleget nem kapták meg, az információk retrospektív jellegűek voltak, de még így is rengeteg hasznos adathoz jutottak hozzá.

A TFTP és a SWIFT kapcsolatának nyilvánosságra kerülése hatalmas botrányt okozott, mivel kiderült, hogy az amerikai hírszerzési akció keretében óriási mennyiségű, gyakran személyes, sőt szenzitív, a terrorellenes küzdelemben soha fel nem használt adat került például Európából az amerikai hatóságokhoz. A TFTP a titkos működés lehetetlenné válása mellett óriási presztízsveszteséget is szenvedett, ezért mindent megtettek annak érdekében, hogy a következő években kidolgozzanak egy teljesen legális, az európai adatvédelmi szabályoknak is megfelelő működési mechanizmust, és ez ügyben hosszas tárgyalásokat folytattak az EU képviselőivel. Az évekig tartó, eseménydús, erős amerikai nyomásgyakorlással járó egyeztetési folyamat végén az Európai Unió és az Egyesült Államok végül 2010-ben kötött szerződést, mely egy jelentősen átalakított rendszerben, az Europol mint ellenőrző szervezet bevonásával tette lehetővé az amerikai adatkérések teljesítését.

Vádak, egyelőre bizonyítékok nélkül

Az Edward Snowden által elindított megfigyelési botrány egyik fontos eleme, hogy az NSA  állítólag megszegte a fent említett megállapodást, és illegálisan jutott adatokhoz a SWIFT rendszeréből. A tegnapi meghallgatás is ezt a problémát járta körül.

Az unió belső ügyeivel foglalkozó biztos, Cecilia Malmström arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a sajtóban megjelent információk tisztázását kérő, szeptember 12-én írt levelére David Cohen, az amerikai pénzügyminisztérium államtitkára nem adott kielégítő választ, ezért azt javasolja, hogy az EU és az USA közvetlen tárgyalásokon tisztázza az állítólagos megfigyelési ügyet.

A jelen lévő képviselők jó része egyetértett azzal, hogy a TFTP-egyezményt fel kellene függeszteni, sőt akár a felmondása is szóba kerülhet. Ez azonban nagyon komoly döntés, az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak is támogatnia kell a szándékot.

A folytatás még bizonytalan, ugyanis Rob Wainwright, az Europol igazgatója arról beszélt a meghallgatáson, hogy a sajtóban megjelent anyagokon kívül semmiféle bizonyítékuk nincs arra, hogy az USA megszegte volna a TFTP-egyezményt. Hasonlóképp nyilatkozott a meghallgatáson szintén jelen lévő Blanche Petre, a SWIFT jogtanácsosa, aki elmondta, hogy nincs okuk feltételezni, hogy bárki is jogosulatlanul hozzáfért az adatbázisukhoz.

Azóta történt

Előzmények