Az Ericsson ConsumerLab közzétette éves TV & Média jelentésének legújabb kiadását, mely 680 millió médiafogyasztó nézeteit és szokásait reprezentálja, és ezzel ez a témában készült egyik legteljesebb körű kutatás.

A jelentés egyik legfőbb megállapítása, hogy a video-on-demand (VOD) szolgáltatások egyre sikeresebben elégítik ki a fogyasztói igényeket, és ezáltal lehetővé teszik, hogy a fogyasztók változtassanak tévénézési szokásaikon. A fogyasztók ma már hetente hat órát töltenek azzal, hogy streamelt on-demand televíziós sorozatokat, műsorokat és filmeket néznek.

[+]

2011 óta ez az érték megduplázódott. Más megközelítésben elmondható, hogy a fogyasztók napjainkban már minden harmadik televízió- és videónézéssel töltött órában VOD szolgáltatást vesznek igénybe. Jelentősen megnövekedett a fogyasztók körében a mobil eszközökön történő videófogyasztás is: jelenleg 61%-uk néz videót az okostelefonján, ami 2012 óta 71%-os növekedést jelent. Ha figyelembe vesszük a tableteket, laptopokat és az okostelefonokat, akkor a tinédzserek a televízió- és videónézéssel töltött idejük közel kétharmadát mobil eszközön töltik.

[+]

Ugyanakkor a fogyasztók által létrehozott tartalom (UGC) platformjai egyre nagyobb részt képviselnek a fogyasztók tévénézésén és videózásán belül. Csaknem minden tizedik fogyasztó naponta három óránál hosszabb ideig néz videót a YouTube-on, és háromból egy fogyasztó szerint nagyon fontos, hogy UGC tartalmat nézhessen otthon a televízióján is. A tanulmány emellett azt is megállapította, hogy az UGC tartalomban gazdag platformok, például a YouTube fokozott előtérbe kerülése megnövelte az oktató és ismeretterjesztő videók népszerűségét: a fogyasztók hetente átlagosan 73 percnyi ilyen tartalmat néznek.

Anders Erlandsson, az Ericsson ConsumerLab vezető tanácsadója szerint: „A video-on-demand streaming és UGC szolgáltatások folyamatos növekedése is tükrözi azt a három speciális tényezőt, amelyek a mai tévénézők számára kiemelten fontosak: a minőségi tartalom, a rugalmasság és a teljeskörű élmény biztosítása. Az említett három területet támogató, innovatív üzleti modellek ma már elengedhetetlenek ahhoz, hogy egyszerre releváns és vonzó televíziós és videó ajánlatok szülessenek.”

[+]

Az Ericsson ConsumerLab 2015. évi TV & Média jelentésének egyéb lényeges megállapításai többek között a következők:

• A „darálás” (binge-watching) átrajzolja a térképet: a televíziós és videófogyasztás terén gyorsan központi szerephez jutott az a gyakorlat, hogy a nézők a televíziós sorozatok több epizódját nézik végig egymás után. Ez a szokás az olyan szolgáltatások előfizetős video-on-demand (S-VOD) felhasználói körében elterjedt, mint a Netflix, az Amazon Prime és az HBO, akiknek 87 %-a hetente legalább egyszer beleveti magát a sorozatnézésbe
• A megfelelő tartalom megtalálásának nehézségei: a lineáris televíziót néző fogyasztók fele állítja, hogy nem találnak minden nap valami nézhetőt. A fogyasztók úgy érzik, hogy az ajánló funkciók egyszerűen nem elég okosak, vagy nem elég személyesek
• Különböző csomagok, különböző hozzáállás: azoknak a fogyasztóknak, akiknek még soha nem volt fizetős televízió-előfizetésük, 22%-a már most is fizet online (OTT) tartalomszolgáltatásokért
• A lineáris televízió kulcsfontosságú marad: a lineáris televíziózás továbbra is igen népszerű, elsősorban annak köszönhetően, hogy hozzáférést biztosít olyan prémium és élő tartalmakhoz, mint például a sportesemények, illetve a közösségi értéke miatt. Ebből a szempontból a lineáris TV gyakran tölti be a „családi tábortűz” szerepét

[+]

A jelentésről

Az Ericsson ConsumerLab több mint 22 500 emberrel készült interjún alapuló 2015-ös TV & Média Jelentésének a megállapításai 680 millió fogyasztót reprezentálnak, így ez a legnagyobb ilyen jellegű tanulmány a televíziós iparágban. Az alátámasztó adatokat, valamint az eszközökön végzett mérésekből és kvalitatív kutatásból származó információkat is tartalmazó jelentés részletesen ismerteti a televízióval és médiával kapcsolatos aktuális fogyasztói magatartást, hozzáállást és igényeket, valamint azt a potenciális hatást, amit ezek az irányzatok a jelenlegi iparági üzleti modellekre gyakorolhatnak.