Új alkotmányos jog született: az IT-jog

A terroristák elleni harcot kiemelt feladatnak tartó német belügyminiszter, Wolfgang Schäuble már jó ideje szeretné elérni, hogy a rendőrség szélesebb jogkört kapjon az elektronikus adatok vizsgálatánál is, és teljes erőbedobással küzd azért, hogy a belügyi szervek adott esetben egy kémprogramot, „állami trójait” (Bundes-Trojaner) telepíthessenek a gyanúba keveredett személyek számítógépére, hogy megvizsgálhassák annak tartalmát, követhessék az illető online tevékenységét. A Németországban nagy felzúdulást kiváltott tervet a személyiségi jogokra hivatkozva már egy szövetségi bíróság is elvetette, de a héten az utolsó fellebbviteli fórum, a Legfelsőbb Bíróság újra kimondta, hogy a Bundes-Trojaner vagy más hasonló programok használata sérti az alkotmányos alapjogokat, a polgárok merevlemezeinek vizsgálata lehetséges ugyan, de csak igen szigorú feltételeket betartva.

A német Legfelsőbb Bíróság határozatának indoklásában leszögezte, hogy ugyanazokat az alkotmányos alapelveket vették figyelembe, mint a legutóbbi döntésnél a karlsruhei szövetségi bíróság: az alapjogok semmiképpen sem sérülhetnek, ha a rendőrség a polgárok számítógépeit akarja megvizsgálni.

Észak-Rajna-Vesztfáliában korábban engedélyezték a merevlemez távoli vizsgálatát és a számítógép titkos megfigyelését, ám csak akkor, ha a gyanú szerint alkotmányellenes tevékenység bizonyítékait találják majd rajta. A karlsruhei bíróság egy évvel ezelőtti döntése szerint ez a vizsgálati módszer törvénytelen, mivel megsértik a személyiségi jogokat vele.

Hans-Jürgen Papier, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a tartomány rendelkezéseit felülbírálva kifejtette, hogy Észak-Rajna-Vesztfália gyakorlata törvénytelen. A most megerősített karlsruhei döntés hátterében az a megfontolás állt, hogy az alapjogok csak nagyon indokolt esetben (az élet- vagy vagyonbiztonság, az alkotmányos jogok komoly veszélyeztetettsége), igen megalapozott gyanú esetén, bírói felügyelettel korlátozhatóak a biztonsági megfontolások javára, nehogy ártatlan emberek szenvedjenek egy határait átlépő állami felügyelettől – ezért is utaltak a törvénymódosítás lehetőségére, mivel úgy vélték, a jelenlegi szabályozás nem engedi meg a kémprogram használatát. Ezzel szemben Wolfgang Schäuble igen jól ismert hitvallása az, hogy a terrorizmus fenyegetése világunkban mindenütt jelen van, a láthatatlan és kiszámíthatatlan ellenséggel szemben az állam polgárait meg kell védeni, minden eszközt felhasználva, s még akkor is ez az érdeke az embereknek, ha bizonyos személyiségi jogaikban átmenetileg korlátozzák őket.

A német Legfelsőbb Bíróság sem zárta ki a merevlemezek tartalmának rendőrségi vizsgálatát, ám a karlsruhei bíróság döntéséhez hasonló módon jelezte, hogy mely esetekben és milyen módon.

A német lapok gyakorlatilag egyhangúan, pártállástól függetlenül, nagy lelkesedéssel fogadták a döntést, akadtak, akik olyan súlyúnak tartják a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását, mely csak a 25 évvel ezelőtti népszámlálásügyi határozathoz hasonlítható, ami definiálta az információs önrendelkezés jogát (az a döntés egész Európában, sőt azon kívül is példaértékűvé, jogi tananyaggá vált). Ezek az értelmezők úgy vélik, hogy a háború utáni Németország második legfontosabb új jogi kategóriája született meg, mert az alkotmányos jogok egy újabbal bővültek: az IT-joggal. Ennek következtében, mondják, Wolfgang Schäuble belügyminiszternek újra kell gondolnia azt a törvénymódosítási javaslatot, mely megengedné az online megfigyelést.

Azóta történt

Előzmények