Letölteni szabad, megosztani nem – röviden így lehet ma összefoglalni a magyar szerzői jogi törvény internetezőkre, és a neten fellelhető zenékre, filmekre vonatkozó szabályait. A letöltők büntetlenül férnek hozzá a tartalomhoz a neten, ami viszont törvénysértő módon került oda fel. Ezt az ellentmondást az adathordozók árába épített szerzői jogi díj intézménye oldja fel. Minden egyes üres CD, DVD vagy memóriakártya árából néhány forint (nem is kevés: egy DVD után például 150 forint) a szerzői jogvédőhöz vándorol, onnan pedig azokhoz, akiknek a másolás veszteséget okoz. A törvényt sokan támadják, mert annak az árát, hogy a magánfelhasználókat ne kriminalizálják, azokkal is megfizetteti, akiknek eszük ágában sincs a megvásárolt adathordozókon nem jogtiszta tartalmakat tárolni.
Magáncélra sem szabad
Ahogy az Origo cikke felhívta rá a figyelmet, az igazságügyi minisztérium által benyújtott törvényjavaslat alapjaiban változtatná meg a szerzői jogi törvény hozzáállását a magáncélú letöltőkhöz. Ha megszavazzák, a felhasználók visszasírják majd azt az időt, amikor a legnagyobb gondjuk az üres DVD árába épített 150 forint plusz volt.
Az 53 oldalas és a szerzői jog minden területét érintő törvényjavaslat egyik kitétele – írja az Index – kivenné a szabad felhasználás köréből a zenék és filmek olyan másolását (a letöltés is másolásnak minősül természetesen), ahol az ember „tudja, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a többszörözés nem jogszerűen létrejött műpéldányról vagy a nyilvánossághoz nem jogszerűen közvetített műről történik.”. Vagyis a „letölteni szabad” alapelv úgy változik, hogy letölteni csak akkor szabad, ha nem jogsértő, amit letöltök. És hogy vajon az-e, azt az egyszeri netezőnek tudnia illik, és ha nem, vagy rosszul tudja, magára vessen.
Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozást a joggyakorlat többféleképpen is értelmezheti, és nem egyértelmű annak megítélése, hogy egy adott másolás vagy letöltés magáncélú felhasználás, vagy sem. Jó kérdés, hogy vajon bármit is egyértelműbbé tesz-e az új törvény, amikor olyan szubjektív alapokra épít, mint a közelebbről meg nem határozott „elvárható gondosság”, amit minden egyes esetben az adott ügyben ítélkező bíró határoz meg.
Tovább árnyalja a képet, hogy az eddig a magáncélú másolások okozta kárt ellentételező szerzői jogi díj az üres adathordozókban nem változna, a javaslat leszögezi, hogy a változás „nem adhat okot a díjak csökkentésére, mivel azok átalányjelleggel kerülnek megállapításra”. Viszont ha egy szerzői jogi per addig jut, hogy elítélik a jogsértő felhasználót, a büntetés megállapításakor „figyelembe kell venni a többszörözéshez igénybe vett kép- illetve hanghordozót terhelő és megfizetett díj mértékét”, magyarán le lehet vonni a kártérítésből a lemezek árában már jó előre befizetett büntetést.
Még tárgyalnak róla
Dr. Szinger András, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda főigazgatója az Index kérdésére elmondta, hogy a gyakorlatban betarthatatlannak tartja a készülőfélben levő törvényt, hiszen egy esetleges bírósági tárgyalás során a bizonyítékul szolgáló adathordozókról egyenként meg kellene határozni, hogy az egyes fájlok hogyan, milyen forrásból kerültek rá – ami nyilván lehetetlen, vagy legalábbis nem túl reális elképzelés. Az Artisjus egyébként nem ért egyet a magánfelhasználók büntetésével, és továbbra is az ipari méretű kalózkodást és a warezoldalak feltöltőit üldözi majd, még ha a törvény (már ha megszavazzák) lehetőséget biztosít is nekik a mezei júzerek elleni fellépésre. A szerzői jogvédő szervezeteknek, sőt maguk a zene- és filmkiadóknak sem célja az egyéni felhasználó üldözése, és állítják, hogy nem az ő kezdeményezésükre született a törvényjavaslat – mondta a főigazgató.
A javaslat készítői maguk is látják az új szabályozás visszásságait, az indoklásban meg is jegyzik, hogy sokszor nem állapítható meg egyértelműen letöltés előtt, hogy vajon jogtiszta-e az adott tartalom. A problémára nem ad megnyugtató választ a tervezet, a felvetés ott marad a levegőben, és a végszó az, hogy ha valaki olyasmit tölt le, amiről tudnia kellene, hogy jogsértő, semmiképpen nem mentesülhet a következmények alól.
A javaslat már túl van az országgyűlés általános vitáján, megtárgyalta az alkotmányügyi, a kulturális, és a sport- és turisztikai bizottság, és most a beérkezett 33 módosító javaslat megvitatására vár. Az indítványok közül több is (kormány- és ellenzéki oldalról egyaránt) a magánfelhasználók kriminalizálása ellen szólal fel, arra hivatkozva, hogy a javaslat túl tág teret adna a bírói jogértelmezésnek, és egyébként sem vezetne sehová a tömegesen másoló felhasználók közül kiemelni párat, és példát statuálni rajtuk.
