Ma már átlagos munkakör elvégzéséhez is mind több előismeret szükséges, miközben egyre gyorsabban avul el az iskolában megszerzett tudás. Az oktatás idő- és pénzigényes tevékenység, ezért célszerű – a munkavállalóknak és a cégeknek egyaránt – arra törekedni, hogy a képzés a lehető leghatékonyabb (leggyorsabb és legolcsóbb) legyen.
Az oktatás hagyományos formája a klasszikus tantermi képzés, amelynek hátránya viszont, hogy jelentős a költsége (utazás, szállás, terembérlet) és az időigénye. Erre egyfajta választ jelenthet a távoktatás, amely gyorsan terjed külföldön és Magyarországon egyaránt. A tágabb meghatározás szerint a távoktatáshoz tartozik minden olyan oktatási forma, amely elektronikus eszközöket használ. Így például ide sorolható a telefonos konzultációval támogatott levelező távoktatás is. A szűkebb értelmezések csupán a számítógéppel segített oktatást sorolják ide. Ennek legfrissebb ága az internet alapú távoktatás (e-learning).
Az off-line távoktatás papíralapú formája már régóta jelen van a képzési formák között, míg újabban megjelent változata a CBT (computer based training), azaz a CD-ROM alapú oktatás. A CBT típusú távoktatás előnye a rugalmasság és a kis költség, hátránya viszont, hogy alacsony vagy egyáltalán nincs kommunikáció a tanár és a hallgatóság között.
A gyakorlatban az e-learningen belül két fő területet különböztetnek meg: a szinkron és aszinkron változatot. A szinkron távoktatás esetében az órán részt vevők egy számítógép képernyője előtt ülve láthatják a tanár által mutatott tananyagokat, és hallhatják az általa mondottakat. Technikailag lehetséges, hogy lássák is a tanárt, ám a felhasználási tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek költség/hatékonyság mutatója viszonylag alacsony. A hallgatók interaktívan is részt vehetnek az órán: lehetőségük van jelentkezni, írásban és szóban kérdést feltenni a tanárnak; a feltett kérdésekre lehetséges gyors igen/nemmel válaszolni, teszteket kitölteni, valamint a tanár által elindított számítógépes programokon a tanárral és a többi hallgatóval közösen dolgozni.
A szinkron távoktatás előnye, hogy magas fokú kommunikációt és interaktivitást biztosít a tanár és a hallgatóság között, ezzel az összes távoktatási forma közül a legjobban közelíti meg a tantermi oktatás hatékonyságát. Hátránya viszont az időbeli kötöttség, amely azonban kisebb a tantermi oktatás kötöttségénél, mivel az online elérés szélesebb körű lehet a fizikai elérésnél.
Ezzel szemben az aszinkron e-learning lényege, hogy a tananyag online formában áll a hallgatóság rendelkezésére. Miközben a tanár és a hallgatók között a kommunikáció is intenzív, az oktatás időben nincs szinkronizálva, így a tananyag – természetesen a megszabott időhatárokon belül – tetszőleges ütemben sajátítható el. Itt a kommunikációt és interaktivitást a képzés során elvégzendő különféle tesztek és feladatok jelentik, amelyek önálló vagy csoportmunkát igényelnek a hallgatóktól. Az aszinkron e-learning fontos elemei a különféle workgroup, workflow, és newsgroup alkalmazások. E megoldás legfőbb előnye a rugalmassága, ám a szinkron e-learningnél alacsonyabb kommunikációs szinttel rendelkezik.
A távoktatás feltétele a számítógépes ellátottság, a széles körű internet/intranetelérés és az e-learning szerver-infrastruktúra. A felhasználónak egy tetszőleges multimédiás (hangkártyával ellátott) személyi számítógéppel kell rendelkeznie, interneteléréssel. Az általuk az e-learning során használt szoftverek legtöbbje ingyenes.
A szinkron és aszinkron távoktatás lebonyolítását az e-learning szerverek biztosítják. Nagy számú hallgató egyidejű oktatása esetén az e-learning szervereknek szélessávú internetelérést kell biztosítaniuk. Az oktatók és a hallgatók is kliensként kapcsolódnak a szerverhez, ezért az internet/intranet hálózatokon keresztül tetszőleges helyen lévő tanár tetszőleges helyen lévő diákokat oktathat.
Az oktatási tananyag általában a tanár számítógépén készül el, majd azt feltölti a szerverre, ahonnan aszinkron oktatás esetén a diákok tetszőleges időben elérhetik, szinkron oktatásnál pedig a tanár vezérlésével kerül a hallgatók képernyőjére. Az e-learning szerverek fontos kiegészítője a menedzsmentrendszer, amely a hallgatók regisztrálására, eredményeinek rögzítésére alkalmas, valamint a hallgatók számára lehetővé teszi, hogy saját igényüknek megfelelő tantervet állítsanak össze.
(*) Az e-learningből származó összes bevétel Európában és az USA-ban a 2001-es 5 milliárd dollárról 2010-re várhatóan 50 milliárdra növekszik az amerikai Corona Consulting piackutató 2002. végi becslése szerint. A Gartner prognózisa pedig azzal számol, hogy 2005-ben már 33,6 milliárd dollárt költenek elektronikus oktatásra, míg az International Data Corporation kevésbé optimista: várakozásai szerint ugyanis az e-learning globális forgalma a 2002-es 6,6 milliárd dolláros adatból kiindulva 2006-ra 23,6 milliárdra emelkedik.
(*) Az Egyesült Államokban idén az összes szervezeti képzés mintegy 25 százalékát adja az e-learning az American Society for Training and Development szerint. Az USA-ban az újabb generációk viszonya az internethez teljesen más, mint a korábbiaké. Az állami iskolákban az internet-hozzáférés az 1994-es 20-35 százalék után már 2001-ben elérte a 100 százalékot, az osztálytermekben ugyanez az adat 2-3 százalékról 80-90 százalékra emelkedett ebben az időszakban. Így e generációk felnövésével az e-learning szerepe is várhatóan gyorsan nő. Az USA e-learningben különösen erős. Idén az online képzésre jelentkezők száma 30 százalékkal, 914 ezer főre nő az Eduventures becslése szerint. Ez a létszám pedig összesen mintegy 5,1 milliárd dolláros tandíjbevételt jelent, amelynek többsége az egyetemek számláját gyarapítja. Eközben a nyereségorientált intézmények piaci részesedése eléri a 33 százalékot. Az utóbbi öt évben lényegesen emelkedett a webalapú távoktatási programok száma, ami jelentősen növelte e képzési forma hitelét. Az USA felsőoktatási intézményeinek többsége kínál valamilyen online képzést.
Domokos László (Napi Gazdaság)
