Kelet-Közép-Európában először Magyarországon teszi elérhetővé az Oracle iskolásoknak szánt tanulókörnyezetet biztosító webes keretrendszerét. Az Oracle Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Füzes Péter a Napi Gazdaságnak adott interjújában elmondta: a jelenleginél sokkal racionálisabban kell működnie a közigazgatásnak az e-Magyarország fejlődése érdekében.
– Az Oracle elég jelentős világcég ahhoz, hogy akár önálló termékeket fejlesszen az információs társadalmak kialakulásának támogatására. Így van ez, vagy az e célra ajánlott megoldásaik benne vannak a nagy kínálati pakliban?
– Az utóbbi változat az igaz, illetve pontosabban azt mondhatjuk, hogy az Oracle államigazgatási szervezeteknek ajánlott termékei egyben képesek kiszolgálni az információs társadalom által támasztott igényeket is. Az elektronikus közigazgatás kialakulásához, tehát annak a lehetőségnek a megteremtéséhez, hogy az állampolgárok otthonról, a számítógépük és az internet segítségével intézhessék el hivatali teendőiket, a közigazgatás oldaláról többlépcsős folyamat vezethet el.
Az állami szervezeteknek először pénzügyi, logisztikai rendszerük informatikai támogatását kell kiépíteniük. Ezeket viszonylag könnyű számítógépre vinni, hiszen meghatározott helyen folyó, ismétlődő, jelentős részben rutinfeladatok ellátásáról van szó, amelyeket komolyabb nehézség nélkül meg lehet fogalmazni az informatika nyelvén.
A következő lépés a munkafolyamatok, azaz a szervezetek intézményei, osztályai közötti elektronikus kapcsolatok, információcsere megteremtése. Innen lehet továbblépni abba az irányba, hogy a számítógépes hálózatokon online-adatbázisok módosításával folyó ügyintézést az ügyfélszolgálat oldalán megnyitják a külvilág felé, azaz lehetővé teszik, hogy a hivatalhoz forduló állampolgár is automatizált rendszerben – a telefonos kérdés-felelet módszerével, vagy e-mailen, vagy az interneten át – tehesse fel kérdéseit, nyújtsa be kérvényeit és kapja meg a választ azokra. Az ennél nagyobb fajsúlyú kérdések, például szavazások, választások elektronikus úton történő lebonyolítása, amelyek lényegében a társadalom egészének bizalmát igénylik az informatikai megoldások iránt, talán a csúcsát jelenthetik majd az informatikai társadalom, az e-Magyarország kialakulásának.
Az e-társadalom fejlődéséhez elengedhetetlen segítséget nyújthatnak az Oracle termékei között is megtalálható e-oktatási és tudásmenedzsment szoftverek. Ezek szoktatják rá az embereket az elektronikus ügykezelésre, illetve teszik lehetővé a számukra, hogy elhagyják a közösen végzett munka hagyományos, papíralapú módszereit, és azok helyett a számítógépes hálózaton őrzött közös dokumentumaikon dolgozzanak. Az Oracle Collaboration Suite megoldása üzenetküldő, időpont-egyeztető, a fájlok megosztásáról gondoskodó elemeket tartalmaz, lehetővé teszi hozzáférési jogosultságok meghatározását a dokumentumokhoz – azaz a segítségével egy munkacsoport tagjai elektronikus kapcsolatban, papírmunka nélkül oldhatják meg a feladatukat. Az e-ügyintézés ugyanezen a logikán és technológián alapul, az ilyen megoldások terjedése tehát mintegy bevezetheti az állampolgárokat az e-társadalmak világába.
– Milyen alapon választják ki az anyacég kínálatából azt, amit itthon is értékesíteni kívánnak?
– Az Oracle meglehetősen széles termékportfóliót alakított ki, amelyet csak részben honosítunk. Például Magyarországon nem forgalmazzuk a bankok alapvető pénzügyeit kezelő szoftvereket, mert idehaza a pénzintézeti szektorban évekkel ezelőtt lezajlott a privatizáció, s ezért a bankoknak már megvannak az ilyen rendszerei. Lengyelországban például, ahol mostanában zajlik e szférában a magánosítás, az ottani Oracle-leányvállalat honosította a megfelelő termékeket és elég sok tendert meg is nyert velük.
Az egyik fontos terület, amelyben viszont nagyon jó üzleti lehetőségeket látunk, az egészségügyi reformhoz való kapcsolódás. Úgy tűnik, a kormányzat elszánt ennek végigvitelében, márpedig az egész átalakulás egyik legfontosabb célja a rendszer hatékonyságának javítása. Jó informatikai háttér, például átfogó betegnyilvántartás nélkül nem lehet kiküszöbölni a felesleges gyógyszerhasználatot vagy a szükségtelenül megismételt vizsgálatokat. Hasonló problémákat már megoldottak a világ más országaiban, a mi vállalatunk például Angliában szerzett tapasztalatokat az egészségügyi rendszer racionalizálása terén.
Az elektronikus közigazgatással hasonló lehet a helyzet. Sok minden van, amit más országokban már kipróbáltak, megvalósítottak, hiszen az állam sok szempontból ugyanúgy működik a világ bármely részén. Az így szerzett tapasztalatokat a nemzetközi háttérrel rendelkező informatikai szolgáltatók – a hazai törvényi szabályozást figyelembe vevő honosítás után – akár késztermékek formájában is importálhatják.
– Ettől akár olcsóbb is lehet a dolog, attól viszont drágább, ha sok tanácsadó sok munkaórájával erősen hozzá kell igazítani a megoldást a megrendelő igényeihez. Önök inkább arra ösztönzik az államigazgatási szervezeteket, hogy vegyék át a máshol szerzett tapasztalatokon alapuló, standard szoftvereket, vagy vállalják a testre szabást?
– Ez a konkrét terméktől és a vevőtől is függ. Mi igyekszünk rávenni közigazgatási partnereinket, hogy honosított – azaz a magyar szabályozást tudó – termékeinket vegyék át, inkább igazítsák ahhoz a szervezetük működését, mint hogy erősen specializálttá tennék azt. A félreértések elkerülése végett le kell szögeznem, hogy az utóbbi jó üzlet a számunkra. Az Oracle Hungary munkatársainak fele tanácsadó és az anyavállalat cégfilozófiája szerint rugalmasan alkalmazkodik a megrendelő igényeihez, azonban – hosszabb távú érdekeinket is figyelembe véve – igyekszünk megóvni az ügyfeleinket azoktól a kiadásoktól, amelyek elkerülhetetlenek, ha ragaszkodnak a nagyon testre szabott megoldásokhoz. A bevezetés nagyobb költségein túl ugyanis minden egyes alkalommal, amikor fejleszteni, bővíteni akarják a rendszerüket, újabb és újabb pluszpénzbe fog kerülni az egyedi rendszer és a frissítés illesztése. Tapasztalataim szerint például a magyar önkormányzatokra jellemző, hogy egymástól eltérő módon működnek. Egy építési engedély lényegében 3200-féleképpen szerezhető meg a 3200 helyhatóságnál, ami biztos, hogy nem jó. Az informatikai szolgáltatók persze képesek alkalmazkodni ehhez a sokszínűséghez, csak nyilvánvaló, hogy ez nem hatékony: többe kerül az adófizetőknek, kényelmetlenebb, mert nem mindenütt egyforma az ügyintézés módja és elveszi a pénzt olyan - akár informatikai, akár más - fejlesztések elől, amelyekre viszont szükség lenne.
– Végül is öröm Magyarországon az állammal üzletelni?
– Ez a kérdés nem merül fel számunkra. Az állam a világon mindenütt nagy megrendelője az informatikai vállalatoknak, ezért muszáj üzletelni vele - ha tetszik: azzal kell játszani, aki a pályán van. Amit gondnak érzek a közigazgatás oldaláról, az az, hogy túlzottan ciklusfüggőek a megrendelései. Hónapok, negyedévek telnek el, amíg egy új kormányzat eldönti, mire kíván költeni, ami elveszett idő a fejlesztés folyamatában. További probléma, hogy azt tapasztalatom: sok helyen még mindig valamiféle szükséges rossznak, elkerülhetetlen, a fűtéshez és a takarításhoz hasonló, közműköltségszerű kiadásnak tekintik az informatikai beruházásokat. Nem számolnak azzal, hogy az erre fordított pénz néhány éven belül megtérül, mert hatékonyabbá teszi a feladatok elvégzését (kevesebb emberre, helyiségre van szükség). Mint az előbb is utaltam rá: ellenzem, hogy presztízsberuházásként, sikkből hajtsanak végre it-fejlesztéseket, annak ellenére, hogy nekünk mint megoldásszállítóknak ez is bevételt hoz. Ugyanakkor a közigazgatási szervezetek jelentősen lemaradtak a hazai üzleti vállalkozások mögött abban a tekintetben, hogy felismerjék az informatika alkalmazásának hosszú távú előnyeit, nélkülözhetetlenségét bármely gazdálkodást folytató modern szervezet életében.
Ami az idei évet illeti, optimista vagyok, mert a kormányzat elfogadta informatikai stratégiáját, amely definiálja a célokat, amelyeket el akarnak érni, illetve konkrét projekteket is tartalmaz. Erre felfűzhetők olyan fejlesztések, amelyek az e-Magyarország létrejöttét is segítik.
– Mennyire függnek egy-egy hivatal vezetőinek személyétől az it-beruházások?
– Tapasztalataink szerint meglehetősen személyfüggő, mennyire gondolja fontosnak egy-egy polgármester vagy jegyző az informatikai fejlesztéseket. Sok helyen még mindig nem használ számítógépet a vezető, hanem a titkárnője kinyomtatja neki az anyagokat és ő papíron dolgozik. Attól persze, hogy valaki maga kezeli az e-mailjeit és a gépében tartja a dokumentumait, még nem lesz korszerű az ügyintézés, de lényegesen megváltozhat az illető szemlélete, hozzáállása a számítástechnikához.
– Mennyiben akadályozza ön szerint a változást – zárójelbe téve a pénzhiányt – a lakosság viszonylag gyenge átlagos informatikai felkészültsége?
– Ez egy tyúk vagy tojás típusú probléma. Ha kevés az otthoni gép és internet-hozzáférés, akkor nem érdemes fejleszteni a magyar nyelvű tartalmakat, mert nincs aki használja azokat és viszont. Ebből az ördögi körből csak úgy lehet kitörni, ha mindkét eleme változik. Éppen ezért nagyon jó, hogy a Sulinet Expressz segítségével egy csomó új gép került a háztartásokba és az internetellátottság is javult tavaly. A másik oldalon, a tartalom oldalán szerencsére szintén megjelentek olyan lehetőségek, amelyek miatt érdemes gépeket venni és internetezni. A home banking elég gyorsan elterjedt idehaza, úgy látszik, sokan értékelik, hogy nem kell bankfiókokba zarándokolniuk és ott várakozniuk bizonyos ügyeik elintézése céljából. Nagyon jónak tartom az APEH kvázi online személyijövedelemadó-bevallási lehetőségét. Lehet, hogy nem küszöböli ki még a papírhasználatot, de mégiscsak megkönnyíti az adó kiszámolását, ha le lehet tölteni ehhez egy programot, illetve a hivatal is könnyebben, gyorsabban végzi a dolgát, ha egy vonalkóddal gyorsan azonosítani tudja az ügyfeleit. Ezek az első lépések az e-ügyintézés felé. Ha a hatóságok képesek átalakítani belső működésüket úgy, hogy az folyamatábraszerűen egyszerű, átlátható, informatikai eszközökkel könnyen kezelhető legyen, akkor szinte elvárják majd, hogy az állampolgár is megtanulja a rá eső részt: az e-nyomtatványok használatát.
– Tesznek valamit ezekért a változásokért üzleti érdekeiken túllépve is?
– Vannak szakmai fórumaink, például az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, amelyeken keresztül újra és újra eljuttatjuk észrevételeinket az illetékeseknek. Emellett számos vállalatnak van képzést segítő programja – így mi is jó néhány felsőoktatási intézménnyel működünk együtt a hallgatóknak az Oracle legújabb technológiáival kapcsolatos ismeretei bővítése érdekében. A fiatalabb korosztálynak pedig az Oktatási Minisztériummal együttműködve hamarosan Magyarországon is hozzáférhetővé tesszük az Oracle Think.com együttműködést támogató oktatási környezetét, amely hatékonyan tudja segíteni a 6-17 éves korosztály digitális írástudásának készségszintű fejlesztését. Ennek keretében a tanulók olyan témákkal foglalkozhatnak, amelyek érdeklik a korosztályukat, kapcsolatot tarthatnak egymással, csoportokat hozhatnak létre, akár az iskolában tanuló gyerekekkel, akár hasonló érdeklődésű, de más iskolákban tanuló vagy külföldi társaikkal. A program a Sulinet portál hatékony kiegészítése az informatika oktatásban rejlő lehetőségeinek kreatív alkalmazására.
