Az idén termékportfólió átrendezést végrehajtó T-Online megtriplázta az adózás előtti eredményét, elsősorban az ADSL-előfizetések gyors felfutása és a költségcsökkentő intézkedések miatt. Az online hirdetési bevételt ugyanakkor továbbra is üzleti titokként kezeli a társaság. Simó György vezérigazgató azt is elmondta, hogy a tavalyi letöltési botrányt egy elenyésző kisebbség óriási véleményformáló hatásának tudja be.

– Az elkövetkezendő öt évben a nagy teljesítményű széles sáv várhatóan a távközlési iparág egyik leggyorsabban növekvő szegmensévé válik. A T-Online milyen új termékekkel készül a mobilitelefónia és a széles sávon alapuló kommunikációs szolgáltatások területén?

– Kiemelt stratégiai célunknak tekintjük a széles sávon alapuló szolgáltatások fejlesztését. A nagy teljesítményű technológia lehetővé teszi például az ún. triple play szolgáltatás bevezetését, kihasználva az IPTV iránti növekvő igényt, és a teljesen IP-alapú hálózatokra való áttérést. Elképzeléseink szerint a vezeték nélküli internetezést biztosító hot spotok, valamint a mobil széles sávú technológiák segítségével tíz év múlva a hazai lakosság 85 százaléka kapcsolódhat széles sávon a világhálóra. Az új szolgáltatások közül a VoD (video-on-demand) és az internetalapú telefóniát emelném ki, mint húzóágazatot.

– Mikor jönnek elő az új termékekkel, és mennyibe kerül a fejlesztés?

– Terveink szerint még ebben az évben elindulunk az IPTV-vel, amelynek költségei – mivel a fejlesztési folyamat még nem zárult le – nem pontosíthatók. A fejlesztéseinknek egyébként két nagy ága van: a hagyományos internetcsomagok és az új, multimédiás technológia fejlesztése. A hagyományos portfóliófejlesztés keretében 2005-ben számos új terméket vezettünk be, mint például a „Szereld magad” ADSL csomagot, vagy az üzleti belépő csomagot. Az új típusú fejlesztéseink körében említhetném a Klip online telefon csomagot, és általában a széles sávon történő mobil internetezést, valamint az online tartalomszolgáltatás további fejlesztését.

– 2005-ben az online hirdetési piacon mekkora árbevételük és nettó nyereségük származott?

– Az Origo portál az elmúlt évben az online hirdetési indexet – amely közel 40 százalék volt – meghaladó mértékben növelte bevételét – ennek pontos száma üzleti titkot képez. Ezt a dinamizmust idén is el szeretnénk érni.

– A tavalyi árbevételük 37 százalékkal nagyobb lett, amit döntően két okra vezetnek vissza. Egyrészt a T-Online ADSL előfizetések száma 60 százalékkal növekedett, másrészt 15 százalékos költségcsökkentést hajtottak végre – miközben a dolgozók létszáma változatlanul 250 fő maradt. Milyen intézkedésekkel érték el a költségcsökkentést? Történt-e például kiszervezés?

– Kedvezően hatott az eredményre a behajtási folyamatok javulása és a 2005-ben indult kintlévőség-értékesítés is, amelyeknek köszönhetően nagymértékben – 2004 év végéhez viszonyítva közel ötödére – csökkent az éven túli kintlévőségek állománya. Mindemellett időközben a nagykereskedelmi szolgáltatások költségei is csökkentek. Tavaly egyébként a cég nem hajtott végre kiszervezést.

– 2005-ben azonnali hatállyal felmondtak 48 előfizetőnek, mert túllépték a letöltési korlátot. Az internetes közösség egy részében óriási felháborodást keltett a T-Online egyoldalú lépése. Ön szerint hogyan került ki a társaság az ügyből? Milyen tapasztalatokkal gazdagodott a társaság a kommunikációt tekintve?

– Úgy vélem, hogy egyetlen szolgáltató sem engedheti meg magának, hogy a felhasználók egy kis csoportja jelentős veszteséget generáljon neki. A 48 érintett előfizető adatforgalma az adott csomagokra előfizető felhasználók átlagának kb. harmincszorosát tette ki (ez már nem lakossági célú felhasználás), amely hosszú távon sértette volna a többi – több százezer – ügyfelünk érdekét. A döntés jogszerűségét a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által végrehajtott fogyasztóvédelmi ellenőrzés, valamint a GVH versenytanácsa sem vitatta. Továbbá az érdekvédelmi civil szervezetek – a NETÉRT, a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete és az Internet Fejlesztési Alapítvány – sem vitatták az NHH képviselőjével, valamint a velük egyeztetett és a jövőre vonatkozó folyamatot. S bár az érintett felhasználók száma az összes ügyfelünkhöz képest elenyésző, véleményformáló hatásuk a számukhoz képest óriási. A felháborodásukat elsősorban ennek tudom be. Természetesen mi továbbra is igyekszünk velük partnerségben maradni, hiszen kiemelkedő szerepük volt az internet elterjesztésében.

– A sajtótájékoztatón digitális szakadékról beszélt, amely elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettségű, falusi rétegeket, valamint a nyugdíjasokat érinti. Hogyan kívánják meggyőzni a – több mint egymillió fős – potenciális ügyfélkört az online lét szépségeiről?

– Meg akarjuk szólítani őket. Azt szeretnénk, hogy ezek a rétegek ne legyenek kirekesztve. Társadalmilag is fontos feladat, hogy csökkentsük a digitális szakadékot. Az általános iskolát el nem végzetteknek például kevesebb, mint 2 százaléka fér hozzá a nethez, és a budapesti 32 százalékos hozzáféréshez képest elenyésző a falvakban regisztrált 6 százalék is. Az is beszédes, hogy a magyar háztartások egyharmadában csak hatvan éven felüliek élnek, akiket már igen nehezen meggyőzni az internet pozitívumairól.