Roppant érdekes oroszországi banki pilot projektről számolt be a The New York Times online kiadása: az ország legnagyobb lakossági bankja olyan ATM-automatákkal kísérletezik, melyek az eddigiekhez képest igen szokatlan módon kívánják leleplezni azokat, akik csalni akarnak – például beépített hazugságvizsgálóval. Az új technológiával felszerelt automaták azon ügyfelek esetében, akik még nem ismertek a bank rendszere előtt, vagyis először veszik igénybe a szolgáltatást, különféle azonosítási mechanizmusokat használnak, és ezek közé tartozik az is, hogy a felhasználónak beszélnie kell a géphez.
Ez persze csak egy eleme az ellenőrzésnek. Az ismeretlen ügyfelet az ATM több úton kontrollálja: beszkenneli az útlevelét, leveszi az ujjlenyomatát, háromdimenziós módon rögzíti arcvonásait egy szoftver segítségével. Ehhez jön még a „hangelemzés”, mely valójában a hazugságvizsgálat egyfajta, a titkos szolgálatok által már tesztelt módszerét használja: az emberi beavatkozás nélkül működő program kérdéseket tesz fel, és a válaszokat egy adatbázisra épülő algoritmus alapján ítéli igaznak vagy hamisnak. Viktor Orlovszkij, a banki fejlesztés technológiai irányítója kifejtette, hogy a hangminta elemzése (a stressz nyomainak kutatása, idegesség, egyéb érzelmi reakciók detektálása stb.) csak egy tényező a megbízhatósági vizsgálatban, ezeket nem önmagukban értékelik, hanem sok más adattal együtt, például a hozzáférhető számlatörténetet is figyelembe veszik. Ami különös érdekesség: e technológia fejlesztője a Beszédtechnológiai Központ nevű vállalkozás, mely például a szövetségi biztonsági szolgálatnak, a szovjet KGB utódjának is partnere.
A központ vezetője, Dmitrij Dirmovszkij az amerikai lapnak elmondta, hogy e banki rendszer törzsét az orosz hatóságok adatbázisaiban található hangfelvételek alkotják, azokra a nyomozati vizsgálatokban elhangzott vallomásokra alapoznak, azok alapján fejlesztenek, ahol nyilvánvaló volt vagy később kiderült, hogy a kihallgatottak hazudtak. (E központnak egyébként van egy roppant érdekes fejlesztése: a hangminta alapján képesek a beszélő érzelmi állapotát megbecsülni – nyugodt, ideges, dühös stb. Ez alapján az orosz államvasutak automatikus ügyfélszolgálatán a hangokat elemző szoftver négyféle minősítéssel látja el a hívásokat, és azokat sorolja előre, azokat kapcsolja hamarabb az ügyintézőhöz, akiket a legindulatosabbnak, legidegesebbnek talál.)
Az orosz adatvédelmi törvényeknek megfelelnek
Az új rendszert az állami többségi tulajdonban lévő lakossági piacvezető, a Szberbank rendelte meg, és úgy tervezik, hogy ezeket az ATM-eket az ország egész területén bevásárlóközpontokban, illetve bankfiókokban helyezik majd el, de arról még nem kívántak tájékoztatást adni, hogy milyen ütemezésben, mikorra várható az automaták üzembe állítása. Ha ez megtörténik, akkor a világon a Szberbank lesz az első, akik ilyen típusú hanganalízist alkalmaznak biztonsági okokból. Habár ez nyugati szemmel esetleg aggályosnak tűnhet, az orosz bank vezetői kijelentették, hogy a technológia minden szempontból megfelel a hatályos adatvédelmi törvényeknek.
Az ATM-es csalások visszaszorítása egyébként a világ összes bankjának alapvető érdeke, és az utóbbi időben komoly lépések történtek e téren: a Deutsche Bank és a Citigroup például Berlinben, New Yorkban és Tokióban tesztel új megoldásokat: ezek főként az interaktív kijelzők és az érintőképernyős terminálok területére vonatkoznak. Ebben a szegmensben a Microsoft komolyan sürgölődik, például egy olyan képernyővel, mely érzékeli a táblaképernyőre helyezett dokumentumokat és egyéb tárgyakat.
Ugyanakkor ezek és a hozzájuk hasonló fejlesztések a fizikai azonosíthatóság körében maradnak, a hazugságvizsgálat ingoványos területére még egyetlen technológiai cég sem merészkedett.
A kiszivárgott információk meglehetősen sci-fi-szerűek, még akkor is, ha a technológiai megoldások egyenként ma már nem számítanák átütő erejűnek: például a bankjegykiadó automata a rendelkezésére álló adatbázis alapján arcfelismeréssel dönti el a közeledőről, hogy a bank és ő „találkoztak-e már”. Ha igen, kedves ügyfélként üdvözli, ha nem, kissé komoran közli: „Ön még nem regisztrált nálunk!”
A banki és a technológiai vezetők szerint természetesen nem tökéletes a rendszer, de igen sok esetben segíthet, és azt is hozzátették, hogy semmiképp nem kívánnak az ügyfelek magánéletébe beavatkozni.
