2. Hírek
  3. Történelem

1908. május 23.

Megszületett John Bardeen amerikai fizikus és villamosmérnök, aki a Bell Laboratórium munkatársaként Walter Brattainnel és William Shockley-val közösen 1947-ben megépíti a tranzisztort, a későbbi integrált áramkörök alapelemét, amely forradalmasította az elektronikát és a számítástechnikát. A felfedezésért a trió 1956-ban Nobel-díjat kapott. Az elismerésből Bardeen még egyet begyűjtött, 1972-ben a szupravezetés elméletének kidolgozásáért.

John Bardeen
John Bardeen

A tranzisztor felfedezői
A tranzisztor felfedezői: Shockley (ülve), Bardeen és Brattain


Az első tranzisztor

Azóta történt

  • 2005. június 20.

    A texasi Dallasban elhunyt Jack Kilby, az integrált áramkör feltalálója, a mikroelektronika egyik úttörője. Kilby 1970-ig dolgozott a Texas Instrumentsnél, 60 szabadalom fűződik a nevéhez, egyebek mellett jelentős szerepe volt a zsebszámológép kifejlesztésében is.

    Történelem 0

  • 1972. június 27.

    Az 1971-ben Nolan Bushnell és Ted Dabney által alapított fejlesztőcégből, a Syzygy Engineeringből hivatalosan is létrejön egy új játékfejlesztő vállalkozás, az Atari Inc., mely kiemelkedően innovatív tevékenységével a következő évtizedben meghatározó szereplője volt a piacnak.

    Történelem 0

  • 1935. augusztus 16.

    A John Logie Bard és Robert Bosch által 1929-ben Berlinben alapított televíziós vállalkozás, a Fernseh AG egy szakkiállításon bemutat egy olyan készüléket, mely képes volt folyamatosan képeket rögzíteni a képcsőhöz kapcsolva. Ez a fejlesztés később süllyesztőbe került a cégnél.

    Történelem 0

  • 1958. szeptember 12.

    Jack Kilby a Texas Instruments alkalmazottjaként végrehajtotta az első sikeres tesztet a világot alapjaiban megváltoztató új eszközön, az integrált áramkörön (IC). Az általa készített IC egy nagyjából gemkapocsnyi méretű germániumlapka volt, amelyre néhány, egymással összekapcsolt tranzisztort és ellenállást helyezett el.

    Történelem 1

Előzmények

  • 1961. április 25.

    Robert Noyce fizikus megkapja a szabadalmat a szilíciumalapú integrált áramkörre. A legenda szerint a „Szilícium-völgy atyja” az 1950-es évek végén jegyezte fel a felfedezést füzetébe, de azon nyomban el is feledkezett róla. Ezért a hasonló ötlettel előálló Jack Kilby néhány hónappal előbb szabadalmaztatta a találmányt, ami később évekig tartó jogi huzavonához vezetett. Ma úgy tartják, hogy Kilbyé az elsőség, de Noyce talált arra megoldást, hogy miként lehet az IC-ket sorozatban gyártani.

    Történelem 2

  • 1882. április 18.

    Az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Lembergben (ma: Lviv, Ukrajna) megszületett Julius Edgar Lilienfeld természettudományos polihisztor, aki Németországban lett tudós, ám a politikai viszonyok miatt emigrálni kényszerült az USA-ba. Számtalan nagy jelentőségű szabadalmat jegyzett, de igazából arról ismert, hogy elsőként vázolta fel a térvezérlésű tranzisztor tervét, ám mivel ezt sosem publikálta, nem őt tartják a tranzisztor feltalálójának.

    Történelem 0

  • 1959. február 6.

    Jack Kilby szabadalmi kérelmet nyújt be az integrált áramkörre. A Texas Instrumentshez frissen igazolt fizikus 1958 nyarán vázolta fel az IC terveit jegyzetfüzetébe, majd készítette el kézzel egy nagyjából fél gemkapocsnyi méretű germániumlapkán a csupán néhány tranzisztort és ellenállást tartalmazó első áramkört, melyet szeptemberben mutattak be a nagyközönségnek.

    Történelem 1

  • 1930. január 28.

    Az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Ilyvóban (ma Lviv, Ukrajna) született, de ekkor már az Egyesült Államokban élő Julius Edgar Lilienfeld szabadalmaztatja az első félvezető-alapú erősítőt. Ezt az eszközt ma térvezérlésű tranzisztornak hívnánk. Ma azért nem őt tartják a tranzisztor feltalálójának, mert felfedezését sosem publikálta, ezért azt nem ismerték meg a kortársak, és arra sincs bizonyíték, hogy az általa leírt eszköz működő prototípusát elkészítette volna.

    Történelem 1