Hirdetés

2016. június 26., vasárnap

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » M2M rovat

Tévedés, hogy az M2M modern hóbort

Sokan nem értik, miért van szükség okoseszközökre, mi ez a felhajtás az IoT körül. Az igazság az, hogy a történet korábban kezdődött, mint ahogy legtöbb olvasónk született.

Az IoT már a spájzban van

Hamarosan olyan természetesnek vesszük majd, hogy körülöttünk a gépek egymással kommumnikálnak, mint amilyennek azt érezzük, hogy létezik mobilhálózat. Áttekintjük, hogy ehhez mi köze Teslának, Steve Wozniaknak és még sok ezer kutatónak, és az is kiderül, hogy mi közünk lehet Az IoT jövőjéhez akár nekünk is.

A Machine-to-Machine kommunikáció (M2M) napjainkban egyre divatosabb vetülete az IoT (Internet of Things) (Internet of Things). A kifejezés gyakorlatilag egymással kommunikáló eszközök hálózatát jelenti, vagyis azt, hogy számítógép-vezérelt ipari és háztartási készülékek a meglévő hálózaton (ez nem feltétlenül az internet) képesek egymással adatot cserélni, központi szolgáltatásokhoz csatlakozni és általában egymás működését és a közös célok elérését segíteni. Ez eléggé futurisztikusan hangzik, és habár a Skynet öntudatra ébredése még azért odébb van, de koránt sincs messze, mert a szükséges technológiai feltételek nagy része ma már adott: vannak megfelelő számítógépek, hálózat, egyre folyik az okoseszközök és kapcsolódó protokollok fejlesztése. Kicsit visszatekintünk a nem is olyan közeli múltba és közben felmérjük az IoT lehetséges jövőjét is.


(forrás: ShadowThePerson, deviantart.net) [+]

Természetesen minden “okosság” a számítástechnika alapjaira épül, mely nem volt mindig ilyen közismert és fejlett, sőt gyakorlati tudomány, mint ma. A kezdetek kezdetén nem lehetett könnyű felmérni, hogy mi lehet a jövője egy technológiának. 1946-ban, amikor a számítógép-kutatások beindultak, Sir Charles Darwin (az evolúcióelmélet atyjának unokája) a brit National Physical Laboratory feje nyilatkozta, hogy talán egy gép elegendő lehet a felmerülő országos számítási igények kielégítésére. 1951-ben egy cambridge-i matematika professzor, Douglas Hartree szerint az akkor rendelkezésre álló három számítógép kapacitása elegendő lesz az egész szigetország számára és senkinek nincs szüksége saját számítógépre, amit amúgy sem tudna senki sem megfizetni.

Mellékesen, ha valaki hiányolná a klasszikussá vált idézetet, nem igazoltan tulajdonítható az IBM egykori vezetőjének, Watsonnak a híres mondás, mely szerint a világon összesen talán öt számítógépre lehet igény. Legalábbis írásos nyoma nincsen annak, hogy ő tett volna ilyen kijelentést.

A fent említett uraknak egyrészt igazuk volt, hiszen senki sem akarna egy hatalmas fogyasztású elektroncsöves monstrumot otthonra, mert még annak villanyszámláját sem tudná kifizetni, nemhogy a gépet vagy a karbantartást. Másrészt ironikus módon még Darwin unokája is elfelejtkezett a fejlődés lehetőségéről és arról, hogy az eszközök olcsóbbá és jobbá válásával új alkalmazási területek nyílhatnak meg és az igények is növekedhetnek. Ugyanakkor pár évtizeddel korábban Nikola Tesla már egy jövőbeni, globális vezeték nélküli kommunikációs hálózatról álmodott, zsebben hordható telefonokkal és az egész földet egy nagy elektronikus agyként vizionálta, Alan Turing pedig természetes módon, szóban tanítható intelligens gépekről beszélt. Érdekes visszatekinteni, hogy mindezekből mi valósult meg, milyen feltételekkel válhatott valóra és vajon mi lesz a folytatás?

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Copyright © 2000-2016 PROHARDVER Informatikai Kft.