2014. november 23., vasárnap

Gyorskeresés

Főszponzorunk

Útvonal

Tesztek  »  Webkettő rovat

Az Omegával kezdődött a magyar Wikipédia

Beszélgetés az online enciklopédia magyar kiadásának alapítójával, Gervai Péterrel. A wikimodell sikeréről, a magyarországi kezdetekről, az Omegáról és a szerzői jog hálójában vergődésről.

Homokozóból enciklopédia

Gervai Péter (Fotó: Fekete András)
Gervai Péter (Fotók: Fekete András)

Január 15-én volt tíz éve, hogy elindult a bárki által szerkeszthető internetes enciklopédia, a Wikipedia. A születésnap apropóján a magyar kiadást két és fél évvel az angol eredeti után elindító Gervai Péterrel beszélgettünk.

Tíz évvel ezelőtt a tudományos fokozattal rendelkező szakértők által írt és szakmailag lektorált szócikkeket közlő Nupedia amolyan homokozójaként indult el a szerkesztés lehetőségét demokratizáló, válogatás nélkül mindenki számára biztosító Wikipedia. Míg az előbbi szerzőgárdája az első évben szerény 12 címszó anyagának kidolgozásáig jutott, addig az eredetileg mellékszálnak szánt utóbbiba ugyanennyi idő alatt több mint 20 ezer szócikket írt a gyorsan bővülő közreműködői tábor. Miért ilyen vonzó a wiki-modell?

Mert elosztja az erőforrásigényt több száz- vagy akár több ezerfelé, így a cikkek létrejöttének számos szűk keresztmetszete megszűnik. A „wiki” szó „gyors” jelentése nemcsak a szerkesztés elvégzésében nyilvánul meg, de a szócikk „szerkesztőségi átfutásában” is, ami milliszekundumokban mérhető. A Wikipédia ellenőrzése megjelenés után történik, vagy legalábbis ez így volt eredetileg. A modell mára kicsit változott, és – az ún. „jelölt lapváltozatok” eljárásnak köszönhetően – az ellenőrzés félig megjelenés előtt, félig pedig utána történik: mindkét állapot elérhető, de alapesetben az ellenőrzött változat jelenik meg.

Az osztott munkának másik fontos hatása a közösség létrejötte, mert ez szükséges egy kooperatív szerkesztői munka során. Ez a közösség gyakran lényeges eleme a wikipédista életének, aki nemcsak szócikkeket gyárt, javít, korrigál, hanem részt vesz részben tudományos, részben a mindennapokat érintő társalgásokban is.

Bár évekkel ezelőtt egy a Nature-ben publikált tanulmány arra jutott, hogy a Wikipedia – angol nyelvű – természettudományos cikkei nem pontatlanabbak, mint az évszázados múltra visszatekintő Encyclopaedia Britannicáéi, azért a szócikk-korpusz minősége erősen hullámzó. Feltűnő az egyes tematikák feldolgozottságának aránytalansága is: alighanem a Csillagok háborúja vagy a Twilight univerzumáról a Wikipedia szócikkei alapján átfogóbb képet kapunk, mint a minket fizikailag körülvevő világról. Ezek a közösségi enciklopédia javítandó hibáinak vagy éppen hogy az erényeinek tekinthetők?

Ez teljességgel nézőpont kérdése, hiszen ez egy olyan tény, amivel együtt kell élnünk. Egy mű felépítése nagyban függ az azt létrehozók érdeklődésétől és tudásától, így van ez a Wikipédia esetében is. A wikipédisták semmilyen eloszlása nem egyenletes, legyen az nemi, iskolai végzettségi vagy világnézeti szempontú. A fiatalok az őket érdeklő témákat írják, míg más korosztályok az övéiket. Mivel az internet használata gyakran feltételez legalább alapvető informatikai ismereteket, ezért az ezeket ismerők mindig többen lesznek, mint mondjuk a 60 feletti filozófiaprofesszorok vagy kukoricatermesztők, így vélhetően több cikk lesz az informatikáról, mint a kukoricatermesztés gyakorlati kérdéseiről. Mindig igaz lesz az, hogy a nagyon kevesek által művelt tudományok köréből jóval kevesebb szócikkel rendelkezünk, mint a népszerűekből. Az is fontos, hogy lássuk: ezeket a témákat ellenőrizni, fejleszteni is jelentősen nehezebb, mert nem annyira érvényesül esetükben a több szem többet lát elv.

Mindezek ellenére szerintem kívánatos, hogy a fehér foltok eltűnjenek a Wikipédia által lefedett tudás térképéről, és szerencsére ez a folyamat állandóan halad előre: az idő elteltével egyre inkább fogynak a hiányzó témakörök.

Gyorsan kiderült azért, hogy a korlátlan szerkesztési szabadság nem feltétlenül produktív. Az oldal használhatóságának megőrzése és a szándékos vagy szándékolatlan vandalizmus kezelése szabályok, korlátok bevezetését kívánta meg, ezekből egyre több van. Szükség volt egy adminisztratív hierarchiára is: így ma vannak olyan szerkesztők, akik nagyobb hatalommal, szélesebb jogkörrel rendelkeznek, mint a többiek. Ez alapján úgy tűnik, hogy a Wikipedia a klasszikus, szerkesztők által koordinált enciklopédiaírás modelljéhez közelít, miközben egyre távolabb kerül a wiki-modell eredeti eszményétől.

Habár valóban egyre több az útmutató, az irányelv és az egyes témákat segítő egyéb írás, mégis lássuk be, hogy a Wikipédia szerkesztési munkája az elmúlt 10 év alatt a lényegét tekintve nem változott. Természetesen nem idealizált világban élünk, és az online lexikon sem kivétel ez alól, így a látogatószám növekedése egyben magában hordozza a különféle személyiségzavaros, tudatlan, szocializációra vagy együttműködésre képtelen vagy egyszerűen csak közömbös és meggondolatlan emberek megjelenését is. Ezt a problémát a kezdetek óta kezelni kell, de a mennyiség növekedésével alkalmazkodnia kell a megoldási módnak is ehhez. Az irányelvek nagy része az eredeti irányelveket pontosítja vagy magyarázza, és a hierarchia nagy része lényegében a megnövekedett munkamennyiség miatti feladatszétválasztás eredménye. Természetesen formalizálódott egy csomó olyan úgynevezett „vitarendezési eljárás”, ami eredetileg egyszerű szavazással eldönthető volt, de a szerkesztőszám növekedése miatt lassan elveszítette hatékonyságát.

Azonban mindez nem változtat azon, hogy a Wikipédia fő szerkesztőelve az öt pillér: a Wikipédia egy enciklopédia, a cikkek semleges nézőpontot képviselnek, a tartalom szabad, a közösség tagjai civilizált formában oldják meg problémáikat, és a szabályok nincsenek kőbe vésve, hanem alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Ezen túl szinte minden más olyan javaslat, amit az intelligens, épeszű, udvarias, figyelmes ember magától is betart.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Copyright © 2000-2014 PROHARDVER Informatikai Kft.