A böngésző egyre fontosabb

A Cisco fejlesztéseket vizsgáló monitorozó rendszerében van egy projekt, az ún. technológiai radar, amelyet évről évre egy 70 fős szakértői csapat állít össze. Ők választják ki több ezer ötletből, megoldásból, trendből az előremutató, komoly potenciállal rendelkező technológiákat. Az elmúlt években a technológiai radar összeállítása során több mint 300 technológiát vizsgáltak, ezek között vannak rövidebb távú (három éven belül megvalósuló) trendek, és akadnak hosszabb, 3-5 éves időszakban megvalósuló tendenciák. Az alábbiakban a cég közleménye alapján négy olyan területet ismertetünk, amelyek 2014-ben és az elkövetkező években a Cisco szakemberei szerint meghatározóak lesznek a hálózatok világában.

Böngészőalapú videó és együttműködés

A jelentés leszögezi, hogy a böngészők évek óta az egyik legfontosabb információforrásként szolgálnak a felhasználók számára. A webes közösségi alkalmazások lehetővé teszik a felhasználók interakcióját, például bejegyzések és fotók megosztását, azonban a valós idejű kapcsolatteremtésre nincs sok lehetőség. Ennek nemcsak a magánfelhasználók közötti kommunikációban van komoly jelentősége, hanem a B2C és a B2B kommunikációban is, elég csak az online ügyfélszolgálatokban vagy a különféle együttműködési megoldásokban rejlő lehetőségekre gondolni.

A szakemberek szerint a WebRTC keretrendszer a valós idejű webes kommunikáció lehetőségét nyújtja a különféle eszközök között, körülbelül úgy, mintha az okostelefon a böngészőbe költözne. Ma már léteznek böngésző alapú interaktív technológiák, azonban ezeknek az alkalmazásoknak a kialakításánál és bevezetésénél számtalan eszközre és felhasználóra kell megoldásokat fejleszteni, illetve továbbra is letöltést igénylő kiegészítőkön alapulnak.

A jelentés úgy véli, hogy a WebRTC-t három dolog teszi érdekes és jelentős technológiai fejlesztéssé.

• Eszköz (Device): a több száz lehetséges eszköz megfelelő kompatibilitásának és együttműködésének megoldása helyett inkább a böngészőben használható közös szabvány alkalmazására érdemes összpontosítani
• Fejlesztés (Development): a szabványoknak köszönhetően könnyebb valós idejű webes kommunikációs megoldásokat fejleszteni. A technológia használatához nincs szükség magas fokú telekommunikációs ismeretekre, és nem kell új hozzáférési lehetőséget fejleszteni minden egyes eszközhöz
• Bevezetés (Deployment): a valós idejű kommunikáció a webes alkalmazás frissítésével könnyen hozzáférhetővé tehető szélesebb felhasználói rétegek számára is. Nem kell külön kiegészítőket vagy alkalmazásokat letölteni

A kommunikáció magasabb szintre emeléséhez egyszerű, mindenütt jelenlévő és gyorsan telepíthető webes felületre van szükség, és a jelentést készítő Cisco ennek érdekében nyílttá és bináris modulként ingyenesen letölthetővé tenné a legelterjedtebb H.264 videokodeket szervereiről, amelyet az alkalmazásfejlesztők saját szoftvereikben alkalmazhatnak, bármilyen platformon. Ezt a kódolást használják a Blu-ray lemezeken, és ezt alkalmazza a YouTube, az Apple Quicktime és a mobiltelefonok túlnyomó többsége is. A Cisco döntésének hatására a Mozilla bejelentette, hogy 2014-től hozzáadja a H.264 kodeket a Firefox böngészőhöz, így elhárul az akadály a valós idejű videók kiegészítők nélküli webes megjelenítése elől. A cég úgy ítéli meg, hogy ez a változás komoly lépést jelent az eszköz- és platformfüggetlen valós idejű kommunikációs megoldások használata felé.

Kontextusfüggő számítástechnika: hely, jelenlét és érzékelés

A kontextusfüggő megoldások alapvetően megváltoztatják a kommunikációs eszközök használatát. A jövőben ezek az eszközök megismerik a felhasználók szokásait, „képben lesznek” arról, hogyan töltjük napjainkat, hol vagyunk, hová megyünk és mit csinálunk. Míg jelenleg az információk özönével kell megbirkóznunk, a jövőben a megfelelő emberhez a megfelelő információ jut el, a megfelelő helyen és időben, a megfelelő módon. A Ciscónak már létezik ilyen megoldása a vezeték nélküli hálózatok terén, és komoly lehetőséget látnak ennek kiterjesztésére a mobil, videó, biztonsági, együttműködési és az „Internet of Things” (IoT) területére is.

Érdemes példaként megemlíteni a kereskedelemben, a digitális otthonokban és a televíziózásban vagy a városi közlekedésben rejlő lehetőségeket. A rohamosan terjedő okostelefonok segítségével az üzletek személyre szabottan küldhetnek ajánlatokat, akciókat, ha éppen az adott bolt felé közeledünk. Távolról beállíthatjuk, hogy milyen hőmérséklet várjon otthonunkban, amikor hazaérünk, válogathatunk a digitális televíziós tartalmak között, illetve hasznos információt kaphatunk az elérhető parkolóhelyekről és a forgalmi nehézségekről azon a környéken, ahol éppen dolgunk van. A kontextusfüggő megoldásokkal a közlekedési lámpák is okosabb döntéseket hozhatnak arról, hogy az adott időpontban, az adott közlekedési helyzetben hogyan szabályozzák a forgalmat.

Az együttműködéses technológiák következő generációja ugyancsak foglalkozik a kontextussal. Például egy webes konferenciánál automatikusan megjelenik a résztvevők profilja, a korábbi megbeszélések anyagai, a témához kapcsolódó dokumentumok, prezentációk. Vagy egy ügyfélszolgálatnál automatikusan megjelennek nemcsak az ügyfél adatai, de korábbi vásárlásaival, vagy az esetleges panaszokkal kapcsolatos információk.

Az internetnek is változásra van szüksége

Egy új internetes architektúra kiépítése

A jelentés hangsúlyos megállapítása, hogy bár rengeteg lehetőség rejlik a fent említett technológiai trendekben, de kérdés, hogy a mai internetstruktúra elég hatékony-e a kapcsolódó eszközök robbanásszerű növekedésének kezeléséhez. Küszöbön áll az IPv6 szabvány teljes körű elterjedése, amellyel megsokszorozható a hálózatokra kapcsolódó eszközök száma. A közismert hasonlat szerint: az IPv6 révén akár a Földön létező valamennyi atom saját IP-címet kaphat.

Ugyanakkor a kutatók már azt is vizsgálják, mi következhet az IP-korszak után. Az egyik radikális változást hozó új megközelítés lehet a Named Data Networking (NDN), amely nevek alapján közvetíti az információt, szemben a manapság használatos host címek helyett. Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa (NSF, National Science Foundation) jelenleg öt különböző projektet finanszíroz, amelyek az internet jövőbeli architektúrájával foglalkoznak: Mobility First, NEBULA, eXpressive Internet Architecture (XIA), ChoiceNet, és Named Data Networking (NDN).

A már említett NDN vitathatatlanul a leginkább formabontó megoldás, mivel a többi módszer leginkább az internet mai működésén alapul. Egy másik út lehet a szoftveralapú modell alkalmazása. A korábbi szoftverrel vezérelt hálózati (SDN) modellek a hálózati virtualizációra összpontosítottak, de a fizikai és virtuális hálózatok valódi integrációja nélkül, így sikerüket hátráltatta az áttekinthetőség hiánya. Ezeket a megközelítéseket tovább bonyolította a számos vezérlési pont, a védett licencmodellek, a szoftververziók szabályozásának problémája, valamint a többféle hypervisor-környezet egységességének kérdése. A korlátozott skálázhatósággal és hibaelhárítási lehetőségekkel a problémákat nem sikerült megoldani, és ami a legfontosabb: a fenti megközelítések egyike sem az alkalmazások követelményeinek figyelembevételével épül fel.

A vezeték nélküli szolgáltatók és gyártók készen állnak a hálózatok virtualizálására az SDN és az NFV (network functions virtualization – a hálózati funkciók virtualizációja) megoldáson keresztül. A „Minden a hálón” terjedésével a hálózati szabványoknak is fejlődniük kell, hogy kezelni tudják a növekvő számú kapcsolatokat, és támogassák a gyorsabb információáramlást.

IoE, M2M, MDM

M2M és IoE: Az IoE (Internet of Everything – Minden a hálón –nem csupán egy technológiai trend, de számos iparág üzleti modelljét is befolyásoló tényező) definíciója szerint háromfajta kapcsolatot tartalmaz: gép-gép (M2M), ember-gép (P2M), és ember-ember (P2P). 2022-re a P2M és a P2P kapcsolatok együtt az összes IoE által teremtett potenciális érték 55%-át teszik majd ki, az M2M kapcsolatok pedig a fennmaradó 45%-ot.

Az M2M kapcsolatok gyorsan válnak jelentős értékforrássá. Az IoE számos fejlődő technológia összehangolását jelenti, ilyen például a Big Data elemzés, a videó, a mobilitás, a felhőalapú számítástechnika, valamint a gép-gép (M2M) kommunikáció. Végül szinte minden területen megjelenik majd – utak, hajtómű-alkatrészek, cipők, hűtőgépek, mezőgazdaság, bevásárlóközpontok polcai stb. –, és olcsó, apró szenzorokat terít szét, amelyek sok terabájtnyi adatot generálnak, és ezekből az adatokból fontos következtetéseket lehet majd levonni.

Biztonság és IoE: Az erős (logikai és fizikai) biztonság és a titoktartási szabályok kritikus fontosságúak a „Minden a hálón” gazdaságában. Ma már nem érvényes az a tétel, miszerint ha nem kapcsolódunk közvetlenül a hálózatra, nem érhet baj. A biztonság kritikus jelentőségű olyan iparági megoldásoknál, mint például az olajfúró tornyok, a hálózatra kapcsolódó autók, vagy a forgalomirányítási eszközök.

A IoE által teremtett potenciális értékre vonatkozó előrejelzések szerint a magánszektor egyre nagyobb mértékben alkalmazza az IoE vívmányait a következő évtizedben. Azonban a növekedés lelassulhat, ha a technológiaalapú biztonsági funkciók nem találkoznak olyan szabályozással és folyamatokkal, amelyek a cégek és ügyfeleik információinak védelmét szolgálják.

MDM és IoE: Az MDM (Mobile Device Management, mobileszköz felügyelet) piaca gyorsan szabványosodik. Az igazi megkülönböztető tényező a több milliárdnyi potenciális eszköz kezelésének képessége. A mai MDM-megoldások többsége nem skálázható, és nem használja ki a felhők előnyeit, így az MDM-megoldásokba történő beruházások éppen ezeket a területeket célozzák.

Összegzés

Akár a testen viselhető mobileszközökről van szó (okosszemüveg, okosóra), akár összekapcsolt, okos hálózatokról, a mobilkapcsolatok terjedése forradalmasítja az iparágak mobilstratégiáját. Mit jelentenek az IoT és az M2M kommunikáció új fejlesztései a mobilitás szempontjából? Az IoT és M2M fejlődése csak javítja a mobilitás jelenlegi koncepcióját vagy újradefiniálja azt?

Becslések szerint 2020-ra a hálózatra kapcsolt eszközök száma eléri a 212 milliárdot, ami 8,9 milliárd dolláros piaci lehetőséget rejt magában. Az internetre kapcsolódó folyamatok, adatok és dolgok számának bővülése és konvergenciája minden korábbinál fontosabbá teszi a hálózati kapcsolatokat, és eddig ismeretlen távlatokat nyit meg a gazdaság egésze előtt.

Egy olyan gazdaságban, ahol az üzleti folyamatok egyre inkább alkalmazásokra épülnek, a hangsúly már nem csak a hardveren lesz, hanem az alkalmazások támogatásán a hálózatra kapcsolt eszközökön. Sok M2M alkalmazásnak pedig valós időben kell majd szállítania és feldolgoznia az információkat.

Az informatikai osztályoknak új számítástechnikai erőforrásokat kell létrehozniuk, hogy értelmezni és kezelni tudják a különböző forrásokból érkező, nagy mennyiségű és új típusú adatokat, és ki tudják szolgálni az alkalmazásokra alapuló környezetet – zárul a Cisco szakemberinek közleménye.