Adatmentési technikák

Görnyedt, sápadt, arcát kezébe temető emberi alak ül a sötétben egy számítógép monitora előtt. A számítástechnikával foglalkozók jó része könnyen kitalálja, hogy mi történhetett az elmúlt percekben: adatvesztés. Két részre oszthatjuk a felhasználókat: akivel ez már megtörtént, s akivel meg fog történni. A számítástechnikai üzletek dolgozói hosszasan beszélhetnének a hónuk alatt gépükkel érkező ideges szülőkről, akiknek gyereke kitörölte a teljes családi levelezést, vagy a könyvelőről, akinek eltűnt a teljes az elektronikus adóbevallása 2 nappal a határidő előtt, vagy az iskolaigazgatóról, aki óvatlanul eltüntette a nehezen kisakkozott jövő évi tanárbeosztást.

Az adatmentési technikákról röviden

Csakúgy, mint az élet egyéb területein, az adatmentésben is lehetőségünk van több út közül választani. Persze ahhoz, hogy dönteni tudjunk, ismernünk kell a lehetőségeinket. Napjainkban 3 fő adatmentési technikát különíthetünk el:

1) File-by-File: Minden fájl és mappa archiválásra kerül a kiválasztott adathordozóra (merevlemez, CD, DVD, mágnesszalag, floppylemez, stb.). Ennek a módszernek három altípusát különíthetjük el:

• Teljes mentés: A teljes rendszer archiválása annak jelenlegi állapotában. Nyugodtan mondhatjuk: megalapozásul szolgál a járulékos és a megkülönböztető mentés számára. Ehhez szükségeltetik a legnagyobb tárolókapacitás, de ebben az esetben a legrövidebb a visszaállítási idő is, mivel a legaktuálisabb teljes backupot használja a rendszer visszaállítására.
• Járulékos mentés: Csak azokat a fájlokat tárolja el, amelyek a legutóbbi teljes vagy járulékos backup óta változtak. Kevesebb időt és helyet igényel a teljes mentés elkészítésénél, ugyanakkor a leghosszabb visszaállítási idővel rendelkezik, mivel mind az utolsó teljes, mind a járulékos backup szükséges a rendszer visszaállításához.
• Megkülönböztető mentés: A járulékossal ellentétben, ahol minden mentés egy fájl a „láncban”, a megkülönböztető külön fájlokat készít, melyben rögzíti a teljes mentéshez képest történt változásokat. Gyorsabb a mentés visszaállítása, mint a járulékosé, de több tárhelyet és időt igényel (bár kevesebbet, mint a teljes). Ez esetben csak az előző teljes és az utolsó megkülönböztető backupra van szükség a rendszer visszaállításához.

A File-by-File metódus teljes irányítást enged abban a tekintetben, hogy mit archiváljunk (vagy mit ne) és állítsunk vissza. A felhasználó igény szerint zárhat ki a folyamatból bizonyos rendszerfájlokat, mint például a Windows lapozófájlját. Hátránya, hogy a rendszer visszaállítása (például teljesen tönkrement merevlemez esetén) ezzel a módszerrel meglehetősen időrabló lehet: az új lemezt particionálni, formázni kell, szükséges az operációs rendszer, majd a backupszoftver újratelepítése, végül minden program- és adatfájlt vissza kell állítani a mentési helyzetbe, mielőtt újra használatba lehetne venni a számítógépet.

2) Restoration point: Pillanatképet készít a rendszer állapotáról minden alkalommal, amikor változás történik, így lehetőséget ad arra, hogy probléma esetén visszaállíthassunk egy – a visszaállítási pontok közül választott – tetszőleges állapotból. A visszaállításipont-alapú backuprendszer viszonylag nagy mennyiségű tárhelyet igényel a visszaállítási pontok számára.

Szintén hátránya ennek a módszernek a lehetséges visszaállításipont-mentési helyek korlátozott száma: egy bizonyos idő után a régi visszaállítási pontokat felülírják az újabbak. A legnagyobb hátránya, hogy a szoftver általában ugyanazon hardveren tárolja a visszaállítási pontokat, mint az adatot, amit véd: egy esetleges lemezhiba esetén minden adat elveszik.

3) Imaging: szektorról szektorra képet készít a merevlemez teljes egészéről egy meghatározott pillanatban. Ideális rendszerösszeomlást megelőző helyzetek visszaállítására. E módszerhez csak egy mentőlemezre van szükség (CD, DVD, stb), amelyről betöltődhet az imaging program, és visszaállíthatóvá válnak az archív fájlok.

Csaknem annyi tárhelyet követel, mint a file-by-file backup, de jóval gyorsabb annál. A hátránya, hogy mindent vagy semmit alapon működik, mivel a file-by-file módszerrel szemben nincs lehetőség rugalmasan meghatározni, hogy mely fájlokat, mappákat szeretnénk tárolni, és melyeket kizárni a mentésből.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!