El Salvador volt az első ország, ahol hivatalos fizetőeszközzé tették a bitcoint. A bevezetés nem ment zökkenőmentesen, a lakosság nagyja elutasítja a bitcoint, de várható volt, hogy nem megy majd minden simán.
Talán máshol jobban alakul a helyzet? Hamarosan kiderülhet, hiszen a jelentések szerint Paraguay is követheti El Salvador példáját, de Argentína, Brazília és Panama is érdekelt a kriptopénzek jogi keretrendszerének létrehozásában. Nem csak Latin-Amerikát érdekli ennyire azonban a dolog.
A jelentések szerint konkrétan Ukrajna lehet a második ország, ahol legális, szabályozott fizetőeszközzé teszik a bitcoint. Azt is mondják, hogy a helyi lakosság elégedetlen az ország fiat pénzével, így a kriptopénztől a gazdaság újjáélesztését várják. Mivel az ország az elektromos áram közel felét 15 nukleáris reaktorból nyeri, ezért egyes szakértők szerint ideális helyszín a bitcoinbányászat támogatására, amit az ukrán kormány is támogathat akár. Egyesek úgy vélik, el is adhatják a bányászott bitcoint a GDP növelése érdekében. A nukleáris üzemanyagot állítólag nyugati országoktól szereznék be.
Az ukrán elnök állítólag már a Szilícium-völgy IT-szakértőivel is találkozott, hogy kidolgozzák a bitcoin bevezetésének részleteit. Egyesek ettől az infláció megszűnését is remélik. Persze ha az ügy jól is alakul, vélhetően sokáig a fiat pénzére támaszkodik majd még Ukrajna, de biztosat senki nem tud jósolni, és sokak számára hajmeresztő ötlet lenne atomenergia útján bitcoint bányászni. Vannak azonban, akik azt mondják, hogy amint rájönnek a kormányzatok, hogy a bitcoinnak előnyei lehetnek a globális, digitalizált gazdaságban; verseny indul majd a fejlődő országokban a bitcoin mielőbbi fizetőeszközzé tétele kapcsán. A magas volatilitás és a hatósági nyomás (az adókerülés, pénzmosás, környezetvédelmi tényező kapcsán) persze ezt nem könnyíti meg.
