Az Intel számára az elmúlt években eléggé nagy fókuszt jelentett a gépi tanulás, veszik is az ezzel foglalkozó cégeket rendesen, hiszen a Movidius és a Nervana Systems után a most a Habana Labs került a cég szeme elé.

A fentiek azért érdekesek, mert a Habana Labs profilját nagyrészt lefedi a Nervana, tehát alapvetően olyan céget vásárol fel most az Intel, ami igazán sok új technológiát nem tud majd számukra biztosítani, elvégre a Nervana érkező fejlesztései rendkívül erősnek tűnnek.

A Goya és a Gaudi kódnevű lapkát fejlesztő Habana Labs alapvetően egy területen van előrébb a többiekhez képest, mégpedig a skálázhatóságban. Amíg ugyanis a legtöbb gépi tanulásra szánt hardver egy bizonyos mennyiségű lapka összeköttetése után jelentősen veszít a hatékonyságából, addig a Habana Labs a kommunikációt úgy oldja meg, hogy minden Gaudi kódnevű lapkában van tíz darab 100 gigabites Ethernet, amely támogatja a RoCE (RDMA over Converged Ethernet) protokollt, így lehetővé válik az Etherneten keresztüli memóriaelérés. Ez teszi lehetővé rengeteg, akár több száz Gaudi lapka összeköttetését úgy, hogy a feldolgozás hatékony maradjon.

Az Intel 2 milliárd dollárt fizet a mindössze három éve alapított izraeli cégért, amely ugyan része lesz a Santa Clara-i vállalatnak, de önálló egységként működnek tovább, így a székhelyük sem változik meg.