A Környezetvédelem Világnapja alkalmából ma tette közzé a Sun Microsystems magyar leányvállalata a „Zöldmérő: környezettudatos-e a hazai informatika” című kutatássorozatának első eredményeit. Többek között arra keresték a választ, hogy a legnagyobb vállalatok saját tevékenységük kapcsán miben látják a környezettudatosság lehetőségét és egyáltalán ide sorolják-e az informatikát. A kutatássorozat most bemutatásra került első része a hazai pénzintézeti szektorra fókuszál. A kutatást végző GKIeNet Kft. munkatársai 15 hazai nagybank és biztosító informatikai döntéshozóival készítettek interjúkat a témában.
Az kutatás hangsúlyosan foglalkozik azon kérdéskör elemzésével, mely szerint az informatikai környezettudatosság mára már messze túlmutat az elektronikus hulladékok, illetve a környezetbarát IT eszközök gyártásán és tervezésén, a kihívást mindinkább az informatikai rendszerek által használt energia mennyiségének az előteremtése, valamint az általuk termelt hőmennyiség elvezetése, a rendszerek hűtése, ily módon a légkondicionáló berendezések által kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségének csökkentése jelenti.
Nemzetközi vizeken
Az IDC 2006-os becslése szerint az 1996 és 2006 közötti 10 évben a használatban lévő szerverek száma 6 millióról 28 millióra emelkedett és a szerverek fogyasztása egyenként 150 Wattról 400 Wattra nőtt. Az IDC-hez hasonló megállapításra jutott a Lawrence Berkeley National Laboratory is. Becslésük szerint az adatközpontok áramfogyasztása 2000 és 2005 között a duplájára emelkedett és a teljes amerikai áramfogyasztás 1,2%-áért felelős.
Adatközpontok a nagyfogyasztók (Kép: Dataplex)
Az adatközpontok áramfogyasztása két fő komponensből állt. Az egyik a szerverek, eszközök üzemeltetéséhez, a másik az üzemeltetés során keletkezett hő elvezetéséhez használt energia. Az amerikai adatközpontok fogyasztása mára öt erőmű kapacitását köti le és a számítások szerint az adatközpontok által kibocsátott hő mennyisége kisebb városok hőkibocsátásával vetekszik. Az IDC becslése szerint 2005-ben az amerikai vállalatok 5,8 milliárd dollárt költöttek a szerverek üzemeltetésére és 3,5 milliárd dollárt a hűtésükre. A kutatócég becslése alapján 2010-re az energiaköltségek meg fognak egyezni a a hardverek költségeivel. A Gartner kutatóintézet felmérése szerint a vállalatok IT költségvetésének mintegy 10 százalékát teszi ki az energiára fordított összeg, az IDC pedig az 5 legfontosabb kérdés közé sorolja az energia kérdését.
Hazai tapasztalatok
Magyarországon a pénzügyi közvetítők működésében a környezettudatosság stratégiai szinten még nem jelenik meg. A környezettudatos magatartás leginkább a leselejtezett eszközök megfelelő kezelésében és a legújabb eszközök beszerzésében nyilvánul meg. Általános az a nézet, miszerint a legmodernebb technológiák környezetvédelmi szempontból is megfelelnek az elvárásoknak. Sokszor a biztonsági előírások kényszerítik olyan lépésekre az intézményeket, amelyek a környezettudatosság irányába hatnak. Magyarországon az 5 főnél több alkalmazottal dolgozó vállalkozások nagyjából 45 ezer szervert üzemeltetnek. A GKieNet adatai szerint a teljes belföldi energiafelhasználás 1,3%-át az informatikai eszközök fogyasztják el, de az arány magasabb (4,4%), ha a lakossági fogyasztáson belül nézzük a számítástechnikai eszközökre vonatkozó adatokat.
Az IT infrastruktúra energiafelhasználását a vizsgált cégek mintegy 30 százaléka méri. Az intézmények többségében nem képesek az IT eszközök energiafogyasztását elkülönítetten nyomon követni, valamint azok a vállalatok sem fordítanak nagy figyelmet az energiaszámlára, amelyek rendszere alkalmas az energiafogyasztás mérésére. Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy a válaszadók véleménye szerint az üzemeltetési költségen belül az energiakiadás nem jelentős tétel, többek között ez az egyik oka annak, hogy nem helyeznek nagy hangsúlyt arra, hogy az energiafelhasználást mérjék, folyamatosan nyomon kövessék és aktívan keressék az energiaköltség csökkentésének a lehetőségeit.
3,5 milliárd dollár megy el hűtésre az amerikai adatközpontokban...
A környezettudatosság egyértelműen értelmezhető fogalomnak bizonyult a válaszadók körében. A vizsgált szervezetek több mint fele hajtott végre olyan konszolidációt, amely során a szervereiket energiatakarékos kiszolgálón konszolidálták. A szerverek adatközpontban való elhelyezése majdnem 70 százalékukra jellemző. A biztosítók harmada, a bankok 80 százaléka energiatakarékos kiszolgálón konszolidálta szervereit.
A kutatás során kiderült, hogy az informatikai vezetők teljesítményének értékelésében a környezettudatosság egyáltalán nem jelenik meg (az Egyesült Államokban az informatikai vezetők teljesítményét sok vállalatnál már a környezettudatosság vonatkozásában is mérik).
A számítógépek kikapcsolását és a képernyővédők használatát működtető automatikus rendszert minden szervezetnél alkalmaznak, de elsősorban nem energiatakarékossági, hanem biztonsági megfontolásból.
A tanulmány szerint jelenleg hazánkban nincs makroszintű szabályozás ezen a területen, pedig időszerű lenne foglalkozni az energiapolitika alakítása során ezzel a kérdéssel is. Hiányzik az energiaszolgáltatók érdekeltsége: semmi nem ösztönzi őket, hogy a hatékonyabb energiafelhasználást külön árkedvezményekkel ösztönözzék. Sokat javíthatna a helyzeten, ha a vállalatok a szervezeti szabályozásukban a környezettudatos IT rendszerek követelményeivel is foglalkoznának.
A helyigényen, fogyasztáson és teljesítményen (SWaP) alapuló mutató
„A Sun által bevezetett értékelési rendszert – melynek célja szinén az, hogy felhívja a figyelmet arra a tényre, miszerint új szemlélet szükséges az informatikai beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatal során – már számos országban alkalmazzák az informatikai döntéshozók. Az értkelési rendszert az ügyfelek az adatközpontok hatékonyságának és a rendszerteljesítménynek az értékelése során alkalmazhatják. A mutató átfogó értékelést nyújt az adatközpontok vezetőinek, mivel egyaránt méri a helyigényt, a fogyasztást és teljesítményt (Space, Wattage and Performance – SWaP). Nemzetközi kuatatócégek is megerősítik, hogy ez az egyetlen hiteles mérési módszer az ipari szabványú szerverek hatékonyságának mérésére, amelynek képlete: teljesítmény / (helyigény x áramfogyasztás).” – nyilatkozta Kristóf Judit, a Sun Microsystems Kft. marketing igazgatója. „A GKIeNet Kft. által elvégzett kutatásból láthatóvá vált, hogy a vizsgált szektoron belül itthon még várat magára a rendszer alkalmazhatósága többek között annak is köszönhetően, hogy a vizsgált vállalatok töredéke követi nyomon az IT eszközök energiafelhasználását.” – tette hozzá a vállalat marketing igazgatója.
Hosszú távú elkötelezettség a környezet mellett
A mai sajtótájékoztatón a Sun példákon keresztül mutatta be, mennyire fontos szempontként jelenik meg náluk a termékek környezettudatos tervezése. Másfél évvel ezelőtt, 2005 végén dobták piacra az UltraSPARC T1 processzort és az arra épülő rendszereket, és ebben a többmagos processzorban jelent meg először a CPU-ba integrált többszálas feldolgozás (CMT), ami a kiváló teljesítmény mellett hely- és energiatakarékos megoldást kínál. A Sun többszálas technológiája a Solaris 10 operációs rendszerre épül, amely a hardveres támogatásnak köszönhetően minden egyes szálat külön virtuális CPU-ként kezel. Ez egyrészt nagyon megemeli a hatékonyságot, másrészt jelentősen csökkenti az áramfogyasztást.
CPU alacsony fogyasztással...
A Sun Fire T1000 és T2000 szerverek energiatakarékossági potenciálját és környezetbarát működését mi sem illusztrálja jobban, minthogy a Sun becslései szerint a fenti termékek piaci megjelenése óta mintegy negyedmillió tonnával csökkent a légkör széndioxid-terhelése. Ez körülbelül annak felel meg, mintha 29 ezer gépkocsit egy teljes évre kivonnának a forgalomból, vagyis nem égetnének el 67 millió liter üzemanyagot.
