Az ipari minőségbiztosításban, az olajiparban, de még a repülésbiztonságban és az atomerőműveknél is hasznát vehetik annak a mágneses egérnek, mely a vizsgálandó anyag károsítása nélkül képes letapogatni annak belső szerkezetét – tudatta sajtóközleményében a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete (MTA MFA). A roncsolásmentes anyagvizsgálat számos nemzetközi találmányi kiállításon sikerrel szerepelt, melyek az MTA MFA véleménye szerint kiváló ösztönzői lehetnek a népszerűtlen mérnöki- és természettudományi képzések fellendítésének.

Magyarország száznegyvenkilenc pályázattal képviseltette magát azon az idén ősszel megrendezett Géniusz-Európa Nemzetközi Találmányi Vásáron, melyen húsz országból állítottak ki találmányokat többek között Kínából, az Egyesült Államokból, Svédországból, de még a Kongói Demokratikus Köztársaságból is.  Az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének tudományos munkatársa, Dr. Gasparics Antal, valamint két feltalálótársa, Szöllősy János és Farkas Tibor találmányával, a mágnesszenzorral egybeépített számítógépes egérrel mindenkit maga mögé utasított, s elnyerte a Géniusz-Európa Nemzetközi Találmányi Vásár jubileumi aranyérmét.

A lézersugár-pásztázó mikroszkóp, vagy a térben lebegő kép mellett induló, a világ legnagyobb találmányi kiállításán már díjat nyert egér egy speciális számítógépes program segítségével roncsolásoktól mentesen képes letapogatni egy anyag belső szerkezetét, majd abból háromdimenziós képet alakít ki. Így az eszköz a rendkívül könnyű kezelhetőség mellett lényegesen rövidebb idő alatt szolgáltat információkat a vizsgálandó területről, mint más eljárások.

„Hazánk jelentős mértékben járulhat hozzá a világ fejlesztéseihez, mint ahogy ezt a nemzetközi találmányi versenyen elhozott aranyérmeink is mutatják. Azonban jövőbeli találmányaink előállításához erős utánpótlásra volna szükség, de a hazai mérnöki- és természettudományos képzések népszerűtlenek” – fogalmazott Bársony István professzor, az MTA MFA igazgatója. „A találmányi versenyeken kiállított, gyakorlatban megvalósuló fejlesztések meghozhatják a fiatalok kedvét a természettudományokhoz. Erre szükség is van, mert magasan képzett munkaerő nélkül nem fognak hazánkba települni a nagy hozzáadott értéket adó K+F vállalatok” – tette hozzá.

A vásár junior kategóriájában a szilícium mikroturbina megvalósítása, aktualitása és újszerűsége okán az MTA MFA fiatal kutatója, Fekete Zoltán győzedelmeskedett.