Az informatikai vállalkozások döntéshozóinak bevonásával végzett globális Kaspersky-felmérés abba nyújt betekintést, hogy mennyire hatékonyan működnek együtt a szervezetek és a dolgozóik, és mennyire hatékonyan védik magukat, az ügyfeleiket és egymást.
Annak ellenére, hogy a nagy visszhangot kapó adatkiszivárgásokat főként az ügyféladatok ellopásával hozzák összefüggésbe, a dolgozók személyes adatai is nagyon népszerűek a kiberbűnözők körében. 2021-ben a szervezetek több mint egyharmada (35%-a) nem tudta garantálni a dolgozói adatainak teljes biztonságát, és szenvedett el incidenseket ezeket érintően. A felmérés szerint ennél csak az ügyfelek személyes azonosítását lehetővé tevő adatok esetében rosszabb a helyzet (43%).
A tény, hogy az érintett szervezetek 45%-a nem hozta nyilvánosságra a dolgozói személyes adatok sérülését, azt jelzi, hogy a probléma nagyobb annál, mint amekkorának látszik. Ami a többieket illeti, 43%-uk proaktívan beszámolt az incidensről, 12%-uk pedig csak azt követően tett így, hogy az incidens kiszivárgott a médiába. Ez jól mutatja, hogy a vállalati vagy az ügyféladatok sérüléséhez viszonyítva a dolgozói adatok kiszivárgását hozzák a legritkábban nyilvánosságra.
[+]
„Ha egy szervezet kiberincidenst szenved el, a megfelelő válságkommunikáció legalább olyan fontos, mint a reagálás és a helyreállítási intézkedések. Az adatsérülés kockázata mindig fennáll, és a vállalkozásoknak tudomásul kellene venniük, hogy jobb a proaktív feltárás, mint egy leleplező cikk a sajtóban” – vélekedett Miroslav Koren, a Kaspersky Kelet-Európáért felelős igazgatója. „A megfelelő, pontos, időben történő kommunikációval ugyanakkor nem csak a hírnevet érő potenciális kár minimalizálható, hanem a közvetlen pénzügyi veszteségek is nagy mértékben csökkenthetők. A vállalatnak fontolóra kell vennie egy világos válságterv kidolgozását, és előre képzésben kell részesítenie a dolgozóit, hogy elkerülhető legyen a pánik és a zűrzavar. A vállalati kommunikációs szakembereknek és az informatikai biztonsági csapatoknak információkat kell cserélniük a kiberbiztonság témájában, és együtt kell meghatározniuk azokat az útmutatásokat, eszközöket, csatornákat és nyelvezetet, amelyek veszélyhelyzetben segíthetnek a belső és a külső kommunikáció megfelelő kezelésében” – tette hozzá a szakember.
A külvilág potenciális kiberbiztonsági incidensekről való tudtának hiányát általában belső erőfeszítésekkel sem csökkentik. A kutatás szerint a szervezeteknek mindössze 44%-a vezetett már be biztonsági oktatást és képzést annak biztosítására, hogy a dolgozók birtokában legyenek a kritikusan fontos információknak. Ráadásul e vállalatok több mint fele (64%-a) legalább egy problémát tapasztalt a képzési szolgáltatások minősége kapcsán, mint például elégedetlenség a kurzusok nagy fokú komplexitása miatt, vagy támogatáshiány, illetve ismerethiány a képzést tartó részéről.
Ha a dolgozók számára nem biztosítják a védelmi intézkedések fontosságával kapcsolatos alapismereteket, akkor nem várható el tőlük, hogy kövessék a szabályokat – írják a jelentés készítői. 2021-ben a dolgozók általi szabálykövetés és a nem megfelelő végfelhasználói biztonsági kultúrával való megküzdés jelenti a három legfőbb probléma egyikét a vállalkozások számára az informatikai biztonság kapcsán – legalábbis a válaszadók 42%-a ezt tartotta az egyik legaggasztóbb problémának. A gyakorlatban a vállalatoknál rendszeresen előfordul az informatikai biztonsági szabályok megszegése (41%), az informatikai erőforrások helytelen célra történő használata (42%), valamint az adatok nem megfelelő megosztása mobil eszközökön keresztül (38%).
