Internet a vidék felzárkóztatásáért

A mezőgazdasági termelés sajátja a bonyolult adminisztráció, ám az e-ügyintézéssel csökkenhet a vidéki lakosság elszigeteltsége és nőhet versenyképessége – állítja az ITTK-Infinit Műhely kutatási jelentésében közzétett tanulmányában Csotó Mihály.

Az internet vidéki alkalmazásában mind a digitális infrastruktúra, mind a tartalomszolgáltatás kulcskérdés. A vidéki régiók rendszerint messze elmaradnak a városoktól a számítógép-birtoklás és az internet elterjedtsége területén. A tartalomszolgáltatás az e-kormányzat szempontjából az internetpenetráció ikertestvére. Az internet-hozzáférések növelésének területén végrehajtott bármekkora erőfeszítés semmivé válhat, ha az nem párosul olyan tartalommal, amely vonzó és hasznos a lakosságnak, valóban könnyebbséget jelent, segít leküzdeni a lakóhelyből fakadó hátrányokat, illetve hatékonyabbá teszi a gazdálkodást. Ugyanakkor az átgondolt e-kormányzati fejlesztések igazi nyertesei a vidéki régiók lehetnek – olvasható a Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala megbízásából készült tanulmányban.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a piac szereplői a gyérebben lakott területeken, illetve kisebb településeken nem igazán szorgalmazzák az infrastruktúra-fejlesztéseket, mivel itt a befektetés megtérülésének esélye sokkal rosszabb, mint a városias régiókban. Erre válaszul Franciaországban például állami pénzből finanszírozzák a mobiltelefónia és a széles sávú internet-hozzáférés infrastruktúrájának kiépítését azokon a vidéki és szegényebb régiókban, ahol a privát cégek azt nem tették meg. Az eljárás teljes mértékben EU-konform. Az Európai Bizottság versenyügyekért felelős biztosa, Mario Monti a fejlesztéssel kapcsolatban elmondta: amíg a kormányzat megfelelő áron bocsátja a szolgáltatók rendelkezésére a berendezéseket, addig nem tekinti a beruházást az uniós szabályokkal ellentétesnek.

Ebből is következik, hogy a vidék versenyképességéhez nem elég a modemes kapcsolat kifejlesztése, hiszen annak megléte – miközben a városokban már rég a széles sávú összeköttetés a jellemző – ugyanúgy képes konzerválni a különbségeket a régiók között. A kormányzati stratégiák ma már szinte kivétel nélkül az utóbbi technológiára koncentrálnak. A civil élet szereplői, a vidékfejlesztésben érdekeltek és a kisebb szolgáltatók, vállalkozások is belátták ezt. Angliában a vidéki térségek internetellátásában úttörő szakértők közreműködésével – ABC néven – olyan új szervezet alakult, amely céljául tűzte ki a széles sávú internet-hozzáférés lehetőségének elterjesztését egész Anglia területére. A szervezet 2003 nyarán kezdte meg működését, és elsősorban a vezeték nélküli technológiában rejlő lehetőségek kihasználására koncentrál.

Az egyik alapító, Lindsey Annison – aki az Edenfaster nevű, helyi széles sávú hálózatot üzemeltető cég vezetője – szerint a legnagyobb feladat segíteni azt a sok ezer embert, akiknek égető szükségük lenne a gyors hozzáférésre, valamint tanácsokkal ellátni azokat a helyi szolgáltatókat, amelyek képesek lehetnek megvalósítani azt. Jelenleg Nagy-Britannia lakossága több mint 30 százalékának nincs lehetősége széles sávú internet-hozzáférést rendelni, mert lakóhelye kívül esik a szolgáltatók területén.

Az erőfeszítések ellenére még a fejlett országokban sem várható teljes lefedettség a közeljövőben, ezért különösen nagy szolgálatot tehetnek a közösségi hozzáférési pontok. Az iskolák, könyvtárak, teleházak fejlesztése és a hozzáférés biztosítása a rosszabb infrastruktúrával rendelkező helyeken is biztosíthatja a lehetőséget a szolgáltatások igénybevételére.

Egy Shropshire megyei faluban, Waters Uptonban a lakosság március végén vehette birtokba azt az új információs központot, amely többek között ingyenes internet-hozzáférést is biztosít az ott lakóknak. Az elképzelés lényege az, hogy a vidéki lakosságnak minél több szolgáltatást tegyenek elérhetővé egy helyen (one stop shop). Az így kialakított központban helyet kap egy informatikai helyiség, a posta, a bolt, valamint a közhivatalok is; mindemellett pedig meghatározott időpontokban egyéb ügyintézésre is lehetőség nyílik. A telfordi GKN Innovations – egy pilot projekt keretében – biztosítja a falu boltjában kialakított számítógépes helyiség technikai hátterét. A vásárlók ingyenes e-mail-hozzáférés segítségével kapcsolatba léphetnek egy kijelölt információs központtal, amely felvilágosítást nyújt – többek között – bírósági, adózási és önkormányzati kérdésekben. "A lakosoknak már nem kell hetente egy-két alkalommal a legközelebbi városba utazniuk, ha el akarják intézni ügyeiket, azt akár bevásárlás mellett is megtehetik" – jelentette ki Lynda Baker-Oliver polgármester. Az utóbbi fél évben több országból is olyan tervekről, programokról érkeztek hírek, amelyek célja a vidéki lakosság széles sávú internetkapcsolattal történő ellátása. Nagy-Britannia elektronikus kereskedelemért felelős minisztere, valamint a vidékfejlesztési tárca vezetője közösen jelentették be, hogy a kormány támogatja a széles sávú internet vidéki elterjedését. Céljuk, hogy az ország minden közössége bevezethesse azt elérhető áron. Az egymilliárd fontos programmal nemcsak a kormányzati szolgáltatások színvonalát szeretnék emelni, hanem a vidéki térségek regenerálódását, és az e-oktatásnak, a távmunkának kívánnak kedvezőbb környezetet biztosítani. Sajnos kevés jel utal arra, hogy a kormányzat az emberek képzését (néhány pilot projekt kivételével) a technológiai fejlesztésekkel egyenrangúan kezelné, pedig a siker szempontjából mindkettő meghatározó lehet – hívja fel a figyelmet Csotó.

Az e-kormányzatban élenjáró országok általában a 2005-ös évre teszik azt a határidőt, amikorra a közszolgáltatásokat elektronikus úton is elérhetővé kell tenni, és nincs ez máshogy az agrárium és a vidékfejlesztés területén sem. Mivel az agrártermelés információigényes tevékenységgé vált, nem meglepő, hogy a kormányzati törekvések között meghatározó a lehető legtöbb információ biztosítása a gazdálkodóknak.

A gazdálkodókra a mezőgazdaság különleges helyzetéből adódóan világszerte meglehetősen nagy adminisztrációs teher hárul (különböző agrártámogatások, állat-egészségügyi nyilvántartások kezelése stb.). Az elektronikus nyilvántartás és adatfeldolgozás, valamint a különböző kormányhivatalok együttműködése lehetővé teheti, hogy ezeket a feladatokat költséghatékonyan, a gazdáknak is megfelelő módon lehessen megoldani. A különböző agrárminisztériumok programjai szinte kivétel nélkül szorgalmazzák a"mindent egy helyen" megoldások alkalmazását. Az e-kormányzati eszközök a hivatalok belső munkavégzését is drasztikusan átalakíthatják. A hatékony tudásmenedzsment, a különböző szintű hivatalok közötti információáramlás felgyorsítása olyan rugalmas, gyors válaszlépésekre alkalmas közigazgatást eredményezhet, amelyre az agrárium területén különösen nagy szükség van.

Az említett stratégiai elképzelések átmenetet képeznek a tartalomszolgáltatáshoz, amelynek jelentőségét egy ír példával illusztrálhatjuk. Tavaly tavasszal fejeződött be az északír mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium (DARD) által készíttetett és a belfasti székhelyű BIC System cég által kivitelezett online pilot projekt, amelynek az volt a célja, hogy olyan információhoz biztosítson 24 órás elérhetőséget a gazdák számára, amelyekhez eddig csak postai, illetve telefonos úton lehetett hozzáférni. A legnagyobb technikai kihívás a webalapú technológiák integrálása volt az internet megjelenése előtt kifejlesztett rendszerekkel.

A BIC System képviselője szerint "egy rendszer, amely magában foglalja az online kifizetéseket, igazán sikeres lehet. Nehéz idők járnak a gazdálkodókra, és ha ezek az elektronikus kifizetések segítenek a gazdaságok fizetőképességének javításában, akkor pontosan ez az, amire a farmereknek szükségük van".

A kezdeményezés jól illeszkedik Nagy-Britannia kormányzati modernizációs tervébe is (Modernising Government Agenda). Az ötlet egyébként az ország pénzügyminiszterétől, Tom Parlontól származik, aki még tavaly novemberben hívta fel az agrárminisztérium figyelmét arra, hogy tegye lehetővé a nyomtatványoknak az interneten történő kitöltését, és (az unió illetékes főbiztosának elképzeléseivel összhangban) szorgalmazta a direkt kifizetések online intézhetőségének mielőbbi bevezetését. Szintén a szigetországhoz köthető, hogy az ország mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásaiért felelős iroda (Rural Payments Agency – RPA) új, online kifizetési rendszer fejlesztését kezdte el, amely jelentősen csökkentheti a gazdák és a kereskedők papírmunkáját. A 35 millió fontba kerülő beruházás a becslések szerint évi 36 milliós megtakarítást jelent majd az adminisztrációs költségekben. A brit kormány lehetővé akarja tenni, hogy a kifizetések 95 százaléka elektronikus úton történjen már 2004-ben – ebbe az irányba tett lépés e rendszer bevezetése.

Az újdonságok bevezetése azonban nem mindig megy zökkenőmentesen. A walesi nemzetgyűlés számítástechnikai rendszerének hibái a Walesi Farmerek Szövetsége (FUW) szerint komoly likviditási gondokat eredményezhetnek. A nemzetgyűlés szóvivője elmondta, hogy az elmúlt év során egy modernizációs program keretében új eljárást alakítottak ki a támogatások és a közös agrárpolitika (CAP) kifizetéseinek végrehajtására. A rendszert a Cap Gemini Erns & Young szállította, ám nagyon hamar fény derült annak gyermekbetegségeire. A támogatások elmaradásáért elsősorban a meglévő információknak az új rendszerbe történő interpretálási problémái, másrészt a tesztelési időszak elhúzódása tehető felelőssé. A történtek tanulsága az, hogy e-kormányzati projekteket nem szabad bevezetni megfelelő tesztelés és előkészítés nélkül, és működésben kell hagyni a meglévő eljárásokat, amíg az újdonság nem válik elfogadottá.

Azóta történt