2. Hírek
  3. Tech

Gyorsabb, olcsóbb – mégsem látható az e-számla

Már majdnem két év telt el az első elektronikus számla kibocsátása óta, ennyi idő után azt gondolhatnánk: végre egy sikertörténet az elektronizált ügyintézés terén. Ehelyett a DMS Labor által rendezett – egyébként nívós – konferencián még mindig a nehézkes, körülményes bevezetésről, használatról hallhattunk leggyakrabban, annak ellenére, hogy Magyarországon – az Európai Unió többi tagállamához képest is – jól kidolgozottak a szabályok.

Kulcsszó: interoperabilitás

Azt rögtön megállapíthatjuk: valóban megéri az áttérés az elektronikus számlázásra, de nehézkes az átállási folyamat. A konferencia előadói egyetértettek abban, hogy kibocsátani elektronikus számlákat egyszerű dolog, de azok befogadása, feldolgozása a fogadó fél oldalán már jóval körülményesebb lehet. Magánszemély vásárlóként valószínűleg senkit sem érdekel, hogy milyen formátumban, milyen módon kapja meg a számlát, a vállalkozásoknál – ahol az informatikai rendszer automatizáltan kezeli a különböző üzeneteket és a számlák befogadása, feldolgozása után az adatok alapján működik a könyvelői rendszer – értelmezhető formában kell megkapni az elektronikus számlákat. Ezzel kapcsolatban Kovács Tamás (Noreg Kft.) a szabványos aláírási és számlaformátumokra hívta fel a figyelmet, és külön kiemelte a MELASZ Ready, azaz a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség vonatkozó programjainak fontosságát.

Az elektronikus aláírás átütő ereje akkor jelentkezhetne, ha nem szigetszerű megoldások jönnének létre, azaz egy kártyát több helyen is lehetne használni, egyre több és értékes tartalom, értelmes szolgáltatások jelennének meg a háttérben. Az elektronikus számlázást sem szabad szigetként felfogni – hangsúlyozta Hirsch Gábor (DNS Hungária Kft.) –, hiszen egy vállalatirányítási rendszernél az e-számla is „csak” egy dokumentum, ahogy minden más papíralapú okmány, itt is hasonló műveletek találhatók: befogadás, iktatás, majd a feldolgozás. Visszagondolva a jó öreg EDI-re vagy a manapság elterjedt „e-business language”-ek valamelyikére, valóban az látható, hogy az ajánlatkéréstől a megrendelésen, szállítólevélen, számlán keresztül a fizetésig minden üzenetre vannak elektronikus sémák, azaz az e-számla valójában egy folyamatnak a szerves része.

Az átállás macerás, de előbb vagy utóbb megtérül

Az e-számlázási folyamatban rejlő költséghatékonyság és automatizált feldolgozhatóság előnye – akár az adóhivatalnál, akár egy tetszőleges cégnél – a végleges áttérésnél jelentkezhet. Sajnos amíg az elektronikus forma együtt él a papíralapú megoldással, addig – bár a postaköltséget már csak a maradék papíralapúra kell számba venni – mindkét rendszert üzemeltetni kell. Külön számlakezelés kell az elektronikus és a hagyományos módszerhez, saját sorszámtartományok vannak (megszakítás nélküli sorszámozással) a papír és az elektronikus számlát elfogadó ügyfelek számára – tudtuk meg ifj. Lengyel Tibortól (TVnet Kft.).

Az elektronikus számlák költséghatékonysága viszonylag hosszabb távon jelentkezik. A számlánkénti akár 50 százalékos (egyes számítások szerint 70 százalékos) megtakarítás (kibocsátás, címzetthez való eljuttatás, feldolgozás, tárolás, emberóra részfeladatokra számítva) ellenében a cégeknek – ha nem szolgáltatást vesznek igénybe, hanem saját maguk akarják a teljes rendszert üzemeltetni – számolniuk kell az egyszeri beruházás terheivel is, ami 5-8 millió forint körüli tétel, legalábbis ilyen nagyságrendet említett Berta István Zsolt (Microsec Kft.). A számlázási szolgáltatási díjainál a Microsec mindenesetre ügyelt arra, hogy akár már havi 50 számlánál is megérje áttérni a vállalkozásoknak az új megoldásra.

A számlák adják a könyvelés 90 százalékát, de más számviteli bizonylatok is elektronizálhatók. Ezen alapul az elektronikus távkönyvelés, az elektronikus könyvelési szolgáltatás, amelyről Lengyel Tibor (Euroexpert Holding Rt.) tartott előadást, aki egyben a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének is az elnöke.

Az APEH közleményei és törekvései, a jogi és technológiai szabályozások kidolgozottsága reményt nyújt arra, hogy – a mostani konferencia tanulságait is felhasználva – jövőre már a még meglévő problémák megoldásáról és egyre több megvalósult projektről hallunk majd előadásokat.

Szabó Áron (BME IK ITSec)

A témához eddig megjelent kapcsolódó anyagaink:

Azóta történt