Hamarosan, 2011 májusában lezáródik egy az Európai Unió által elindított projekt, melynek célja az volt, hogy felmérjék a jövő technológiái által felvetett etikai problémákat, felvázolják az ezekre adandó válaszokat, s igyekezzenek az unió politikusait tájékoztatni a várható gondokról, s próbálják a döntéshozókat a minél jobb megoldások felé terelni.

Mivel a nemzetközi együttműködéssel zajló kutatásoknak több magyar résztvevője is van (az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetből Szabó Máté, Vissy Beatrix és Székely Iván), az IT café néhány cikkben bemutatja az ETICA (Ethical Issues of Emerging ICT Applications – A jövő IKT-alkalmazásainak etikai kérdései) nevű projekt céljait és eddigi eredményeit. Az első, általános ismertető elkészítéséhez kérdéseinkkel megkerestük a program egyik ötletgazdáját, a kutatói konzorcium megalapítóját, a De Montfort Egyetem oktatóját, Bernd Carsten Stahlt is.

Előre felkészülni, nem utólag reagálni

A kétéves projekt 2009 májusában indult el, s bár jó néhány részterületet foglal magába, mindegyik kutatási témának az az alapkérdése, hogy a hallatlanul dinamikusan fejlődő technológiák – itt a közeljövő várható, még csak csíráiban jelenlévő technológiáiról van szó – vajon milyen etikai kérdéseket vetnek fel: milyen új kihívásokkal kell szembenéznie az egyéneknek és a közösségeknek az új technológiák elterjedése után. Hangsúlyosan a jövendő, a következő 10-15 év technológiáiról van szó, mivel a kutatói konzorcium tagjainak az a meggyőződése, hogy nem kell és nem is ajánlatos megvárni azt a fázist, amikor már széles körben, nagy hatással van jelen egy újdonság az emberek életében, hanem fel kell készülni előre a várható következményekre, melyek közül az időben felismert károsakat így akár ki is lehetne szűrni, meg lehetne előzni. Például – hogy régebbi, ma már elterjedt alkalmazásokat említsünk – az online bankolás elterjedése hozta magával az ehhez kapcsolódó bűnözés, az adathalászat drámai mértékű elterjedését, vagy említhetjük az utóbbi években hallatlanul népszerűvé vált közösségi oldalakat is, melyek működése új adatvédelmi problémákat vetett fel, illetve a hagyományos adatvédelmi alapelvek átgondolását kényszeríti ki napjainkban.

Nyilvánvalóan lesznek elkerülhetetlen hatások, olyan etikai jellegű változások, melyek megelőzhetetlenek, de egy időben elvégzett alapos kutatómunka ebben az esetben is igen sokat segíthet az arra hivatottaknak, politikusoknak, hogy felkészülten igyekezzenek megoldásokat találni. Az előzetes etikai felmérés ugyanakkor támogatást nyújthat a különféle technológiák tervezőinek és létrehozóinak is abban, hogy már a fejlesztés során felismerjék és kiiktassák az esetlegesen problémás részeket, koncepciókat.

A 12 résztvevővel rendelkező, egymillió eurós költségvetésű, az unió által szponzorált projekt az úgynevezett 7. Keretprogram része, és ebből is következik, hogy kifejezetten Európa-centrikus, s ezt a kidolgozók azzal is megindokolták, hogy egyrészt az EU határozott célkitűzése a világ egyik vezető fejlesztőrégiójává válni, másrészt pedig a soknemzetiségű szövetség kiváló keretet biztosít annak, hogy a különféle nemzeti kultúrákból érkező tudósok a maguk sajátos szempontjaival gazdagítsák a kutatási eredményeket, s a projekt lezárultával olyan felismerésekre jussanak, melyek esetleg globális méretekben is felhasználhatóak lesznek.

Célok és technológiák

Az ETICA elindításakor öt fő kutatási területet határoztak meg:

• maguk a feltörekvő, jövendő technológiák, ezek felmérése, beazonosítása
• a fenti technológiák által felvetett etikai kérdések vizsgálata
• annak felmérése, hogy milyen módon kell a kormányzatoknak, a döntéshozóknak hozzáállniuk a jövendő technológiákhoz, az általuk generált problémákhoz
• a jövendő technológiák értékelése
• szervezési és eljárási javaslatok kidolgozása

A projekt közreműködői 11 olyan technológiát, trendet határoztak meg, melyek várhatóan komoly etikai kérdéseket vetnek fel, olyanokat, melyekre fel kell készülni. Ezek a következők:

• környezeti intelligencia (Ambient Intelligence – AmI)
• érzelmi számítástechnika (Affective Computing)
• mesterséges intelligencia
• bioelektronika
• felhőalapú számítástechnika (Cloud Computing)
• a jövőbeli internet
• ember-gép szimbiózis
• kiterjesztett (Augmented) és virtuális valóság
• neuroelektronika
• kvantum-számítástechnika
• robotika

Bernd Carsten Stahl arról tájékoztatta lapunkat, hogy a vége felé közeledő projekt sikeresen zajlott le, már az utolsó fázisnál, a javaslatok kidolgozásánál tartanak. A konkrét eredményeket egy nagyszabású konferencián, az ETICA záróeseményén ismertetik és foglalják össze az Európai Parlamentben március 31-én.

Következő cikkünkben a 11 kiemelt technológiáról, illetve e fejlesztések etikai vonzatairól írunk részletesen.