Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • emre33

    addikt

    válasz Geffry #6 üzenetére

    Marketing.

    Nézd meg a Falcon Heavy promóvideóját.

    Soha az életben nem fog egy helyre, szárazföldre visszaérni az első fokozat mindhárom része.
    Két külső még ok, ha elég kicsi terhet szállít, de középső fizikai képtelenség.

    Másik markeging hülyeség az 52 tonna teherbírás.
    Irreálisan sok. Csupán PR, vevők megszerzése.
    Űrkutatás nem erről szól, nem a spórolásról.

    ASUS B650E-E, AMD Ryzen 9 7900, CORSAIR 64GB DDR5 6000MHz CL30 KIT CMK64GX5M2B6000Z30, ARCTIC COOLING Liquid Freezer II 360

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Geffry #8 üzenetére

    Épp ezért akarnak mindenáron egy bárkára leszállni.

    Pardon, az elhasznált üzemanyagtól függ, hogy hol próbálnak meg leszállni. A SES-9 esetében, mivel nagy műholdról és GTO pályáról van szó, így kevés üzemanyag marad az első fokozatban, ezért nincs mód rendes lassítási fázisra. Éppen ezért a SpaceX is előre jelezte, hogy kicsi az esély a teljesen sikeres leszállásra.

    Nemhiába eröltette a NASA az űrsiklót annyi ideig ameddig.

    Az űrsikló program ezer sebből vérzett, kezdve ott, hogy az USAF (pontosabban az akkor még titkos NRO, vagyis Nemzeti Felderítési Iroda, a kémműholdakat felügyelő szervezet) határozta meg a raktér méreteit, át odáig, hogy irreálisan magas indítási számokat határoztak meg, alaptalan számokra támaszkodva, és ezt csak az 1980-as évek közepén-végén kezdték el beismerni. Aztán ott van még a hővédő pajzs kezelésének a problémája, vagy az irgalmatlanul drága üzemeltetés költsége.

    Ha nem kell új rakétákat építeni akkor csökken a kilövések ára, így pedig az olyan kis porfészkek is képesek lesznek arra hogy saját műholdat küldjenek fel mint például mi. Nyilván ez egy hosszútávú dolog, nem hiszem hogy a pannon puma egyhamar az űrbe szökik, de egy példának jó volt.

    India meglehetősen spártai körülmények és alacsony finanszírozás mellett kifejlesztette a saját hordozórakétáját (illetve abból már több típust is) és műholdjait, közte a saját regionális GPS rendszerét. Lehet így is.

    Az általad írt teherbírás pedig a egy alacsony Föld körüli pályára vonatkozik. ~160-200km. ez lássuk be nem olyan vészesen magas.

    Ha megnézed a honlapját, azzal kezdik, hogy ez a legerősebb rakétája a világnak. Mintha nem lett volna Saturn V., N-1 és Enyergia.

    Továbbá érdemes megnézni Günther oldalát, ott ugyanis ki vannak szépen gyűjtve a számok.

    53 tonnát úgy tud, hogy Crossfeed (a két szélső fokozat táplálja a középső fokozat hajtóműveit) mellett, vissza nem térő fokozatokkal indul a rakéta. 38,25 tonnás teherbírást tud úgy, hogy CF mellett a gyorsító és az első fokozatait visszahozza.

    Képes 53 tonnás terhet LEO pályára eljuttatni a rakéta? Feltehetően igen. Csak akkor zéró újrafelhasználás (és teljes ár) lesz a jutalom...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • edward2

    addikt

    válasz Geffry #6 üzenetére

    Űrverseny nem volt soha. Katonai/ipari verseny volt/van ami az űrt is érinti.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Geffry #13 üzenetére

    Úgy vélem egy picit sikerült megsértselek, ha így történt, elnézést kérek, véletlenül sem szántam annak. :R

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák