Új hozzászólás Aktív témák

• #119 tünde66 újonc

  Új Válasz 2009-09-20 15:02:40 #119

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  tünde66

  újonc

  Hello mindenkinek, új versenyző vagyok Eddig a vigyor....
  Júniusban pont a szülinapomon arra ébredtem, hogy valami gáz van nem tudok felkelni, na gondoltam felköszöntött a korom. A derekam csak beköszönt, de nekem igazából az nem fájt, de a lábam, a csípőm, lábszár, boka.....
  Hétvégén fekvés, valami javulás utána öt hétig önállóan gondoltam megoldani a problémát.
  Fájdalomcsillapító bogyó hegyek, tapasz, kence.
  Azután egyszer csak nem tudtam csak úgy beülni a kocsiba, a jobb lábamat szó szerint be kellett raknom....és így vezetni még 100 kmt.
  Gondoltam ideje orvost keresni, aki adott újabb bogyókat és elküldött reumatológushoz, ő épp szabin volt, de gondoltam megvárom.
  Közben ajánlották Sem bácsit (egy vietnámi de itt végzett idegsebészt), aki elektromos akupunktúrával kezelt.
  Jártam hozzá is és nem duma, de tényleg úgy éreztem kezdett hatni. Közben úszás, mert magamtól is szoktam, de a rendszeres bicaj már igen nem esett jól...
  Azután -mert közben az élet nem állt meg - beütött a baj.
  Házat újítok fel éppen, villanyszerelővel fel a padlásra, majd lejövet elindult alattam a létra....és jött az iszonyat .
  Nem estem le, de vigyázva a fájós jobb oldalamra, akkorát rándultam, hogy .....folyt. köv......
  Megint ágy és tényleg ez a legjobb szó rá iszonyat amivel a fájdalom leírható.
  Marékszám fájdalom csillapító, és inni sem akartam mert a wc is messzinek tűnt.
  Mivel a reumatológus még mindig szabin, sebészet és röntgen. A gerincem elferdült a rándulástól (nekem már ez soknak tűnt), és valami sugallatot kaphatott mert javasolta az MR-t, és újabb erősebb bogyókat, meg az ágyat. Közben eljutottam a reumatológushoz, de addigra már csak bizonyos pózban tudtam ülni, állni és menni csak 1-2 percig.
  Így legalább önállóan közlekedtem, de sokkal többre nem voltam képes - fogmosás is ülve.
  Injekció a gerincem két oldalába, két nap múlva MR és a döbbenet.
  1,5 cms kiszakadt sérv ami az ideggyökre migrálódik...kb a lényeg.
  Két nap múlva 1,5 hét kórház 10 kezelés mindenből ami adható, de közben azért sejtették, hogy ez feltehetően csak a tünetek enyhítésén segít.
  Kórházból ki, 3 nap pünkösdi királyság (még a boltba is betudtam menni), és hétfő hajnalban azt hittem a szokásos hajnali zsibi meg ideg...amíg fel nem álltam.
  Wc 1 pihenővel, megint az iszonyat ; azóta itthon két szuri naponta, mert már úgy tűnik a bogyókra nem reagálok. 5 hete fekszem...
  Azt hiszem a történteket ekkor tudtam igazán elfogadni, elhinni, és átgondolni.
  Nem is csodálkozom....hatalmas tempót diktáltam magamnak. A munka, a munka, a munka....meg a többi.
  És most itt fekszem, Nektek írok és örömmel venném ha megosztanátok velem a műtét utáni tapasztalatokat, mert most már állítólag tuti műtét, hétfőn megyek Gyulára.
  És ugyebár utána is van élet, mégha nem kicsit más is.....mert azt mondják tényleg más kell, hogy bizonyos dolgokban legyen.
  És tulajdonképpen hálás is vagyok a sornak, hogy csak ennyi.....hogy csak állni, és ülni, és menni nem tudok...és gondolkodhatom. Azon, hogy mit, hogyan csináljak másképp. .
  De lábra fogok állni, ülni kicsit később, de lécci, lécci, lécci írjátok már meg kinél, hogy is ment ez. Nagyon, nagyon köszönöm! Hali

Új hozzászólás Aktív témák