Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz Vai #126 üzenetére

    ''Adott ez a Linksys ruti, rajta két antennával. Melyik mire szolgál? Egyik fogad, másik ad?''
    Nem, ez így nem igaz. Hogy pontos legyek, egy külső firmware-rel akár ilyesmire is rávehető a WRT54G-sorozat, de ennek csak nagyon speciális esetekben lehet célja. Az például elég nagy szívás lenne, ha az ember kültéri antennát akarna rácsatlakoztatni, és csak az adóoldalra tenné ;).
    A módszer neve, amiért egyes routereken két antenna van: (spatial) diversity. Azért találták ki, hogy a beltérben jelentkező visszaverődés és többutas terjedés okozta vételi problémákat (helyi interferenciát) enyhíteni lehessen. Diversity-módban is egyszerre csak egy antenna lehet aktív. Az AP / router választja ki az aktuálisan használtat aszerint, hogy a vétel éppen melyiken jobb (pontosabban: antennát vált az elektronika, ha a vétel hibás lesz az aktuális antennával). Az átkapcsolási idő természetesen igen rövid, 1 ms-nál rövidebb idő alatt megtörténik. Itt olvashatsz róla bővebben: [link].
    Kültéri antenna esetén letekered a két gyári vacakot, simán rácsatlakozol az egyik csatlakozóra az antennakábellel, és kész. Gyári firmware-rel úgysem tudsz beavatkozni az átkapcsolási folyamatba, és mivel a másik aljzat üresen marad, azon a router nem is tud jelet venni, így nem is fogja kiválasztani. A DD-WRT - meg gondolom más külső firmware-ek is - lehetőséget ad a fix antennaoldal kiválasztására: az automatikus kiválasztáson (diversity) túl megszabhatod, hogy adás- és vételoldalon éppen melyik csatlakozó legyen használva. Mint írtam, külső antennánál célszerű ezeket a default értéken hagyni (auto), esetleg fixen kiválasztani az adott oldalt, de keverni nem szabad az adás/vétel oldalt, mert az AP nem fog működni.

    [Szerkesztve]

  • Vai

    csendes tag

    válasz And #127 üzenetére

    Akko ezek szerint úgy működik, mint a hagosítá során általunk használt rádiós true diversity cuccok.

    Ha jól fogom ugrade-del lehetőség lenne egy külső és egy belső antenna használatára is? Pölő ha történetesen hugom laptopját akaránk házon belül wlan-al haszálni. Jelenleg a net házon belüli megosztására funkcionál a cucc.

    Thx Stonehenge, akarom mondani And :)

    Üldöz a munka, de én gyorsabb vagyok nála!

  • And

    veterán

    válasz Vai #128 üzenetére

    ''Akko ezek szerint úgy működik, mint a hagosítá során általunk használt rádiós true diversity cuccok.''
    Nagyjából igen, bár egy hangosításhoz használt tunernél a diversity megoldása valszeg bonyolultabb (két külön demodulátornak kell lennie: nem lehet csak az antennajeleket kapcsolgatni, hisz analóg audió alkalmazásnál nincs lehetőség a ''jelcsomag'' megismétlésre).
    ''Ha jól fogom ugrade-del lehetőség lenne egy külső és egy belső antenna használatára is?''
    Akár arra is, de természetesen nem egyidőben, ill. az átváltást Neked kell megcsinálnod a webes kezelőfelületen. Ezzel a két antenna állandó ki/be csatlakoztatását tudod megspórolni, bár már az is valami ;).

  • Flashcash

    Közösségépítő

    válasz girnyau #235 üzenetére

    Persze ez is megoldható ahogy írták előttem csak egy jó minőségű kábel kell hozzá aminek elfogadható a csillapítása 2,4GHz-en a sima koax az szerintem kb. 800MHz-ig visz át normálisan.
    Olcsó antenna kábellel: [link] [link] 6000FT

    Ezzel szerintem akár azt is megteheted hogy az egyik antennát a helyén hagyod a másikra meg ráteszed ezt az antennát, a diversity meg majd úgy is választani fog a routerben hogy mikor melyik antennát használja.

    [Szerkesztve]

  • And

    veterán

    válasz PongiÁki #349 üzenetére

    Ezt nem fogod tudni megoldani. A router ugyanis nem tudja azt megcsinálni, hogy amit az egyik antennán vesz, azt a másikon adja tovább. A wlan forgalom mindig kétirányú (fél)duplex kommunikáció. Azokkal a beállításokkal el tudod érni, hogy az egyik antennát csak adásra a másikat meg csak vételre használja a router, vagy azt, hogy ne is probáljon antennát váltani (diversity mód), hanem kizárólag az egyik aljzatot használja adásra/vételre. De Neked egyik sem jó, mert Te ''keresztirányú'' forgalmat akarnál megvalósítani, az automatikus kiválasztás meg nem erre való (egyébként sem arra van kitalálva, hogy két külön térbe tedd az antennákat).

  • And

    veterán

    válasz bajnokpityu #2013 üzenetére

    "amúgy ha a szabvány 50 helyett 100mW 1 helyett 2 antenna,az önmagában 4x akkora teljesítmény."
    Ez sajnos nem állja meg a helyét. Két antenna nem a szimpla nyereségnövekedés miatt van a WRT54G-sorozaton, hanem a diversity (zárt térbeli visszaverődések okozta fading hatásának csökkentése) elv miatt. Egy időpillanatban csak egy működik.
    A szabvány pedig nem 50mW, mert tudomásom szerint erre nincs is szabvány, ill. az eszközök eme paramétere még típuson belül is nagy szórást mutat (egy tipikus adatlapról vett példa: 15dBm +/-2dB, azaz kb. 20...50mW között valahol). Felső limit természetesen van (100mW EIRP), viszont ez nem az eszköz nyers kimeneti teljesítményére, hanem az effektív kisugárzottra vonatkozik, tehát az antenna nyereségét bele kell számolni.
    Még 1-2 dolog: a típusra figyelni kell, ha a címbeli sorozatot választod, mert nem mindegyikre tudsz feltuszkolni '3rd-party' firmware-t. A jelenlegi sima WRT54G hw-verziók felejtősek, ajánlott inkább a WRT54GL (bármelyik verzió).
    A leírások szerint mellesleg kb. 70mW az a teljesítmény WRT54G(L)-nél, amely felett hűtést igényel a rádiós chipset. Kábé ugyanekkora teljesítmény felett a router sima dipólantennájával is meghaladod az EIRP-limitet, de ez más kérdés. Arra mindenképp számíts, hogy mint írtam, a tuning (az antenna nagyobb nyereségű változatra cseréjével ellentétben) 'egyoldalú' dolog, csak a kliensek látják hasznát. Márpedig a link közöttük mindig duplex.

  • And

    veterán

    válasz hzcs #2534 üzenetére

    Egy ilyen egyszerű antennán nem nagyon tud mi elromlani. 'Fektetve' ne próbálkozz körsugárzóval, mert nem sok értelme van, úgy meg pláne nem, hogy az ellenállomás felé mutat a sugárzó elem, mert arrafelé pont a legkisebb térerőt kelti. Tény, hogy érdekes eredményeket kaptál, de ezeket sokminden okozhatta. A gyári kiépítés (két antennával) a diversity előnyével bír, ami zárt térben sokat számíthat. Beltéren vagy nagyméretű tárgy, fal, stb. közelében az antenna (főleg egy körsugárzó) elhelyezése sokkal nagyobb különbségeket okozhat a kliensoldalon, mint önmagában néhány decibel nyereségnövekedés. A diversity ennek a helyi ingadozásnak a hatását hivatott csökkenteni. Azt is el kell fogadni, hogy a Netstumbler (és a wlan-kliens hardver) nem műszer. Indikálásra megfelelő lehet, de pontos értékekre ne számíts tőle. Ez nyilván nem a program hibája, hisz az is csak a kártya adataira tud hivatkozni. Végül túl nagy várakozással tekintettél egy olyan beltéri antennára, amely legjobb esetben is csak pár dB különbséget eredményezett volna az alap dipólokhoz képest.
    Ezek remélhetőleg valóban 10dBi-s körsugárzók: [link], [link], a kisebb is 60, a nagyobb méretű már 82 cm hosszú.

  • And

    veterán

    válasz tiggi #2852 üzenetére

    Jól értem, hogy a Linksys mindkét antennáját külön célra szeretnéd használni? Mert az úgy nem fog igazán menni. Amíg az egyik csatlakozóján megfelelő a vételi jelszint, addig nem fog átkapcsolni a másikra. Merthogy eredetileg, a diversity-elv szerint így működik.

  • And

    veterán

    válasz Xpod #3346 üzenetére

    Nem kell kettő, csak lehet. Ha elvagy diversity nélkül (mert mondjuk nem nagyon van mozgó kliensed), elegendő egy is.

  • And

    veterán

    válasz Overlocker #3597 üzenetére

    Nem rossz, elvégre a paraboloid is hasonlóan működik. 14dBi nyereséghez (+ 12dB a dipólhoz képest) elviekben minimum 20cm "tükörátmérő" tartozik a wifi-sávon. Viszont ezzel a megoldással két fontos előnyét is elvesztheti a router: egyrészt ekkora tükrökkel már nehéz két egyforma antennát ellátni, tehát a diversity-vétel megszűnhet, másrészt nyilvánvalóan nem lesz körsugárzó az antenna. Pont-pont kapcsolatnál, fixen telepített állomások között persze egyik sem számít.

  • And

    veterán

    válasz peezee #4087 üzenetére

    "Ezen a kábelen keresztül jönne be a net, amit egy UTP kábellel osztanék az otthoni PC-mre valamint wifin keresztül az otthoni laptopokkal is szeretnék netezni (amit a másik gyári antenna szórna)."
    Ez az, ami semmilyen firmware-rel nem fog menni, mivel maga a hardver nem alkalmas az ilyesfajta forgalomra. Többször le lett írva a miértje, ha rákeresel e topikban a "diversity" kifejezésre, meg is találhatod.
    Ha a lakáson belül tovább akarod vezeték nélkül szórni a már eleve wifi-kliensként kapott netet, akkor nem marad más választásod, egy második wlan-eszközt (célszerűen AP-t) kell csatlakoztatnod a kliensként beállított router egyik LAN-portjára. Speciális esetben elképzelhető lenne még a jelismétlés is (repeater-mód), de a külső antennád gondolom nem azért van a tetőn, hogy a lakáson belüli forgalomról gondoskodjon.
    A router antennacsatlakozójának típusa különben RP-TNC aljzat, külső antennához a kettő közül bármelyiket használhatod, de a másikat üresen kell hagynod!

  • peezee

    csendes tag

    válasz And #4089 üzenetére

    Köszi a választ!
    Tehát nem is fogok olyan fw-t találni amivel esetleg a diversityt ki lehet játszani?

    üdv.

  • And

    veterán

    válasz peezee #4090 üzenetére

    Kijátszani nem tudod, mert értelmetlen. A két antenna között egy elektronikus kapcsoló választ egy "okos" algoritmus alapján, mögöttük csak egy rádiómodul van. Ha az egyik csatlakozóra tetőantennát teszel, a másikon pedig meghagyod a saját dipólját, és ez utóbbi normális jelet kap pl. egy szobán belüli wifi-s notebookról, akkor az életben nem fog átváltani a másik aljzatra, mert a vett jelet (nagyon helyesen) megfelelőnek ítéli. Tehát a két antenna között jelismétlést / jeltovábbítást nem tudsz megoldani.
    3rd party firmware-ek arra lehetőséget adnak, hogy például fixen kiválaszd adás/vétel oldalra mondjuk a baloldali aljzatot (kikapcsolva ezzel a diversity-t), de ekkor a másik csatlakozó sosem aktiválódhat.

  • And

    veterán

    válasz lorant80 #5938 üzenetére

    "gondolom itt a router külső antennájára gondoltál. De abban az esetben , ha az eszköz csak mint router működik, akkor nincs gond az antennákkal?"
    A gond nem a router aktuális funkciójából ered, hanem az antenna elhelyezéséből és a felhasznált csatornából. A külső antenna a szolgáltató irányába néz, és a repeater csakis ugyanazon a csatornán forgalmazhat, mivel egyetlen wifi-eszközről van szó. Ha egy külön AP-t telepítesz a belső forgalom lebonyolítására, akkor totálisan eltérő csatornára állhatsz, és az antenna is beltéren lesz, amiből a szolgáltató jó esetben semmit sem vog venni, tehát az ő (és többi kliense) forgalmára nem lesz hatással.
    Ha a saját wifi-routered forgalmát ismétled egy repeaterrel, akkor valóban nem okozol problémát másoknak, magadnak is csak annyiban, hogy a jelismétlés a rendelkezésre álló rádiós sávszélességet megfelezi.
    "Ha mondjuk a laptop-hoz is LAN kábelen juttatnám el a NET-et a routertól „egyenlőre”. Abban az esetben a WRT54GL routert használnám mint AP-t (ami a tetőn lévő antennához kapcsolodna és olyan feladatot töltene be, mint egy Wireless kártya) Ez gondolom gond nélkül kivitelezhető!"
    Kivitelezhető, de már sokadszor írom, hogy ilyenkor a routernek nem AP, hanem kliens-módot kell tudnia! Egy közönséges router csak AP lehet, így ezt mindegyik tudja.
    "Ehhez a dologhoz szükséges feltennem a „DD-WRT”-t vagy valami hasonló okosságot vagy a gyári firmware is megteszi?"
    Nem, a gyárival nem fog menni. Ehhez mindenképp DD-WRT vagy más '3rd-party' firmware kell. Természetesen nem muszáj ehhez WRT54GL (ennyivel drágább, mint a többi?), más is jó lehet. A feature-ök legnagyobbrészt a firmware-nek köszönhetőek, egy okos firmware más routerre is felmegy.
    "Ezeknek a routerek-nek van olyan csatlakozásuk, amibe a tetőn lévő antennától lejövő kábelt be tudom csatlakoztatni vagy le kell szednem valamelyik „kis antennájukat” ?"
    Hogy az antenna leszedhető-e, az típusfüggő. De ahhoz, hogy külső antennát csatlakoztass egy routerhez, mindenképp le kell kapnod a saját antenná(ka)t róla. Ezért célszerű csatlakozós típust venni, nem olyat, amelyre fixen vannak szerelve.

    #Menotti: ez az "erősítő modul" teljesen hibás értelmezés. A két antenna ilyen diversity-módú kétantennás eszközökön sohasem működik egyszerre, mivel a jelük egy elektronikus kapcsolóeszközön köt ki, amelyik az egyiket kiválasztja, a másikat lekapcsolja (természetesen az átkapcsolás nagyon gyorsan megy végbe). A DD-WRT pl. képes arra, hogy az adás és vétel oldalakat szétválassza (az egyik antenna csak adásra, a másik vételre legyen használható - természetesen nem azonos időpillanatban), de a beltéri jelismétlés ezzel sem oldható meg, hiszen a forgalomnak minden irányban kétirányúnak kell lennie.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz lorant80 #5955 üzenetére

    "De miért vezeték nélküli kliens? Mind a két felöl vezeték lesz rácsatlakoztatva (egyik felöl a tető antenna, a másik oldalon pedig a két számítógép LAN kábelen keresztül) – de lehet ezt is félre értettem?"
    Azért kliens, mert access pointhoz kapcsolódik vezeték nélkül. Vezetékkel nyilván oda kötöd, ahova tetszik. Hogy az antenna külső vagy belső, ebből a szempontból részletkérdés. A belső csatlakozóig is kábel vezet néha, attól még a saját antennája nem 'külső'..
    "én úgy tudom, hogy nem csak AP az Ovislink WL-5460AP, hanem Ap/Router (de ez nem 100%)"
    Tény, hogy vannak olyan AP-k amelyek pl. wifi-kliensként képesek megosztásra (WISP működés), és nem csak egy LAN-portjuk van. Szinte csak azért nem hívják routernek az ilyeneket, mert nincs dedikált WAN-portjuk. Hogy a WL-5460AP képes-e ilyesmire, annak utána kell járni.
    "Ezek szerint a legtöbb AP-nak csak egy LAN csatlakozója van, amelyből a NET-et egy Routerba vagy egyből a számítógépbe vezethetjük!?"
    Igen. Vagyis ilyen egy klasszikus AP, de ma már elég gyakoriak a multifunkciósak. Azt ne kérdezd, hogy milyen arányban oszlanak meg mostanában a szimpla és a multifunkciós AP-k, mert fogalmam sincs :B.
    "miért nem elég csak az egyik antennát leszedni?"
    Több okból: egyrészt a diversity-működés (ami miatt két antenna van ezen routeren) meghatározott fizikai konfigurációt, azonos típusú és adott távolságra lévő antennákat igényel. Másrészt külső antennánál nincs értelme diversity-nek, mert kültéri irányított antennáknál nem jellemzőek a beltéri visszaverődések, amelyek hatásának csökkentésére az egészet kitalálták. Továbbá rajtahagyott antennával előfordulhat, hogy a router a külsőről visszakapcsol a belső antennára (mivel pl. utóbbin kellően erős jelet vesz), és nem is tér vissza a külsőre, míg ez az állapot fennáll.
    Egy 50Ω-os lezárás azért nem annyira bonyolult, de mint említettem, amúgy is túlbiztosítás. Ja, nálam is külső antenna miatt vannak lekapva a router saját dipóljai.
    "Biztos csak optikai csalódás, de nekem a képekről ítélve úgy tűnt, mintha nagyobbak (más méretűek) lennének az antenna csatlakozások, mint a jelenlegi Wifi kártyámon ami van! (pedig ugye az említett csatlakozások egyformák???)"
    Szerintem nem. Kártyákon SMA v. RP-SMA csatlakozók szoktak lenni, a WRT54-es sorozaton meg RP-TNC aljzatok vannak, amelyek valóban nagyobb méretűek.

  • And

    veterán

    válasz lorant80 #5980 üzenetére

    "A belső csatlakozóig is kábel vezet néha - mint pl. az én esetemben? (a külső antennától a kábel)"
    Ehh, kezdek összezavarodni ;). Arról van szó, hogy az antenna nem attól külső, hogy kábel vezet hozzá, mert néha a beépítetthez is kábel megy, igaz csak néhány centiméteres. Attól az még beépített.
    "és mi a különbség a dedikált és a nem dedikált WAN-port között?"
    Az, hogy 'nem dedikált WAN-port' nem létezik.. Egy AP azért nem router, mert egyáltalán nincs neki WAN-portja. Mégis létezik AP, amelyik képes router funkciókra is kliensként, a wifi-oldalról (pl. címet fordít a LAN-portok felé, van DHCP-szervere, stb.). Erre írtam azt, amit.
    "de szoftver-esen nem lehetne lekapcsolni a nem használt antennát? (a kettőből az egyiket)"
    Győztél, ez megoldható. Írtam, hogy a DD-WRT például képes erre: az antennákat nem csak szétválasztani lehet adás és vétel irányokra, hanem mindkét módra ugyanazt ki lehet jelölni, azaz beállítható, hogy mind az adás, mind a vétel mondjuk a baloldali csatlakozót használja. Ekkor a diversity-mód nem működik, nincs átkapcsolás. Ha a másik aljzatra teszel antennát, annak a jelét nem fogja venni a router (vagy legalábbis erős csillapítással teszi, mert a félvezetős 'kapcsoló' leválasztása nem tökéletes). De ennek szerintem nincs túl sok gyakorlati jelentősége, mert ha leszeded az egyik dipólt, akkor az az aljzat úgysem lesz tartósan kiválasztva, ha meg fixen a másik aljzatot választod ki, akkor ezen minek rajtahagyni az antennát?..
    "De 100%, hogy ez az elnevezése (RP-TNC) a csatlakozónak? És gondolom evvel a csatlakozóval is simán össze lehet hozni a Wireless kábelt!"
    Azért ilyen dolgoknak simán utána lehet nézni a neten, pl. abban a DD-WRT-s összefoglaló táblázatban is szerepel a csatlakozó típusa. De már csomószor szereltem, eddig RP-TNC volt, sosem más ;). Továbbá mindig az adott kábelhez választunk csatlakozót, merthogy RP-TNC dugóból is létezhet többféle, attól függően, hogy milyen (átmérőjű) kábelre alkalmas.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz lorant80 #5996 üzenetére

    "akkor azt tanácsolod, h kapjam le az antennákat mindkét csatlakozóról és ne állítgassak semmit szoftveresen? Nincs sok jelentősége?"
    Szerintem nincs. Ez csak egy lehetőség, amelyet nagyon ritkán lehet kihasználni, pl. olyan külső erősítő alkalmazása esetén, amely nem támogatja az adás-vétel váltást (a gyári cuccok általában támogatják), és akkor eleve két antenna kell, külön egy-egy az adás/vétel irányokhoz. Aztán vannak olyan megszállottak, akik azt a pár tized dB csillapítást is szeretnék megspórolni, amely az egyik antennacsatlakozó belső kábelezéséből adódik (a másik a nyákon van vezetve, az közelebb van a rádiómodulhoz). Vagy egyszerűen szeretnék kikapcsolni a diversity-t, tesztcélból..
    "A fent említett megoldásnál hány gép felé tudja szétosztani ez a router drótnélkül az internetet? (az antennák segítségével)"
    A vezetéknélküli kliensek számának nem igazán van elvi korlátja, vagy az egy kellően magas szám. Gyakorlati annál inkább: a DHCP-szerver által kiosztható címtartomány, az egy alhálózatba kapcsolható gépek száma (alhálózati maszk szerint), a router kapcsolati táblájának memóriakorlátja, processzor sebessége, stb. De legfőképp a sebesség, amely az egyes wifi-kliensek között eloszlik, így túl sok kliens esetén a hálózat használhatatlanul lelassulhat.
    Mod: 802.11n-es routerekkel semmilyen közvetlen tapasztalatom nincs. Annyi mindenképp tudható, hogy a szabvány még nem végleges (bár ha nem lesz túl nagy változás, fw-frissítéssel megoldható a routerek aktualizálása), és még jó ideig nem is lesz az. A másik viszont érdekesebb lehet a számodra: az n-es routerek MIMO-s elven működnek, tehát nem véletlenül van rajtuk olyan sok antenna. Spatial diversity-nél, kültéren elhagyhatjuk az egyiket, mert nincs rá szükség. MIMO-nál azonban erre nincs lehetőség, hiszen a többutas átvitel a lényege, a több anélkül nincs meg a kihasználható sávszélesség.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz 04ahgy #7434 üzenetére

    "Van hogy 3-4 napig jó, van hogy fél óra telik csak el két lefagyás közt. Mi okozhatja?"
    Szerintem sokféle oka lehet, de én kábé utoljáro gondolnék a kondenzátorokra. Nálam is csinált ilyet a régi WRT54G v5.0-ás hardver, meg előtte egy Netgear, meg utána egy GL ;), de nem a routerek hibája volt. Ja, a switch-en, pl. két PC között is megáll a kommunikáció, nagy csak az internet felé? Szétszedés: nincsenek csavarok, a műanyagházat egyszerűen szét kell húzni, a kék ill. fekete fődarabok határa mentén. Nem kell megijedni, elsőre nem megy egyszerűen, és a garanciacímke is sérül.
    "Melyik alternatív firmware most a legajánlottabb a fenti routerre (WRT54G v5.1)? DD-WRT vagy a Tomato? Vagy ezeknél is van jobb?"
    Még mindig azt mondom, hogy ez nem 'jobb' kérdése, mindkettő használható. A WRT54G v5.0-tól felfelé a kérdés nem él, ezekre kizárólag a DD-WRT Micro megy fel, a 2MB-os flash miatt.
    A két antenna a diversity-módú működéshez kell, mint a kétantennás, nem 802.11n szabványú eszközök majd' 100%-a esetén. Ezért az általad vázolt működés nem járható út: a két antenna vezetéke egy elektronikus váltókapcsolón köt ki, amely egyidőben az egyiket az RF-modulra köti, a másikat meg kikapcsolja.
    A WRT54GC-hez a jelen állás szerint nincs 3rd-party firmware.

  • And

    veterán

    válasz Gondwana #7596 üzenetére

    (Ilyen megoldásról még sosem hallottam, de hogy a topikbeli routereknél nem úgy működik, az szinte holtbiztos. És mi lenne a helyzet a mixed-móddal, amelynél mindkét fajta kliens fel tud csatlakozni? Mindkét antenna egyszerre menne ;)? Az ok, amiért két antenna van: spatial diversity. A 802.11g-s eszközök mindegyike felülről kompatibilis a 802.11b-vel, az egyantennás kivitelűek is.)

  • And

    veterán

    válasz andorra #7598 üzenetére

    Először is: milyen 'bemutató videóra' gondolsz?
    "Továbbra sem egyértlemű számomra, ha csak a jobb oldali antennára kell a parabola, mi a szerepe a balolodalinak?"
    A két antenna sosem működik egyidőben, ez a diversity lényege. Mint említettem, '3rd-party' firmware-ekkel megoldható az adás-vétel szétválasztás, ill. a használt antenna fixen történő kiválasztása (megszűntetve ezzel a diversity-t), de ennek sima földi halandó júzernél nincs jelentősége. Ha egy paraboloidot kötünk a routerre, az azért tesszük, hogy mind adás-, mind vétel irányban jól működjön, hiszen mindkettőre hatással van. Adáskor az antenna főirányában ezzel megnő a kisugárzott ekvivalens izotropikus teljesítmény (EIRP), méghozzá anélkül, hogy az adóteljesítményt feljebb állítottuk volna. Vétel irányban pedig a bemeneti jelszint fog emelkedni, és épp ez utóbbi paraméter az, amelyre az adóteljesítmény nyers növelése nincs hatással.
    Az, hogy visszaverődésekkel jut el a jel a routertől a kliensig (és nyilván vissza is), eléggé valószínű zárt térben, ha nincs rálátás.
    "Feltételezem, hogy a legjobb adásirány nem okvetlenül esik emiatt egybe a legjobb vételiránnyal."
    Ezt nem igazán értem. Gondolod, hogy egyik irányban más utat választ a hullámterjedés, mint a másikban, ha az állomások és az antennák helye változatlan marad? Én ezt nehezen tartom elképzelhetőnek.
    Az adóteljesítmény 55-ről 99mW-ra történő állítása elsőre ugyan soknak tűnik, de az mindössze 2,5 dB emelés, és a router vételére az előbb leírtakkal összhangban semmilyen hatással nincs. A router teljesítményén állítottál, és ott nőtt meg a vételi jelszint? Az a 21 / 23 pedig micsoda, milyen mértékegység? A százalék nem ér :).

  • And

    veterán

    válasz lenbazso #7929 üzenetére

    Léteznek olyan routerek, amelyek nem csak több antennával (diversity és/vagy MIMO), hanem több rádióval is rendelkeznek, olyannal lehet. De ezek nem túl gyakoriak, és szinte biztos, hogy árban sokkal jobban jösz ki két különálló AP-vel vagy wlan-routerrel, mint az előbbivel.

  • And

    veterán

    válasz g0ly0 #7994 üzenetére

    Nem megoldható. Ha a miértjét akarod tudni, keress a diversity kifejezésre ebben a topikban! Wifi-nél meg egyébként sincs külön adó- meg vevőantenna.
    #7995: Ennek a szkennelős elméletnek nem sok alapja van. Ha már létrejött a kapcsolat egy kliens és az AP (vagy wifi-router) között, akkor a kliens nem fogja tovább keresni a csomópontot, hiszen már megtalálta. Egy kliensen (infrastruktúrált hálózat esetén) nincs is lehetőség a csatorna meghatározására adott kapcsolathoz, hiszen a rádiócsatornát az AP beállítása szabja meg, a felcsatlakozó kliensek meg szépen ráállnak arra. Természetesen a link létrejötte előtti esetleges hálózatkeresés más tészta, akkor a kliens valóban keresi az elérhető AP-ket, és a kliens-eszközök közötti közvetlen (AP nélküli) kapcsolat, az ad-hoc is igényli az azonos csatornák beállítását. De a hagyományos AP-kliens topológia nem.

  • And

    veterán

    válasz nebancsa #8430 üzenetére

    "Az meg még külön bonus lenne ha az egyik antennát házon kivül kivezetve egy irányított antennával tudnám venni a jelet, a másikkal meg szolgáltatni a virtuális SSID-t."
    Sokszor le lett írva már, hogy ez nem fog menni. Ennek nincs köze a szoftverhez, ez a hardver adottsága: a két antenna egyetlen rádiómodulban végződik. Kizárólag átkapcsolni lehet közöttük, adott időpillanatban a kettőt működtetni lehetetlen és értelmetlen, mivel a céljuk az antenna diversity megvalósítása, és nem két különálló terület ellátása.

  • And

    veterán

    válasz nebancsa #8436 üzenetére

    Ismét: az átkapcsolás a processzor feladata diversity esetén. Akkor vált antennát, amikor az éppen kiválasztottról vett adatfolyam bithibaaránya egy adott szintnél rosszabb. Amíg ez nem áll fenn, addig nincs átkapcsolás, vagyis nem tudod azt megtenni, hogy egyidőben kint és bent is normálisan működjön (mivel a bekapcsolt ág leválasztása nem tökéletes, valamekkora csillapítással arról is jön jel, de az már egy kültéri linknél nem az igazi). Vagyis ha beltéren használod a notebook-ot, és a térerő jó, a router az életben nem fog átváltani a külső antennára. Erről szól az antenna diversity. A DD-WRT-ben ugyan van lehetőség az antennaátkapcsolás letiltására (sőt, az adás-vétel irányok külön aljzatra való irányítására), de az meg végképp fix antennakiválasztást jelent. Így ugyan kissé körülményesen, de azt meg tudod tenni, hogy az otthoni notebook-ot használod (router wifije AP-módban), vagy antennaváltással mondjuk kliensként csatlakozol egy külső hotspotra, de egyszerre ez nem megy, hiába a virtuális AP lehetősége. Csak annyival leszel előrébb, hogy nem kell külső 'hardveres' átcsatlakozással antennát váltani, ezt megteheted a webfelületen is.
    Az meg végképp kizárt, hogy a VAP forgalmát irányítod az egyik, a fizikai wlan-interfészt meg a másik antennára, mert a WRT54GL-ben továbbra is csak egy rádió van, ami ráadásul félduplex (mint minden más wifi-eszköznél).

  • And

    veterán

    válasz Bandus99 #8792 üzenetére

    "Mindket antenna RX es TX, vagy egyik RX masik TX ?"
    Teljesen mindegy, mert amit felvázoltál, nem működhet egyik esetben sem. (Gyári és bármely 3rd-party firmware alapmódja az első, de utóbbiak közül némelyikkel rávehető a másikfajta működésre is a router.) Egy kivétel mégis akad: ha kizárólag egyetlen wifi-klienssel szeretnél kapcsolódni, és többel sohasem. Ugyanis addig, ameddig router az egyik antennájával jelet vesz a kliensgépektől, tojik arra, hogy mi történik a másik antennán, és azt szépen le is kapcsolja, mivel az egyetlen belső vevőfokozatra csak egy antenna kapcsolódhat. Csak akkor vált át a másikra, ha az aktuálisan kiválasztottról érkező jel minősége (bithibaaránya) nagyon megnő. Ezért mondjuk egy szem wifi-s notebookkal szabadon garázdálkodhatsz a saját kettéosztott birodalmadban ;), de ha két kliens akarná a két külön területet egyszerre használni, na az már nem működne. Erős jelszintnél valamennyire esetleg, mivel a 'lekapcsolt' antennák felé a csillapítás nem végtelen, de azért kellően nagy (az ilyen 'nem üzemszerű' működés csomagütközések, sok kliens esetén jelentős lassulás melegágya volna). A két antenna célja egyszerűen nem az, hogy a lefedettséget így növelje. A diversity működéshez - amiért kitalálták - pedig kifejezetten szükséges, hogy az antennák egyforma karakterisztikájúak legyenek, és az egymástól való távolságuk csak a hullámhossz (ami 2,4GHz-en kb. 12cm) nagyságrendjébe essen.

  • And

    veterán

    válasz Pribi #9320 üzenetére

    Eggyel is működik, de úgy a router diversity-képessége elvész. Annak a hiánya pedig valamelyest ronthat a beltéri lefedettségen, főleg ha pl. sokat mozogsz egy mobil kliensgéppel. De lehet, hogy észre se vennéd a különbséget.
    Mellesleg a hardveraprón is látni olyan hirdetést, amelyben valaki routerekről, wifi-kártyákról származó alapantennákat árul. Bár a leírása csak RP-SMA csatlakozós példányokról szól, a WRT54G-sorozat cserélhető antennás verzióin meg RP-TNC-k vannak, talán érdemes megpróbálni..

  • And

    veterán

    válasz Palika87 #9790 üzenetére

    Két reális lehetőséget látok: 1.) Kültéri antenna (lehet körsugárzó) kihelyezése a tetőre vagy a padléstérbe, a router saját antennáinak eltávolítása után. A csatlakozást meg kell oldani csatlakozó-átmenettel vagy rövid pigtail-kábellel. Megfelelő kivitelben egyik sem okoz észrevehető pluszcsillapítást. 2.) Újabb AP (vagy AP-ként alkalmazott router) telepítése a kültéri lefedettséghez, olyan helyre téve, amelyből a kert jól lefedhető (pl. a már említett padlástér), esetleg az előző javaslathoz hasonlóan külső antennát csatlakoztatva hozzá. Mindkét módszernek van előnye és hátránya: az elsőnél a beltéri jelerősség csökkenhet (de jó esetben mégis megmarad a lefedettség), a második módszer pedig ugyan korrektebb, de nem a legolcsóbb.
    Az említett antennacserével is próbálkozhatsz, de én ahhoz (a routert a jelenlegi helyén hagyva) nem sok reményt fűznék, ráadásul a diversity-képesség megmaradásához mindkét antennát le kellene cserélned, ha olyan routered van.

  • And

    veterán

    válasz Palika87 #9792 üzenetére

    Fw-cserével egyetlen dolgot tudsz befolyásolni, és az a router kimenőteljesítménye. Ez javíthat valamelyest a klienseken mérhető térerőn, de ez visszafelé sajnos nem igaz, vagyis a router vétele ettől nem javul. Magyarul: egy jó helyre telepített, nagyobb nyereségű antennára cseréléssel az előbbi módszer közelítőleg sem ér fel.
    "Több helyen olvastam már h pl tomato-val meg lehet adni h melyik antenna adjon vagy vegyen. Ennek gyakorlatban milyen szerepe van?"
    Számunkra gyakorlatilag semmilyen, mert a diversity-működéshez úgyis automatikus kiválasztáson kell hagyni ezt a beállítást, ha meg külső (kültéri) antennát csatlakoztatunk hozzá, amelyből csupán egy darabnak van értelme, akkor nincs haszna a kézi aljzatválasztásnak, mert stabil jelnél a router nem vált antennát. Ennek a lehetőségnek kísérleti jelentősége van. Például abban az esetben lehet értelme, ha olyan adóerősítőt használunk, amely nem támogatja a vételhez a visszafelé irányt, és külön antennákat kell alkalmaznunk az adásra és a vételre.
    Hát, ha a telefonod már a kültérre helyezett routert sám látja néhányszor tíz méterről, akkor azzal tényleg nem sok mindent lehet kezdeni. Valószínűleg az a helyzet, hogy a telefon wifi-modulja és/vagy a belső wifi-antennája elég gyenge teljesítőképességű, sajnos ez nem túl ritka eset. Gondolom, hogy a notebook-od azért nem ennyire érzéketlen.

  • And

    veterán

    válasz Oliverda #10021 üzenetére

    Ebben a tekintetben tudomásom szerint minden kétantennás b/g-router hasonló: az antennák között váltani tud a szoftver a vételi bithibaarány függvényében (ez a diversity-mód), de ettől még ugyanarra a rádiómodulra kapcsolódnak. Tehát nincs sok értelme 'konfigurálni' az antennákat. Bár szinte minden 3rd-party fw biztosít lehetőséget pl. az adás-vétel irányok szétválasztására a két antennán, de ezzel egy átlagos felhasználó semmilyen előnyhöz nem jut, viszont a diversity-képesség így elvész.

  • And

    veterán

    válasz Oliverda #10024 üzenetére

    Egészen pontosan azt jelenti, hogy mind adás, mind vétel irányára megszabható, hogy melyiket használja a router. Ha nem hagyjuk automatikus kiválasztáson, akkor a diversity eleve működésképtelenné válik, ha meg szétválasztjuk (pl. TX: right, RX: left), akkor elérhetjük, hogy adáskor a másik antennaaljzatot válassza ki a router, mint vételkor. Csakhogy ennek egy tipikus felhasználó számára nincs sok értelme. A topikcímben foglalt routerek meg úgy általában egy rádiómodullal szereltek.

  • the_one

    tag

    Sziasztok!

    Létezik olyan firmware GL-es routerhez, amivel a 2 antennát egyidejű, párhuzamos működésre lehet bírni? Jelenleg 2 külső, irányított antenna van rákötve, melyek elég távol vannak egymástól, ellenkező irányba néznek és más-más kliensek kapcsolódnak az egyes antennákhoz. Tomato firmware-t használok, és az az antenna van most bekapcsolva, amelyikre a távolabbi, gyengébb jelű gépek csatlakoznak. Ennek ellenére a másik (kikapcsolt antennára) is kapcsolódnak a erősebb jelű kliensek, jóval gyengébb jellel, 1-2 megabit körüli sebességgel, DE STABILAN.
    Ha automatára teszem az antennaválasztást, akkor a távoli kliensesek szakadoznak, az erősebb jellel csatlakozóknál pedig a ping értékek igen nagy szórást mutatnak ilyenkor.

    Szóval van valami megoldás, hogy a "diversity antenna váltogatós" módot kikapcsolva mind a két antenna teljes értékű antennaként működjön?

  • And

    veterán

    válasz the_one #10249 üzenetére

    Ilyen firmware nincs, és nem is létezhet! A két antenna nem működhet egyszerre. Ez egy rendszeresen visszatérő kérdés, de a válasz az, hogy a diversity mód az antennák átkapcsolásán alapul, vagyis egyetlen adóvevő fokozat van a routerben, ezért a két antennát egyszerűen nem tudod párhuzamosan járatni.
    "Ennek ellenére a másik (kikapcsolt antennára) is kapcsolódnak a erősebb jelű kliensek, jóval gyengébb jellel, 1-2 megabit körüli sebességgel, DE STABILAN."
    A két antenna közötti elválasztás véges, a félvezetős kapcsoló áthallási csillapítása mindössze huszonvalahány dB értékű, vagyis könnyen elképzelhető, hogy a 'lekapcsolt' antenna felől is érkezhet értelmezhető jel, ha az amúgy megfelelő szintű. Úgyhogy erre nincs megoldás: automata módban a router antennát vált, ha az aktuálison vett jel bithibaaránya nagyon megnő, ha meg kézi kiválasztáson hagyod, valamennyi jel átszűrődhet a passzív ágon keresztül. Két külső (eltérő irányítottságú) antenna kiszolgálásához bizony két AP kell, vagy ha megoldható, akkor egyetlen, nagyobb nyereségű külső körsugárzó is használható, természetesen egy bazinagy antennához képest némi nyereségcsökkenés árán. Biztos lehetne játszani antennaközösítő diplexerekkel, de ez házilag mikrohullámon már nem túl járható út, és akkor is megmaradna a szétosztásból / közösítésből adódó veszteség.

  • And

    veterán

    válasz DeusHun #10251 üzenetére

    Ez mitől tud olyat? Csak annyi látszódik az adatlapján, hogy virtuális hálózatokat tud kialakítani 8 SSID-ig (ahogy pl. a dd-wrt v24 is), és ezeket különböző VLAN-be téve el tudja szeparálni egymástól. De éppen úgy csak egyetlen rádiómodult tartalmaz, a két antenna meg éppen ezért valószínűleg ugyanúgy a diversity okán van rajta, mint a WRT54G-routereken. Az összehasonlító tábla szerint az OAP-54 típus tartalmaz egy második WLAN-modult, azt talán lehet ilyen módon használni, de az L-54g-nél ez hiányzik.
    #10252: Nincs "legjobb" firmware. Az alap bővítések (amelyektől a router többfunkciós lesz) szinte ugyanazok, de van néhány finomság, amelyet csak az egyik, vagy épp a másik firmware támogat. A Tomato előnye (volt régebben, amíg a másikban ilyen feature nem volt) a grafikus sávszél-megjelenítés csatolónként, meg mindenféle ehhez kapcsolódó statisztika. A DD-WRT meg például ismeri a maximum nyolc virtuális AP-vel kialakított repeater-módot.

  • And

    veterán

    válasz DeusHun #10258 üzenetére

    Hogy ti a cégnél úgy használjátok, az nem jelenti azt, hogy hivatalosan képes is ilyesmire ;), lásd the_one kolléga esetét a #10249-ben.
    "A cégnél használjuk úgy, hogy az egyik antennán kapja a jelet és a másikon küldi tovább [..]"
    Na épp ez az (mármint hogy minden állomás felé adni és venni is kell, igaz időosztással), ami miatt egyetlen wlan-modullal nem lehet képes ilyen trükkre, márpedig az L-54g-nek csak egy van. (Illetve elméletben úgy igen, hogy mint említettem, kettéosztja a rendelkezésre álló adóteljesítményt, és vételkor is közösíti / illeszti a két antenna jelét. De ilyen trükköt abszolút nem használnak wifi-nél, mivel egyenként minimum 3 dB-lel - de inkább jobban - csökkentené az aljzatokra jutó adóteljesítményt, és ugyanennyivel rontaná a szeparált vételi érzékenységet.) A diversity nem azt jelenti, hogy az AP 'megjegyzi', hogy melyik antennán melyik kliens érhető el normális térerővel, hanem azt, hogy ha az egyiken nincs, hát próbáljuk meg a másikon. Beltéren a visszaverődések miatt ez sokszor sikerrel is jár.
    A kulcs nálatok is valószínűleg a már említett diversity kapcsoló chip véges (adatlap szerint 2-3 GHz között tipikusan 23 dB-es) izolációjában, ill. a két antenna ellátási területén amúgy is megévő átfedésben keresendő. Vagyis a router az éppen lekapcsolt aljzatán is vesz jelet a kliensektől, és bár ez a jel erős csillapítást szenved a diversity kapcsolón, nem tűnik el teljesen. Ha már a kapcsolat létrejött, mert a kliens kellően erős jelet produkál, a router diversity-működéssel mindenképp meg fogja találni a leválasztott aljzatra csatlakozó antenna felőli klienseket is, hisz pl. repeater-módban elegendő neki átkapcsolni az antennát (ha az 'erős' jelek között nem találja a klienst). Csakhogy ez nem feature, hanem egy műszaki problémából - a tökéletlen lekapcsolásból - eredő fals működés, amely a csillapítás miatt mindenképp lassulással és az állandó átkapcsolások miatti csomagismétlésekkel jár.

  • And

    veterán

    válasz puru #10268 üzenetére

    Ja, hogy Tomato-nál A és B, sorry :B, screenshot-ok alapján máshogy emlékeztem, dd-wrt-nél meg right / left a nevük. Amúgy eszedbe ne jusson szétválasztani az adás-vétel irányt a két antennára, mert ez egy átlagos júzer számára teljesen haszontalan. Kikapcsolja a diversity-t, és ha különböző terekbe v. eltérő irányokba állított - főleg kültéri - antennákat kötsz a routerre, ezzel a beállítással a router nem nagyon fog működni. (A két aljzat továbbra sem arra való, hogy más-más területeket ellátó antennákat próbáljunk meg azokra csatlakoztatni.)

  • llaszlo

    veterán

    A helyzet a következő. Elnéztem egy oldalt meg fáradt is voltam és megcsináltam ezt. Odáig, hogy
    "Note that the antenna designations have changed in the various versions of the WRT. For earlier WRT54G/WRT54GS models, -1=auto, 0=main (next to power socket), 1=aux (next to reset button), 3=diversity.
    Starting with WRT54G v2.0 and WRT54GS V1.1 these are reversed 0=main (next to reset button) and 1=aux (next to power jack). "

    És csak ez után indítottam újra. Open wrt van rajta. Nincs grafikus felület sajnos. :(

    Jelenleg sehogy sem tudok hozzá csatlakozni, a wifit eleve nem is látom. A reset gomb nem működik, nem tudom, hogy miért. A router bebootol sőt még az IP-ket is beállítja.
    Ezt abból gondolom, hogy ha összekötöm a géppel LAN porton, akkor ha beállítom az IP-t és hálózati maszkot ahogy az oldalon van akkor kiírja, hogy az IP használatban van.
    Pl Ha:
    IP 10.60.68.17
    netmask 255.255.255.248

    VAGY

    IP 10.60.11.151
    netmask 255.255.255.224

    Ekkor is jelzi, hogy használt az IP. Viszont a pingre egyik ip sem válaszol.

    Mit lehet most tenni? Mert sem telnettel sem ssh-val nem érem el a routert (előtte ment), hard resetet valami oknál fogva nem tudok csinálni. Arra gyanakszom, hogy a reset gomb meghalt. Legalábbis mivel a router bebootol, de hiába nyomom nem történik semmi sem.

    Hogyan tudnék hozzáférni a routerhez, vagy hogyan tudnám resetelni? A 30/30/30-at már próbáltam.

    Tudom, hogy hülyeséget csináltam ezt nem kell külön leírni.

  • And

    veterán

    válasz happy555 #11640 üzenetére

    Nem. Az EIRP ekvivalens izotropikus lesugárzott teljesítményt jelent. Vagyis az antennába táplált elektromos teljesítmény antennanyereséggel korrigált (mivel a dBi-ben mért érték általában pozitív, így lényegében: megnövelt) értékét, amely az antenna fő sugárzási irányában 'látszódik'. A hatályos rendelkezések erre az EIRP-értékre szabnak határt (azaz a wifi-eszköz és az antenna együttesére), és nem a nyers adóteljesítményre, amit az antennába táplálunk. Tehát ha az antennát nagyobb nyereségűre cseréljük, az EIRP értéke megnövekszik még akkor is, ha a router mögötte ugyanaz marad.
    Egyébként beltéri használathoz ajánlott mindkét antenna cseréje, mert ha a diversity-algoritmus épp a másikat választja ki, akkor nem vagy előrébb.
    Ha meg aligha zavarsz valakit is a közelben, akkor nem értem, mire vonatkozott az eredeti kérdésedben az az interferenciás (lényegében zavarásra vonatkozó) felvetésed.

  • And

    veterán

    válasz ssppiikkee #11931 üzenetére

    Bizony, ezért kár volt 'kétantennás' routert venni. A két antenna feladata sosem az, hogy külön helyszíneket fedjen le. Vagy az egyik működik, vagy a másik, a kettő egyidőben sohasem, ez fizikai képtelenség. Ugyanis egy (természetesen nagyon gyors működésű, félvezetős) váltókapcsolóra vannak kötve. Ha az egyiken forgalmaz a router, és a kliens felől vett jel szintje azon az antennán számára megfelelő, akkor a másikat egyszerűen nem fogja kiválasztani. Ezért szakad meg a szomszédnál, ha te a telefonodat használod.
    Az ilyenfajta szomszéd-netre egyszerűen rá kell áldozni egy külön eszközt, amelynek csak ez a távoli kapcsolattartás dolga. Ha kétantennás (és csak b/g-szabványú), és ilyen feladatra szánod külső-, pl. tetőantennával, akkor a másik antennát egyszerűen el kell távolítani róla, és csak az egyik aljzatot szabad használni. A kétantennás (diversity-) működésnek csak zárt térben, mozgó klienseknél van értelme, kültéri pont-pont kapcsolatnál haszontalan.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz dmc #12982 üzenetére

    "Az mennyibe befolyásolja az egészet ha én mind a két antenna kivezetésre ráraktam az antennákat?"
    Nem befolyásolja, csak épp értelmetlen: a WRT54-sorozat tagjai nem MIMO-sak (mivel nem ismerik a 802.11n vagy -ac szabványokat), ezért egy időpillanatban csak egy antennát használnak. Az antennák közötti átkapcsolás (antenna diversity, a nagyobb jelszintet produkáló antenna kiválasztása nagy bit-hibaarány esetén) pedig kültéren haszontalan, mivel a diversity létezésének célja a beltéren jelentkező visszaverődések hatásának minimalizálása. Ha pedig arra gondolsz, hogy a két antenna majd két, egymástól határozottan elkülönülő terek / irányt fog lefedni, akkor azt kell írnom, hogy ez így nem fog működni normálisan épp azért, mert egyszerre csak az egyik lehet aktív, a másik antenna olyankor egyszerűen le van kapcsolva. Tehát jó, hogy két antennád van kéznél, de csak azért nem kell bekötni mindkettőt, hogy az egyik ne a sarokban álljon.
    "A FW csere az azért merült fel bennem mert hátha lehet egy kicsivel nagyobb teljesítményt állítani az antennákra ( lehet ez hülyeség )"
    Valóban nem hülyeség, de két dolgot kell ezzel kapcsolatban észben tartani. Az egyik, hogy az adóteljesítmény emelésének hatása egyirányú: csak a klienseken mérhető vételi térerőt (jelszintet) javítja. Visszafelé hatástalan, vagyis az AP ugyanolyan szintű jelet fog venni a kliensei felől, mint alapesetben. A másik a teljesítménynövelés lehetséges értéke: attól, hogy a beviteli mezőbe 250 mW-ot is be lehet írni a routeren, még nem jelenti azt, hogy az az érték valós lesz, a végfokozat is tudja (nem tudja, az 'csak' egy érték egy regiszterben). Tehát ettől legfeljebb pár dB-nyi, egyirányú javulás várható.

  • krealon

    veterán

    válasz gedikart #13288 üzenetére

    PC2 iranybol jott valami zavaro jel, ami a diversity-t az PC1-es antenna irnyaba tereli.

    A ket antennanak ez a normal mukodese.
    Az nem ket kulon uzemelo antenna, hanem egy antenna-rendszer, ami a gyari antennakra van tervezve.
    Tobb antenna linkgyujtemeny

    A kozepso helyett a 2 vegpontra kene inkabb az iranyitott antennat tenni, akkor megszunne a problema.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz Mateh #13389 üzenetére

    Sajnos minden csatornán ütköznél valakivel, de azért a sáv szélei (főleg az 1-es csatorna) megér egy próbát. A Tx / Rx antennákat nincs értelme fixálni, azzal csak a diversity-működést tiltod, amágy érdekes, hogy attól is csökkent a sebesség. Tx-power 100 mW fölé növelésének sincs túl sok értelme, a hardver amúgy sem tudja, a spektrumképet meg valószínűleg elcseszi, ezért a lassulás. Amit még kipróbálnék:
    - Wireless NW mode: g-only (minek a mixed-mód, ha nincs 802.11b-s kliensed),
    - Frame Burst: enable (ritkább visszaigazolások),
    - Beacon interval: 100 ms (felesleges sűríteni),
    - Preamble: auto (hátha nem minden kliens szereti a rövid bevezetőjelet).

  • And

    veterán

    válasz zsbalazs #13508 üzenetére

    (Mellesleg a WRT54-esek egyetlen antennával is tökéletesen működnek, egyedül a diversity-képességüket vesztik el.)

Új hozzászólás Aktív témák