Új hozzászólás Aktív témák
-
axioma
Topikgazda
-
axioma
Topikgazda
válasz Con Troll #3723 üzenetére
Nem. Ahogy elotte is irtam,nem az elso kell, hanem kell egy olyat mutatnod (a konvergenciahoz ugye minden epszilonhoz kene, de a feladat azt keri, hogy ehhez a konkrethoz mutass), ami biztos jo. Az abszolutertek plane nem kell, az a masik iranyban kell, az epszilonhoz viszonyitashoz.
Tehat te szepen leirod azt, hogy N=40000 jo, mert |1/(1+n^2)| is es |4/n| is minden n>N-re kisebb(egyenlo), mint epszilon. -
axioma
Topikgazda
Honnan szerezted a feladatszoveget? A kerdes betu szerint igy van? Nem ugy, hogy egy fuggveny mikor egy linearis transzformacio?
Persze azt se artana tudni, hogy milyen fuggveny, de gondolom R->R lekepezest kell jo esellyel erteni rajta. Es akkor mar johet valami olyasmi mint amit irtal, formalizalva ugy roviditenem hogy ha f(a*x+y)=a*f(x)+f(y).
Ha az eredeti kerdes megis ugy all ahogy le van irva, akkor sokkal tobbet kene tudni az anyag felepiteserol, legalabb a megelozo definiciokrol.[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
Na most par feltetelezessel elek, meg valamit kihagyok (mi nem ismetlodik?) mielott szamolnek.
Egy huzas az nalad 2 kimenetelu lehet, ebbol a neked kedvezo 0.21 valoszinusegu, es az a kerdes, hogy 4x huzva, mi a valoszinusege, hogy - barmilyen mintaban - van legalabb 3 kedvezo.
Ennek kiszamolasa:
2fk lehet legalabb 3 jo: 1. mind a 4 huzas kedvezo, egyfelekeppen lehet ilyen, es ennek valoszinusege 0.21^4.
2. a 4-bol 3 huzas pontosan a nyero, ez egyreszt 4fk lehet (mikor melyik maradt ki), es az egyhez tartozo valoszinuseg 0.21^3*0.79
Ezeket kell osszeadni. Felteve, hogy jol probaltam kitalalni, hogy mi a feladat...[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
Hogy jon be egyaltalan az elso sargabol az egyszerusites utan a 2-es? Igaz, utana mar mikor behelyettesit, le is marad.
Egyebkent szerintem a kifejezgetes a legjobb ilyenkor. Ahhoz, hogy kevesebbet kelljen irni, nem art megsejteni, hogy melyiket erdemes eloszor felbontani, itt peldaul arra mentek ra, hogy az utolsoban nincs a lambda. De lehetett volna ugy indulni, hogy legkevesebb jel ha x=8/y-t (es y=/=0 feltetelt) visszuk tovabb a masik kettobe. (Ha bonyolodik, erdemes azt csinalni, hogy a felhasznalt egyenlet kivetelevel minden masik egyenletbe behelyettesited amit ott megkaptal, es azt mint uj egyenletrendszer, de eggyel kevesebb ismeretlen is meg egyenlet is, folytatod tovabb. Mar ha ez neked algoritmikusabbnak hangzik, mint amit itt csinaltak, hogy fent van az osszes eddigi eredmeny, megsejtjuk, hogy melyiket melyikkel kombinalva jon ki valami hasznos.)[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz asuspc96 #3745 üzenetére
Valoszinuleg ugy kell kezdeni, hogy egy jelolessel attersz A,B-re, es ott szep. A=x-1, B=y-1 eseten
A^2+B^2=AB
Ha valamelyik nulla, akkor csak A=B=0 lehet a bal oldal nemnegativ miatt. Egyebkent leosztva:
(A/B)+(B/A)=1 ami ugye nemigen lehet (pozitiv szam es reciprokanak osszege >=2, pozitiv meg lesz mert a jobb o. nemnegativ, tehat azonos elojeluek).
Persze ha ugyesen irogatod, akkor kijon ugyanez x,y-bol is.
"Itt van a nyelvemen", hogy ennek van valami szep, vszinu koordinata-geos szemleltetese, de faradt vagyok ugy latszik, nem jut eszembe. -
axioma
Topikgazda
válasz Heavyrain #3750 üzenetére
tg(x) = sin(x) / cos(x), vagyis az elsonel (felhasznalva hogy tovabba sin(x)^2+cos(x)^2=1) kapsz egy sin(x)-re masodfoku egyenltetet (vigyazz, hogy a tangens miatt az x-re vonatkozo megkoteseket is vedd figyelembe!!)
A masikat nem ertem, az egy trivialisan egyszeru, cos(x)=+/-0.5, x1=60+n*180 x2=120+n*180 ha fokban szamolsz, persze egy kicsit csalas hogy osszevonogattam, nem igy csoportositva jon ki.
-
axioma
Topikgazda
Az elso konvergens, me'gpedig aze'rt, mert alterna'lo'k (valtakozo elojeluek) a tagok, es n>10 eseten mar biztosan szig.mon. csokken az n^3/(n!). Ekkor eleg egy megfelelo epszilonhoz megkeresni, hogy a tagok melyike lesz mar kisebb nala, az alternalo es csokkeno miatt a hatarertek ezen belul lesz (marmint a tag nelkuli es a taggal reszosszegek kozott).
-
axioma
Topikgazda
A masodiknal az a kerdes, mely (fixalt) x-ek eseten lesz a sor konvergens.
Nagysagrendileg ugye az latszik, hogy a 2n/(3n-1) az tart a 2/3-hoz felulrol. Mellette van egy ((x+1)/2)^n szorzotag. A szumma (y^n) akkor es csak akkor korlatos, ha |y|<1. A "sejtes" az, hogy barmely olyan x-re konvergens lesz, amikor teljesul az y-ra a feltetel, de ezt kicsit azert kene epszilon-deltazni, mert kell az is hogy az egyik jobban tart a 0-ba, mint a masik 2/3-ba. De ha csak a megoldas kell, akkor ha nem tevedek, az a (-3,1) nyilt intervallum lesz.[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
Igen, tobbek kozott De mar jo regen (91-96(98)), ugyhgoy me'g volt amit gugliban gyorsan ellenoriztem, jol emlekszem-e... en inkabb a veges matekot (algebra, kombinatorika stb.) szerettem, es diff.egyenletek meg valszam folytonos reszenel hamar feladom. Illetve mernok- vagy fizikuskepzesben is tudnak olyan atstrukturalt rendszerbe foglalva tanitani, hogy veszett nehez rajonni, mi volt az eredetije.
-
axioma
Topikgazda
válasz concret_hp #3758 üzenetére
Hat a konvergencia-tartomany mint fogalom sorokna'l nem hiszem, hogy tul gyakori tananyag. En peldaul csak kikovetkeztettem a feladat szovegebol meg a kepletbol, hogy ezen vajon itt mit erthetnek... de hat azert matek, hogy ilyet is ki lehessen kovetkeztetni.
Mondjuk az teny, hogy a megoldashoz nem kell egy nagy eszkoztar, de hat pont jo, itt a forumban nehez is lenne ennel sokkal bonyolultabb feladatokkal foglalkozni. Most ugyis a potzh-k es beugrok feladatai jonnek sorban... -
axioma
Topikgazda
Na ezert nem szoktam se idopontra kert segitseget adni, meg legtobbszor teljes (leirasra kesz) megoldast adni. Segitek, de nem csalni!
-
axioma
Topikgazda
Egy masik megoldasi menet, ha a pitagorasz-tetelt leirod a hosszabbik oldal fuggvenyeben (a rovidebb az a terulet per hosszabbik), ebbol kijon x-re masodfokura visszavezetheto (ertelemszeruen a nagyobb x a hosszabb oldal a 2 pozitiv megoldas kozul), es onnan az atloval sima arc cos szamitas.
Termeszetesen a teruletes elegansabb, csak azt a megoldasi iranyt azert meg kell sejteni... azt meg sokan nem szeretik, csak ha sokszor hasznalt lepeseken megy az algo.neko: hat elobb masik sorrend, es abbol epitesz matrixot Ja meg a valtozok sorrendjet is valtoztathatod, mind1, hogy ax+by+cz vagy by+cz+ax (persze akkor mind3 ebben a sorrendben legyen) es ugy matrix. Valoszinuleg idoben nem mindeyg, kevesebb kuzdes a hosszu kepletekkel amik kozben kijonnek.
[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz asuspc96 #3781 üzenetére
Ha minden igaz, ez me'g nem volt.
2^(gyök(9-4x^2)) = 1 - |1/2 - |1/3x| |
1. a kikotest mar te csinaltad, vayg igy volt leirva? Mert a gyokben az x^2 miatt ugye nem 9/4 hanem 3/2 jon ki (ha a szokasos irasmoddal ertelmezzuk, azaz x van elobb a negyzeten, es utana *4 stb.), raadasul abszolut ertekben feltetel --> szerintem 0<=|x|<=3/2, vagyis -3/2<=x=<3/2
2. a fenti feltetelbol |1/3x|=1/3*|x| miatt 0<=|1/3x|<=1/2, vagyis a kulso absz.e. mindig pozitiv, eleg a zarojel.
Azaz a jobb oldal: 1-(1/2-1/3|x|)=1/2+1/3|x|, es me'g azt is tudjuk az |x| miatt, hogy erre 1/2<=1/2+1/3|x|<=1 fennall.
3. a bal oldal a 2^y, y>0 (ha egyszer gyok) miatt >=2.
4. Ez csak ugy lehet, ha a jobb es a bal oldal egyszerre tud 2 lenni: |x|=3/2, vagyis x=3/2 vagy x=-3/2. Behelyettesitessel kijon, hogy az bizony annyi. -
axioma
Topikgazda
válasz Mr. Erikszon #3809 üzenetére
Ez igy nagyon keves. Vazold fel legalabb azt a kornyezetet, ahol ez felmerult! Pl. ha olyan, akkor mondanam hogy a sarga az piros meg kek egybeesese, es akkor 2 szin van 8 tartomanyban. De ha a koordinata lehet 3D-s, akkor meg nem is 16db.
-
axioma
Topikgazda
válasz Mr. Erikszon #3815 üzenetére
Na igen, ha ezzel kezdted volna, hogy a szinek nem szamitanak...
-
axioma
Topikgazda
Nem ertem, erre gondolsz?
e^(...)=1-F(x) // itt ugye csak akkor lehet, ha F(x)<1, ez feltetel az ertelm.tart.-ra az inverznel
(...)=ln(1-F(x))
((x-N0)/beta)^(1/alfa)=-ln(1-F(x)) // na most ugye jo kerdes, hogy az x mi lehet, gondolom eleme R, akkor itt ugye problema lehet elojellel... ezt diszkutald te.
((x-N0)/beta=(-ln(1-F(x))^alfa
Innen mar gondolom megy. -
axioma
Topikgazda
válasz asuspc96 #3854 üzenetére
A tortreszesnel mi a kerdes? Az x^2 tortresze csak ugy fejezheto ki, hogy x=[x]+{x}, ezt negyzetre emelve marad az {x}^2 mellett 2*[x]{x}, amirol persze pont nem valoszinu, hogy egesz lesz. Tehat {x^2} nem mindig egyenlo {x}^2, ha ez volt a kerdes.
A masodik mar forditott kerdes: x^2-5*x+6=(x-2)*(x-3), tehat az egeszresz elott tudsz egyszerusiteni, nyilvan x!=2 megkotessel. Viszont innentol a kerdezett K kifejezes egeszresze: [K]=[(x-3)]=[x]-3
Ennel jobban hogyan akarod kifejezni? Nem inkabb abrazolni kell oket? [szerk. ujraolvastam, de...] Az egeszresz a lepcso (csak a fokok, szakadasokkal), a tortresz a fureszfog minden ket egesz kozott linearisan 0-tol 1-ig. Az elsonel ha az {x^2}-et abrazolod, ott mar randa szamok jonnek be... (pl. szakadas gyok 5-nel), az nemtrivialis, mig {x}^2 az meg a fureszfog csak egyenes helyett negyzetes (paraboladarab) fogakkal.szerk. Fogj egy excelt, ezek mind benne vannak, es abrazoltasd vele... jobb mint amit itt karakterekben irogatok, utana mar siman a vonalvezetesbol latni fogod szerintem a lenyeget.
[ Szerkesztve ]
-
-
axioma
Topikgazda
válasz asuspc96 #3866 üzenetére
Ez szorgalmi hazi, vagy mi?
Egyreszt senki nem fog egy teljes feladatsort kidolgozni itt neked.
Masreszt ahhoz, hogy segiteni lehessen es nem megcsinalni helyetted, ahhoz az kene hogy beirod, meddig jutottal, mitol akadtal el. Abbol mar latszik, hogy mi a viszonyitasi alap. Es olyan nincs, hogy elindulni se tudsz, a hibas probalkozast is le kell irni (vagy annyi tudas hianyzik, hogy felejtos tanulas elott a megoldasuk).
Egyebkent meg a lendulet es energiamegmaradas (mechanikus mozgas altal tarolt energia) atnezesevel tudnad kezdeni a megoldast. -
axioma
Topikgazda
válasz Bjørgersson #3870 üzenetére
Nem diofantoszi esetleg? (Csak az egesz szamokon keresed a megoldast?) Vagy mitol ketismeretlenes, kell egyetlen megoldast adnod? Akkor meg hasrapacsival beirod az egyiket fixen, a masikra megoldod... legfeljebb nem mindegy, mit tippelsz.
Termeszetesen lehet olyan trukkos a feladat, hogy csak egy egyenlet, megis csak egy megoldasa van, de akkor az kulon vizsgalando (pl. (x-3)^2 + (y+2)^2 = 0-ra csak a (3,-2) megoldas - a valos szamok kozott, tegyuk hozza). -
axioma
Topikgazda
válasz Jester01 #3875 üzenetére
Hogy volt ehhez turelmed? De ugyes!
2014-et irunk, igy sztem azt veve x-nek (tul) szepen kijovo (x-3)(x-1)(x+1)(x+3) alakra gondolhattak...
(x^2-1)(x^2-9)+16=x^4-10x^2+25=(x^2-5)^2. En valoszinuleg me'g 1-essel kezdodo evszamra lattam utoljara felirva, olyan oreg vagyok.
Remelem nem baj, hogy egy mar megoldottba is belepofazok, . -
axioma
Topikgazda
válasz W h o z Z y #3895 üzenetére
Atirod primtenyezos alakra, zarojeleket felbontod, egyformakat osszevonod, es ramutatsz hogy a tobbi prim nem oszthato 3-mal, tehat a szorzat primtenyezos alakjanak 3-as kitevoje a megoldas.
Hany nulla is oszthatosag: primtenyezokkel felirod, es megnezed a 2 es az 5 hatvanyait, a ketto kozul a kisebb (ahany parat tudsz belole alkotni) annyiadik hatvanyaval oszthato a 10-nek, es pont annyi 0 lesz a vegen.[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
Hat a 3/4 - 2/5 eredmeny az a ket szam kulonbsege, arra utaltam vissza...
A kicsit bovebben eredmenyben ugyanaz, mint stateman-nal, csak en a tananyaghoz kapcsolodva inkabb irtam volna hogy kozos nevezore hozassal a "fele" az (15-8)/20, az eredeti ami ennek a duplaja az igy 7/10. De a topikban direkt csak iranymutatasokat szoktam irni, maradjon feladat a kerdezonek is, raadasul itt pont csak a szovegertelmezes volt a kerdes.
Azert nem 3/4x, mert nem az volt a szovegben, hogy a fele az a haromnegyed_e'_nel 2/5-del kisebb, hanem hogy a haromnegyed_nel. Birtokosjel nelkul.[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz asuspc96 #3933 üzenetére
Az n darabosoknal eleg valoszinu, hogy az i.-et az n-i+1. taggal kellene (altalanosan, i-vel is vszinu menni fog) osszeadni, meghozza ugy, hogy kihasznalod, hogy kiegeszito szogek, vagy hogy mas ismert szogre egeszitik ki egymast (nem alltam neki, csak a tipusbol mondok elindulast).
Az utolsonal meg a sin2+cos2=1 tobbszori felhasznalasaval az jon ki, hogy 3+2x(tg2+1/tg2)=7,ahonnan az y=tg2 behelyettesitessel sima masodfokut kapsz (bar eleve kozismert, hogy a szam es reciprokanak osszege minimum 2, es a minimum az 1-nel van).
Ja ez utobbi nem is addicios tetellel van... de talan igy is jo, fejbol a sin-cos 2alfa szabalyokat tudom en is csak.[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz concret_hp #3941 üzenetére
En nem tukroznem: a C-bol indulo magassag talppontja T, a magassag hossza x, akkor ATC egy 45-os derekszogu 3szog igy AT is x, meg AC egyenlo gyok 2. A TCB meg 30-as derekszogu, igy az atfogo 2x, CM x, TCM 60 es egyenlo szaru, tehat egyenlo oldalu, igy TM is x. AM hossza adodik ATM-bol (x-szel kifejezve, 2 oldal + kozrezart szog 150, mert TMB is egyenlo szaru igy MTB is 30), es igy AMC harom oldala ismert, a szog szamolhato.
-
axioma
Topikgazda
válasz concret_hp #3943 üzenetére
Elsore azt mondom, hogy nem, mert az AM hosszara nem mondtal semmit, nekem az jott a talppontbol, igaz nem nevezetes szog az sem, csak derekszog miatt lathatobb. Bar ha nagyon akarom, akkor kijon a cosinus-tetellel a masik iranybol a 105 fokkal is, es abbol vissza a keresett szog, ez teny.
[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
1. itt valamit kavarsz: vagy A*(x-x0)+...=0 [a D nelkul], vagy Ax+By+Cz+D=0, az elozo alakbol a D az x0, ... helyettesitesi erteke
2. ha az utobbi alakban irod fel, akkor valoban majdnem, pontosabban D abszolut erteke lesz a tavolsag (D lehet negativ, a normalvektor iranyahoz kepest a tavolsag iranyat is tartalmazza)
DE ez csak az origotol valo tavolsag, egy tetsz. masik x1, ... ponttol valo tavolsag a behelyettesites ertekenek absz.erteke, a (0,...) ennek spec. esete.kisse sokaig volt nyitva...
[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz bmakszim #3951 üzenetére
Szerintem ugy lehetne megfejteni, hogy 36km/h atszamolod m/s-ra, es megnezed, hgoy 1 sec alatt hogy jon ki az ut es a magassag a szog fuggvenyeben. 10m/s azaz a lejto hossza 10m, ebbol tudod a hatraltato erok miatt vesztett osszes energiat amig azon vegiger (N*m=J), az 1sec-bol meg a mozdony altal leadottat (W*s=J). Lesz neki a vegen az emelkedesbol extra helyzeti energiaja, a mozgasija nem valtozott; a helyzeti energia meg pont felhasznalja a g-nek az erteket, es ott van a masik szukseges adat is (tomeg). Tehat megkapod, hogy 1 sec alatt mennyit emelkedett, az meg pont a 10m-es atfogohoz tartozo befogo, vagyis a sin alfa jon ki a hanyadosbol.
szerk. sebessegileg nem az en napom, na meg sokkal amatorebb modon kozelitettem meg... hiaba regen volt
[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
A szerkesztes folyamatara gondolsz, hogy a parh. szelok tetelevel kell a nagyitast egy ismert esetrol a tobbi pontra atvinni? Vagy mit kell elmagyarazni (nyilvan definiciokat eleg bajos peldaul).
mouzzr: toled is jo lenne egy pontositas... mi az, hogy belso formula, a csucsok koordinatajabol teruletszamitas vagy ilyesmik?
[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz #82471168 #3967 üzenetére
Nem tunik annak. Marmint lehet pontos, de ez nem szerkesztes.... hol vannak a 2 es 3 centik? Csak a jobb also saroknal latok valami korzovel keszult maszatot, de hogy az honnan indult es mit mer, raadasul ilyen kis szogben nemigen szokas - ha lehet - elfogadni a metszessel pont megadasat (a hegy vastagsaga miatt ez nagyon nagy teruleten barmi lehet).
[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
Hu de oreg vagyok, en kreditben nem is tudok szamolni, nalunk me'g nem volt. Amugy reszemrol +1 minden veges mateknak, foleg grafelmelet, kombinatorika, algoritmuselmelet, afonya (marmint automatak es formalis nyelvek). Reszemrol az anal kicsit, a diff.egyenletek nagyon mondjon le...
-
axioma
Topikgazda
válasz Bjørgersson #3991 üzenetére
Nem konvergens sorokrol van szo. Ugy meg egyenerteku azzal a feladattal, hogy egy teli vegtelen szallodaba akar me'g egy teli vegtelen szalloda lakoit be tudod koltoztetni (csak elobb mindenkit az n-bol 2*n-be koltoztetsz, es a maradek helyekre a masik szallobol mindenkit). Na ebbol mar jon - ha a sorokra ezen a modon nem igazan ertelmezheto muveleteket csinalod, ahogy a videoban -, hogy az 1+1+... az egyenlo onmaga ketszeresevel, vagyis o maga nulla... ebbol aztan barmi levezetheto.
Termeszetesen a problema ott van, hogy egy termeszetesnek tuno muveletet, az osszeadast alkalmazza olyan halmazon, a sorokon (nem konvergensekkel egyutt), amin nem az a baj, hogy nincs ertelmezve, hanem ha lenne is, akkor se teljesitene' a szokasos tulajdonsagokat. Foleg azert, mert a vegtelen is kepbe kell keruljon (vagy forditva nezve, a sorkepzesre nezve nem zart a valos szamok halmaza, sot a vegtelennel egyutt sem, hiszen mi lesz a divergens sorokkal mint az 1-1+1-1+...). -
axioma
Topikgazda
válasz Pttypang #4000 üzenetére
Szorozd ossze... egyebkent nevezetes osszefugges az (a-b)(a+b)=a^2-b^2, ezt csinalja a szamlaloban, a nevezoben csak egy sima kiemelest.
(Es persze a 0-val osztas - egyszerusites - a donto, a 0/0 nem muvelet a testekben, mint pl. a valos szamok).Haromszog: ha az alapot felezi, akkor a teruletet is, az ADC haromszogben viszont meg van adva ket oldal es a kozrezart szog (fuggvenytabla, T= 1/2*b*c*sin alfa), a nagy ennek duplaja
BC: ha alfat tudod, a 180-alfat is, ujra fgtabla, c^2=a^2+b^2-2*a*b*cos gamma
szog: ugyanez visszafele, a DC-re irod fel a BCD-ben. -
axioma
Topikgazda
válasz Pttypang #4003 üzenetére
Ja, nem muszaj csak gondoltam van keznel ha matekozol... ezek egyszeruen szamithatok is, a terulet a szinusszal egyszeruen jon abbol, hogy a magassag a szinusz definicioja szerint atfogo szorozva szinusz, a harmadik oldal szamolasa is csak par soros, de most hirtelen meg nem mondom mibol kiindulva. Rakereses: koszinusz-tetel.
Egyebkent ilyen alapabb matekban (hogy egyaltalan milyen osszefuggesek amik leteznek) tapasztalataim szerint eleg alaposak me'g a wikipedia-oldalak is, csak ugye nem tul reszletes magyarazatok vannak, nincsenek levezetesek. De ez a ket dolog siman rajta van: [link]0-val nem ertelmetlen szamolni (eleg csunya ha szorzasnal figyelmen kivul hagyod), viszont osztani tenyleg nem lehet (nem nem szabad, nem lehet!) vele <a racionalis szamokon belul>. Pont azert, mert az osszes tobbi esetben igaz az, hogy ez muvelet (azaz barmely a,b-re, ha b nem nulla, akkor a/b egyertelmu), es hogy ugy kepezzuk hogy a szorzas inverze (a/b (ha b nem nulla) az a szam, amelyet b-vel szorozva a-t kapunk...)
Szoval kulonleges a nulla szerepe, DE nem jelenti azt, hogy nem szamolunk vele.[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz Jamby18 #4006 üzenetére
A logaritmus definiciojat kene atnezned.
Az 'a' alapu logaritmus 'b' az a szam, amelyre 'a'-t emelve 'b'-t kapjuk.
(Vagyis log_a b=c <=> a^c = b, itt az alahuzas arra utal, hogy az 'a' also indexben van.)
Aztan kell me'g neked az az azonossag (ez levezetheto a definiciobol!!), hogy log x + log y = log (x*y)
// itt most nem jeloltem a log. alapjat, barmely azonos alapra igaz
Na jo, neked kivonas kell, az meg az osztas lesz.
Ja es termeszetesen (azon esetekben, amikor a logaritmus ertelmezheto, ennek is nezz utana)
log J = log K <=> J=K
Most mar csak alakitgatnod kell a ket oldalt. Ha megis megakadnal, DE mar atnezted hgy mi az a logaritmus (jobban mitn amit leirtam), akkor gyere ujra, de pontosan hogy mivel akadtal el azt irdd meg.[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz Jamby18 #4013 üzenetére
Nem, nem mindet.
2-t atalakitod. Aztan a jobb oldalt behozod egy lg ala. Aztan alkalmazod hogy a lg-uk akkor es csak akkor egyenlo, ha maguk a szamok egyenloek. Igy tunik el az lg (es nem, nem egyszerusitunk vele ), onnantol meg mar nem okozhat problemat.PumpkinSeed: miert, ha nem lenne vegtelen, akkor mi lenne az inverze? Nem ertem, esetleg frekvenciaval kapcsolatos dologrol van esetleg szo?
[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz PumpkinSeed #4016 üzenetére
Me'g egyszer: ha nem vegtelen, akkor azon mi az inverz? En ezt se tudom elkepzelni.
Az inverzhez nagyon matematikailag kell egy halmaz (ezt me'g fogadjuk el a vegtelennel lezarassal), es rajta egy ketoperandusu muvelet (ami mindenhol ertelmezett es nem vezet ki belole), valamint egy arra a muveletre nezve nem zeruselem (zeruselem az, amely a csoportmuveletre minden elemmel onmagat adja vissza). Na ha ezek megvannak, akkor az adott elem inverze mar definialhato az egysegelemmel (ami meg az, amely a csoportmuveletre minden elemmel az elemet adja vissza), akeppen, hogy az inverz az az elem, amivel az adott elemunk a muveletre az egysegelemet adja -> definialhato, de attol me'g nem biztos, hogy letezik, tipikus pelda a modulo 4 maradekosztaly a szorzasra nezve a 2 elem inverzet keresve.[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz Jester01 #4020 üzenetére
Bocs, de nagyon zavarja a szemem... nem azt hasznalod ki, hogy ha lg x = lg y akkor x=y, hanem inkabb hogy x = y akkor lg x = lg y (eddig hogy x=y jo lesz), es a csak akkor is (tehat nincs is tobb megoldas, csak ami ezt tudja). [Es azert az x=y-rol indulassal jobb magyarazni, mert az lg fg-t vizsgaljuk, nem az inverzet. De ez mar csak aprosag.]
Tudom hogy tudod, csak nem ennyire precizen mondtad, de remelem nem baj a pontositas, ne maradjon meg rosszul. Meg akkor is, ha ugyanez lenne a levezetes.[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz Jamby18 #4023 üzenetére
Hat a minimumhelyet behelyettesitve... vagy akar azt is mondva, hogy (allo, azaz pozitiv x^2-egyutthatoju) parabola eseten a teljes negyzet resz nemnegativ, a legkisebb ertek igy a nulla, es ehhez kepest van a vegen a -4 konstans eltolas.
Ize, azt hittem hogy oda hogy szamoltak ki, hogy a minimumhely mennyi.
Arra, hogy miert -4 van ott, egyszeru zarojelfelbontason kivul en se tudok jobbat.[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Gigabyte GA-H81M-DS2 rev:2.1 LGA 1150 alaplap
- IPhone SE2 2020 64GB megkímélt akku 86%
- Asus P8H67 LGA 1155 alaplap
- Bomba ár! Fujitsu LifeBook E754 - i7-4712MQ I 8GB I 128SSD I 15,6" I HDMI I Cam I W10 I Garancia!
- Bomba ár! Fujitsu LifeBook E754 - i5-4GEN I 8GB I 128SSD I 15,6" FHD I HDMI I Cam I W10 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest