Új hozzászólás Aktív témák

• #1125 boeing707 csendes tag hadsz #1124

  Új Válasz 2009-03-30 21:19:24 #1125

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  boeing707

  csendes tag

  válasz hadsz #1124 üzenetére

  Ne fogd vissza magad, egy "last minute" akcióra jelentkezhetsz, Manópapa-nak két keze van, így majd sztereóban tudja tolni a kerekes székeinket.
  A BARSZ rendszerről viszont szeretnék új infót közölni.
  Hogy hol és milyen, ebbe nem akarok beleszólni, viszont a műszaki miértje.
  Az 50-es évek végén merült fel a nagy földrajzi területű VSZ-en belül, egy megbizható és működőképes távközlési rendszer igénye. Románia nem tartott rá igényt. 1962-ben adták át a deciméteres sávban működő BAKLAN (R-408) rendszert. 1964-ben már a modernizált R-408M rendszert szállították le. Az antenna átmérője 10 m volt, a hatótáv: 120-150 km. 12 telefon vonal átvitelét biztosította. A rendszer kialakítása lehetővé tette a láncba állítást, nagyobb távolságok áthidalására is. 1967-től az R-410 család lépett be, amelynek antennái 5,5: 7,5: és 10 m átmérőjüek voltak. (ATLET, ALBATROSZ). A hatótáv ennek megfelelően 150 és 250 km között váltakozott. Ezek a troposzféra tulajdonságát felhasználó állomások max. 10 láncszemet alkottak. Már 24 telefon vonal átvitele volt lehetséges, duplex üzemmódban. Az állomások állandó telepítésüek és mobil változatok is lehettek.
  1975-ben készült el az ATLET-D (R-420) rendszer, amely már nagyobb távolságok áthidalására is alkalmas volt. Az antennája, ATLET-ASZ16, 16 m átmérőjű volt, a hatótávja 350-400 km.
  1980-ra készült el a BAGET-1 (R-417) rendszer, amely hatótávja 2000km, 200 km-es átjátszó állomás osztással. 60 telefon vonal vagy 480 kbit/sec átvitelét biztosította.
  1981-ben készült el a BRIG-1 (R-423-1) centiméteres sávban működő rendszer, az átviteli sebessége 2 mbit/sec 150 km, és 64 kbit/sec 230 km-es távolságra.
  1984-re készült az ESELON (R-444) és ESELON D(R-444-7,7) rendszerek a deciméteres sávba működtek, 1mbit/sec átviteli sebességgel 130-150 km távolságra, vagy 48 kbit/sec sbességgel 240 km-es távolságra.1987-ben a VSZ hat országának (SZU, Kelet Németország, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária) területén kiépítették a BAGET és ATLET-DSZ állomásokból álló BARSZ rendszert. A rendszer 26 csomópontot tartalmazott, amely 29 szakaszt alkotott. Az áthidalt távolság kb. 5000 km. Ehhez 58 adóállomást építettek meg. Hogy ez hogy jön ki, arról később. 54 adó R-417SZ típusú, négy pedig R-420SZ típusú volt. Az R-420SZ több mint 400 km áthidalását biztosította. A rendszer kiválóan és megbízhatóan működött, de a történelem nem adott neki hosszú életet. Ha nem a történelem, akkor a már sokkal korszerűbb műholdas távközlési rendszer lett volna a sírásója.
  A rendszer működése azon alapult, hogy az adóállomásról impulzus nyalábot bocsátottak ki pár fokkal a horizont fölé, igy az a troposzféra végtelen parabola tökrével találkozva szétszóródott és visszatükröződött a Föld felszínére. S pont ott volt egy vevő állomás amely a jeleket felfogta, felerősítette és a megadott irányba kisugározta A jel ismét visszaverődött, ahol megint csak egy állomás volt, s így tovább. Viszont a troposzféra tükör formája állandóan változott, ami jel kimaradást, jel erősség hullámzást sőt elhalkulást eredményezett. Ezért minden állomáson kettő darab vevő és adó egység került beépítésre, amelyek, így biztosítva, hogy ha az egyik jele gyengült vagy kimaradt, a másiké viszont nem, a megbízható összeköttetést. Természetesen nagyon leegyszerűsítettem a folyamatot, a valóságban eléggé bonyolult volt amegoldás. Nem vagyok rádiós szakember, ők ezt jobban kifejtik, ha akarják. Ezért minden állandó telepítésű állomáson dupla antenna rendszer épült ki. A nálunk üzemelők közül Hajag kivétel volt, mert egyben végpont is volt, de szükség esetén a Pó síkságon települt mozgó adók jeleit is kellett vennie és továbbítani Galgamácsa felé. Szentes viszont Romániát áthidalva Bulgária-i állomást kellett hogy elérje. Így ezek ATLET-DSZ állomások voltak, csak míg Szentes fix antennákkal, Hajag viszont forgatható antennákkal rendelkezett. A másik kettő állomás BAGET-SZ típusú volt. A BAGET-SZ állomás KRAZ járművekre építve bárhol telepíthető volt.
  SZEVER... A SZU nagy távolságai miatt a csapatok és bázisok összeköttetését biztosította, de az ionoszféra segítsége kellett a nagyobb távolságok miatt. Az átjátszó állomások hálózatát a megfelelő szakértők már feltették a topicra. Az összekapcsolás a BARSZ-al Ungváron keresztül történt, de nem átjátszó állomásokon keresztül, hanem a SZU akkori területén megfelelően biztosított földalatti kábel hálózat, vagy a Vörös Hadsereg titkos távközlő rendszerének segítségével. Így a Főparancsnoksághoz minden szükséges infó eljuthatott, minden irányból. Ellentétben velünk, ők nagyobb dimenziókban gondolkodtak. Csak még egy érdekesség. Ha valaki megnézi a Szibériai hálózatot, akkor észre kell vennie, hogy az átjátszó állomások energia ellátása eléggé kérdéses. Itt jött viszont a lenézett orosz mérnök és megalkotta a hordozható, lánctalpas járműre szerelt, generátor állomást, amelyet kismérető atom reaktor működtetett. Önállóan, 4 évig működött üzemanyag utánpótlás nélkül. Így csak az átjátszó állomás személyzetének váltását, élelmiszer és egyéb ellátását kellett megoldani, némely állomás esetében, 1-2 ezer kilométerről a legközelebbi lakott településtől. Természetesen úthálózat nélkül. Csak levegőböl. Szerintem a MH logisztikai szakembereinek ott kelett volna kiképzést kapniuk, s rögtön könnyebb lenne az Afganisztán-i misszió ellátása.. De ez csak vicc.
  SZU-INDIA... A jelek a már kiépített vonalon érkeztek a SZU oldali végpontra. Innen a SZEVER egyik hosszútávú berendezése lötte át a Himalája felett az India-oldalon lévő állomásra, s onnan az India-i hadsereg ugyancsak meglevő vonalain jutott tovább Delhi-be. Csak a Himalája pár ezer méteres vonulatait kellett áthidalni.

Új hozzászólás Aktív témák