Új hozzászólás Aktív témák

  • gbors

    nagyúr

    Phantom thread / Fantomszál (2017)
    A Vérző olaj után ezt a filmet is pótoltam, és azt kell mondjam, eddig ez volt a legjobb darab a Paul Thomas Anderson-műfajban.

    A II. világháború utáni zseniális szabómester, Reynolds Woodcock (Daniel Day-Lewis) története egyrészt igen sablonos - a különc, fensőbbséges zseni és a szegényleány kapcsolata ezer helyen ls módon meg volt már énekelve. Anderson mégis egy teljesen egyedi, felismerhető filmet tudott belőle csinálni - egyrészt a sablonos alapokat bemutató jelenetek meglepően érzékletesek (sose gondoltam volna, hogy egy reggelirendelés ennyire telítve lehet érzékiséggel), másrészt a történet a szintén igen sablonos konfliktushelyzetek bekövetkeztekor egy elég sajátos fordulatot vesz, és a női főszereplőt, Almát (Vicky Krieps), és úgy általában a szegényleány kérdéskört egészen más megvilágításba helyezi.

    Ahogy a Licorice Pizza esetében, itt is kulcs, hogy az ember át tudja adni a kontrollt a rendezőnek, és befogadja a szokatlan és potenciálisan zavaró mértékű intimitást (kukkolók előnyben ;] ). Ennek az atmoszférának a megteremtésében kulcsszerepet játszik a két főszereplő - Daniel Day-Lewis esetében nem csodálkozunk ezen, Vicky Krieps viszont rendkívül kellemes meglepetés, mindenféle hivalkodás és affektálás nélkül hozza az Alma-ban rejlő kettősséget, és biz' méltó partnere DDL-nak.
    Nem tökéletes a film, néhány kisebb-közepesebb gondom volt vele - a végére még a fordulattal együtt kicsit kifogy belőle a szusz, és helyenként a történetmesélést is nyugodtan meg lehet vádolni modoroskodással, még ha a női főszereplőt pont nem is. Ezzel együtt, a Phantom thread számomra nagyszerű, nem mindennapi filmélmény volt, és egy jó erős 9-est adok rá.

    #értékelés

    Pedro... amigo mio... ma is konzervvért iszunk! Kár lenne ezért a tehetséges gyerekért...

Új hozzászólás Aktív témák