Az amerikai nagykövetségek táviratainak közlése vasárnap kezdődött meg a Wikileaks oldalán, és azóta egyre erősödő, egyre szélesebb körű támadások indulnak mind a weboldal, mind a bújkáló vezető, Julian Assange ellen.
Szerdán kiváltképp felpörögtek az események: miközben a közölt dokumentumok száma folyamatosan növekszik, mind az amerikai, mind az európai bűnüldöző szervek megkettőzték erőfeszítéseiket, hogy elfogják Assange-ot. Bár igen sok politikus szeretne példát statuálni majd vele (a kanadai miniszterelnök tanácsadója élő adásban vetette fel meggyilkolásának lehetőségét, és akad, aki Assange és a kiszivárogtatással vádolt katona esetében csak halálbüntetést tartaná elfogadhatónak), jelenleg egyelőre nem a kiszivárogtatás miatt keresik, hanem a Svédországban emelt nemi erőszak vádja alapján.
A politikai nyomásnak az Amazon.com is engedett, amikor letiltották szervereikről a Wikileakset, így a működtetők néhány órás szünetet beiktatva kénytelenek voltak visszatérni korábbi svéd szolgáltatójukhoz. Innen azért költöztek át vasárnap az Amazon gépeire, mivel komoly túlterheléses támadás érte őket (december elsején még egy támadás történt, és a sajtóhírek szerint állítólag mindkét akciót hazafias érzelmektől fűtött magányos hacker hajtotta végre).
A megrettenés legkisebb jelét sem mutató Assange időközben több fronton is visszatámadott. Egyrészt bejelentette, hogy a jövő év elején egy nagy amerikai bank működéséről szóló kompromittáló dokumentumokat fognak közzétenni, másrészt pedig egy, a Skype segítségével a Time-nak adott interjújában felszólította Hillary Clinton amerikai külügyminisztert, hogy a nagykövetségi táviratokban szereplő tények miatt – nevezetesen: kémkedésre szólított fel nagyköveteket – azonnal mondjon le. A Fehér Ház szóvivője abszurdnak és nevetségesnek bélyegezte Assange követelését.
A világ 188 országában körözött, ausztrál származású Assange tartózkodási helye egyelőre ismeretlen, bár a The Independent friss információi szerint a helyi rendőrség úgy véli, Nagy-Britanniában tartózkodik.
