Világbotrányt okozott a Wikileaks az újabb kiszivárogtatással


Julian Assange

Korábbi ígéretüket betartva, a Wikileaks működtetői vasárnap újabb, bizalmas amerikai iratokat tartalmazó dokumentumcsomagot tettek közzé az interneten. A velük együttműködő világlapok kommentárjaival egy időben a Wikileaks honlapján elkezdték több mint 250 ezer olyan diplomáciai távirat feltöltését, melyek a világ amerikai nagykövetségeiről származnak, és melyek egy része titkosnak, illetve bizalmasnak számít. A táviratok 1966 és 2010 között keletkeztek, de 90 százalékuk 2005 utáni, és titkosnak hat, bizalmasnak pedig negyven százalékukat minősítették, többségük az USA ankarai és bagdadi nagykövetségeiről származik.

Habár a célként a kormányzati nyilvánosságot zászlajára tűző, féllegális szervezet ellen az utóbbi időben egyre erősödtek a támadások, a Wikileaks vezetője és arca, Julian Assange folyamatosan hangsúlyozza, hogy nem hagyják magukat megfélemlíteni, és a megszerzett dokumentumok nyilvánosságra hozásával tovább folytatják a küzdelmet.

A most közzétett táviratok néhány óra alatt hatalmas politikai vihart kavartak az egész világon, s feltételezhető, hogy a botrány csak tovább fog dagadni. A felkért lapok (El País, Le Monde, Der Spiegel, The Guardian, The New York Times) előzetes elemzéseiből bizonyítást nyer például, hogy a tavaly decemberi, az Egyesült Államok nagyvállalatait, köztük a Google-t ért kibertámadás mögött valóban a kínai vezetés állt – ahogy ezt korábban már sejteni lehetett. Erről tanúskodik egy, a pekingi amerikai nagykövetségről származó üzenet, melyben a diplomaták meg nem nevezett kínai forrásukra hivatkozva azt jelentik, hogy a nagyszabású akciót a kommunista párt központi bizottságának politikai bizottsága (a hatalom tényleges gyakorlója, a „politbüró”) rendelte meg. Habár a 2009 végi esetben esetleg személyes okok is közrejátszottak (állítólag egy pártfunkcionárius sértődöttsége), valójában nem ez volt az első ilyen támadás, a hatalom utasítására 2002 óta rendszeresen folytak operatív műveletek az Egyesült Államok és szövetségesei, partnerei ellen, melyekhez egy szakértőkből, szakemberekből, kiberbűnözőkből álló csapatot verbuváltak össze. (Erről a táviratról egyelőre a The New York Times elemzéséből tudni még csak, mivel ők és az említett lapok a múltkori esethez, az afganisztáni háborús dokumentumok megjelentetéséhez hasonlóan a megjelenés előtt hetekkel korábban megkapták a dokumentumokat – a honlapra csak fokozatosan kerülnek fel az anyagok.)

A Wikileaksnek a Twitteren kiadott jelentése szerint a dokumentumok közzététele után nem sokkal ismeretlen eredetű túlterheléses (DDoS-) támadás indult a szervereik ellen, ezért néhány óráig elérhetetlen volt az oldal (e hír írásának időpontjában – egy új aloldal üzembe helyezése után – már újra megnézhetőek és letölthetőek a dokumentumok).

A Spiegel beszámolója szerint több mint 700 magyar vonatkozású távirat is található a dokumentumok között.

Wikileaks Magyarország
Nagyításhoz klikk! a képre

Azóta történt

Előzmények