Mivel a chipipar (is) nemzetbiztonsági és gazdasági szempontból is politikai csatatérré változott, az ágazatban az események extrém besűrűsödnek, erősen politikai indíttatásúak vagy vonzatúak lehetnek; nehéz tájékozottnak vagy naprakésznek maradni. Az utóbbi napokban is számos újabb fordulat nehezítette a cégek és vezetőik, ügyfeleik mindennapjait.
Kína oda lőtt az USA-nak és az EU-nak, ahol fáj
Az USA például folyamatosan hozza a korlátozásokat Kína ellen, ez nagyban a tech szektort, a chipgyártást, technológiákat, ahhoz szükséges eszközöket is érinti. Kína is hozott már válaszlépéseket (például a Micron részleges kitiltása), a legutóbbit az elemzők kifejezetten megtorlóintézkedésnek tekintik: két olyan fém exportját korlátozzák, amelyet a félvezetőipar és az EV-ipar is használ. A döntésre válaszul hatalmas verseny indult, mindenki engedélyekért lobbizik és készlethalmozásba kezd. A beszállítók és gyártók attól tartanak, hogy a ritkaföldfémek lesznek a következők.
[+]
Az USA és Kína kereskedelmi háborújában Kína most a gallium és a germánium exportját fékezte be (ezekből Kína termeli a legtöbbet a világon), elemzők szerint újabb és újabb fennakadások jönnek majd a globális ellátási láncban. A legnagyobb importőrök között számos európai ország és az USA is ott van. Kína a nemzetbiztonság védelmére hivatkozik, elemzők szerint az USA intézkedései tovább fokozódhatnak. Azt is mondják, Kína oda lőtt, ahol fáj, ráadásul az amerikai függetlenség napjára, a pénzügyminiszter pekingi látogatása előtti napra időzítették a bejelentést. Aggódik a történtek miatt az EU, a német és a holland kormány is, érthetően a lítiumkészletek okán (is).
Az USA sem tétlenkedik
Az USA a bejelentés előtt és után sem tétlenkedett. A Biden-kormány a Wall Street Jorunal szerint arra készül, hogy kitilt minden kínai céget az amerikai felhős szolgáltatásokból. Várhatóan csak amerikai kormányzati engedéllyel lehet majd kínai ügyfél számára ilyesmit elérhetővé tenni, főleg akkor, ha fejlett AI-chipet is használ a rendszer.
[+]
Amerikai támogatás mellett a holland kormány lekorlátozta továbbá számos félvezetőgyártásra alkalmas felszerelés exportját, így Kína még kevésbé jut majd eszközökhöz. A kínai kormány kifejezetten dühösen reagált, felszólította Hollandiát, hogy ne borítsa fel a kölcsönös együttműködést és ne éljen vissza az exportkorlátozások lehetőségeivel.
Az EU-nak majd Japán segít
Thierry Breton a hét elején közölte, hogy az EU mély együttműködésbe kezd Japánnal a félvezetőiparban, technológiai és védelmi, elektronikai és autós szempontból is jelentős összefogásként. A két fél együtt dolgozik majd az ellátási lánc monitorozásán is, a mérnökök és kutatások is közös kalapba kerülnek. Az EU kifejezetten támogatóan lép fel a jövőben minden japán chipcég és félvezetőipari szereplő kapcsán, amely Európában működik.
[+]
Szétlőtték a chipipari globalizációt
Már a fentebb említett történések előtt kijelentette a kínai YMTC vezérigazgatója, hogy a geopolitikai feszültségek és a nemzetbiztonsági aggodalmak súlyosan fenyegetik a chipipar globalizációját és a szektor növekedését. Szerinte az ipar 1 billió dolláros eladásai sem jönnek majd össze 2030-ra, rengeteg a kormányzati beavatkozás, a politikai tartalom. Teljesen egyetért a TSMC alapítójával, aki már márciusban hangoztatta: a chipipar globalizációja halott.
Bár a TSMC Arizonába újabb munkásokat vezényel egy 40 milliárd dolláros chipgyár megépítésére, az alapító Morris Chang véleménye nem változott. Tegnap közölte ugyanis, hogy a nemzetbiztonság és a technológiai fölény számít mindenhol, az USA és Kína kapcsolata verseny, nem együttműködés. Szerinte a globalizáció immáron annyit jelent, hogy megengedik néhány cégnek, hogy határokon túl működjenek, de csak azzal a feltétellel, ha nem veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, a technológiai vagy a gazdasági fölényt. A kérdés az, hogy ez nevezhető-e globalizációnak – tette hozzá.
