Az sms történetéről a használatához szükséges szabvány egyik kidolgozója, az Ericsson készített rövid összefoglalót az évforduló alkalmából.

Az sms-t megalapozó eredeti ötlet már 1988-ban létezett, amikor a technológiát az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) az első digitális páneurópai szabvány, a GSM alá vonta.

Kezdetben az sms-sel csupán a fogyasztókat szerették volna értesíteni a hangposta üzenetek érkezéséről. Az első szöveges üzenetet, amit két ember először váltott egymással, 1992. december 3-án küldték, és az állt benne: Boldog karácsonyt! Az üzenetet a berkshire-i Newburyben kapta meg a Vodafone karácsonyi partin résztvevő igazgatója, a feladó pedig egy Neil Papworth nevű mérnök volt, aki a számítógépéről küldött üzenetben azt kívánta jelezni, hogy inkább ő is a partin bulizna.

Richard Harvis egy ilyen, Orbitel 901-es mobiltelefonon fogadta az sms-t

Bár a szolgáltatást kifejezetten személyek közötti szöveges üzenetek küldésére fejlesztették, mégsem vált azonnal népszerűvé. 1995-ben például egy átlagos mobilfelhasználó havonta 0,4 szöveges üzenetet küldött.

Az sms, a mobiltelefonnal együtt, akkor terjedt el igazán, amikor megjelentek a feltöltőkártyás, azaz előre fizetős (pre-paid) szolgáltatások. A tömegszolgáltatássá válás útján fontos lépés volt a valós idejű díjszámítás bevezetése, mert segített a fogyasztóknak, hogy kordában tartsák kiadásaikat, a mobilszolgáltatók  pedig biztosak lehettek benne, hogy megkapják a szolgáltatás ellenértékét. A feltöltőkártyás rendszer elsősorban a feltörekvő piacok alacsonyabb jövedelmű fogyasztói számára volt vonzó, így az első felhasználók is közülük kerültek ki tömegesen.

A szolgáltatások igénybevétele ma már nemcsak feltöltőkártyás konstrukcióban ellenőrizhető, a valós idejű díjszámítással a fogyasztók egészen pontosan nyomon követhetik költéseiket és adatforgalmukat. Sok évbe telt, mire az iparág felismerte az sms-ben rejlő lehetőségeket, a fogyasztók ma már évente körülbelül 10 trillió szöveges üzenetet küldenek a globális hálózatokon keresztül.

Tények és számok:

1992. december 3-án küldték az első szöveges üzenetet, ami egy karácsonyi üdvözletet tartalmazott.

1995-ben egy átlagos felhasználó havonta 0,4 szöveges üzenetet küldött.

Később a valósidejű díjszámítást is bevezették, amely lehetővé tette a feltöltőkártyás előfizetést

1998 decemberében körülbelül 45 ezer feltöltőkártyás felhasználó volt az egész világon.

Bevezették a prediktív szövegbevitelt (pl. a T9 megoldás).

2000-ben 17 milliárd szöveges üzenetet küldtek.

2001 körül már a különböző funkciók mozgatták a piacot. A mobiltelefonok kijelzői és akkumulátorai egyre jobbak lettek. A készülékekben megjelent a számológép, ébresztőóra, mobilinternet, fényképezőgép, mms funkció.

2002-ben 352 milliárd szöveges üzenetet küldtek az Informa Telecoms & Media adatai szerint. Az sms-szolgáltatást főleg fiatalok, különösen fiatal lányok használták.

2004-ben már 918 milliárd sms-t küldtek a felhasználók.

Az sms fiatalok közötti terjedésének hajtóereje a valakihez tartozás, a gyors visszacsatolás és a közvetlenség érzése volt. A penetrációnak csak a költségek szabtak határt.

A mobiltelefonokon megjelentek a médialejátszók és az összes szolgáltatás minősége javult. A telefon testre szabása előtt nyitottak utat a különböző csengőhangok.

A fiatalok új kommunikációs viselkedési formákat alakítottak ki, megerősítve kapcsolataikat és az egymáshoz tartozás érzését.

2007 után megjelentek a mobiltelefonos alkalmazások.

Elindult az sms-emlékeztetők küldése (pl. a fogorvosnál, fodrásznál előjegyzett időpontokról, jegymegrendelésekről stb.)

2008-ban 2,8 milliárd volt a feltöltőkártyás felhasználók száma, és 4,8 trillió szöveges üzenetet küldtek világszerte.