Románia kenterbe veri Magyarországot

Az ország sikerét a drasztikus adócsökkentés mellett az is biztosítja, hogy kiemelt területnek tekintik az IT fejlesztését, és ez vonzó a globális szoftvercégek számára.

A Business Insider mai cikke ugyan elsősorban amerikai szemszögből vizsgálja meg az állami adók hatásának egy vetületét, ám mivel az elemzésben globális kitekintéssel nézi meg a problémát, illetve régiótársunk, Románia kiemelt szerepet kap benne, ráadásul az IKT szektor fejlesztése is hangsúlyos, érdemes felhívni rá a figyelmet.

A cikk szerzője Frank Holmes, egy tekintélyes befektetési vállalkozás, a U.S. Global Investors egyik irányítója. Elemzését az úgynevezett a Laffer-görbe értelmezésével kezdi. Ez a görbe azt mutatja meg, hogy az adóztatás emelése, illetve csökkentése miképp befolyásolja a gazdaság teljesítményét – az elmélet szerint van egy optimális pont, melynél tovább lépve a túl magas adók már kontraproduktívak, mivel visszafogják mind a befektetési, mind a fejlesztési, mind az adózási hajlandóságot.

Habár Holmes természetesen az USA szempontjából vizsgálódik, kiemelt pozitív példája mégis egy kelet-európai ország: Románia. A nyilvánosan hozzáférhető adatokra hivatkozva kimutatja, hogy miután az országban éveken át mérsékelt, stagnáló gazdasági növekedés volt tapasztalható, a kormány tavaly egy komoly mértékű adócsökkentésre szánta el magát: az általános forgalmi adó mértékét 2016. január elsejétől 24-ről 20 százalékra mérsékelték, emellett számtalan, a vállalkozásokat érintő adót és járulékot is csökkentettek, egyes esetekben meg is szüntettek.

Románia az élen
[+]

Holmes a rendelkezésekre álló adatokból úgy látja, hogy az intézkedéscsomag nemcsak hogy sikeres volt, hanem sokkal hamarabb hozott eredményeket, mint azt várni lehetett, a gazdaság növekedése szinte azonnal beindult, és Románia a második helyre jött fel a növekedési listán, csak Írország előzi meg őket az unióban e téren – és gazdasági elemzők szerint ez a trend nem is fog leállni, az ország még évekig felfelé fog tartani.

Persze akadnak még gondok, például a fiatalak magas arányú (21 százalékos) munkanélküliségi rátája, de ez is messze elmarad az olasz (36,9 százalék), a spanyol (43,9 százalék), valamint a görög (47,9 százalék) adatoktól.

És ami a mi szempontunkból a lényeg: a román kormányzat kiemelt területnek tekinti az IKT fejlesztését és támogatását, mely szektor szinte robbanásszerűen fejlődik. Az idei első negyedévben az IT a GDP 6,1 százalékát adta, de azt várják, hogy idén (vagy legkésőbb jövőre) ez az arány eléri a 10 százalékot. Ennek egyik oka, hogy Románia nemzetközi propagandatevékenységet fejt ki, azzal reklámozzák az országot, hogy felkészült, angolul jól beszélő, a nyugatinál alacsonyabb áron dolgozó szoftverfejlesztőket és mérsékelt árú infrastruktúrát tudnak biztosítani a befektetőknek. És ennek meg is lett az eredménye – írja Holmes –, mivel a kedvező körülményeket kihasználva ma már alig van olyan globális szoftvercég, mely ne hozott volna létre leányvállalatot Bukarestben.

Holmes úgy véli, hogy minden ellenkező vélekedéssel és tervvel szemben az európai Szilícium-völgy, az amerikai kihívásra adott válasz Romániában született/születik meg.

Azóta történt

Előzmények