Viviane Reding, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos vasárnap a Münchenben zajló Digital-Life-Design (DLD 2014) konferencián vitaindító beszédében az EU meglehetősen lassan formálódó adatvédelmi reformjáról beszélt, és ebben többek között azt is elmondta, hogy a felhasználók adatait gátlástalanul felhasználó nagyvállalatokkal szemben szigorúbb fellépésre van szükség, mivel eddig az ilyen ügyekben – ha egyáltalán elmarasztalták a cégeket – nevetségesen alacsony bírságokat szabtak ki, és ennek nincs visszatartó ereje.

Az adatvédelmi változtatások már két éve napirenden vannak, ám hiába jutottak kompromisszumos megoldásokra az Európai Parlamentben a képviselők, a tagállamok nem támogatják az irányelveket, és nagyon valószínű, hogy az ellenállás miatt nem sikerül 2015-re érvénybe léptetni őket. Pedig az új adatvédelmi rendelkezések – a megfigyelési ügy egyértelműen megmutatta – komoly versenyelőnyhöz juttatnák az európai cégeket, ugyanis a megrendült fogyasztó bizalom visszanyerése a tét.

A reform része lenne, hogy a korábbinál sokkal súlyosabban büntessék meg a fogyasztók adataival visszaélő cégeket, mivel – fogalmazott Reding – az elfogadhatatlan, hogy pl. Franciaországban, ahol nemrég vétkesnek találták a Google-t, a kiszabott bírság mindössze 150 ezer euró (ez volt az elérhető maximum), ami a vállalat teljes globális forgalmának 3 tízezred része.

Az alelnök kitért arra is, hogy hiába folyik uniós vizsgálat a Google ellen az új adatvédelmi szabályozásuk miatt, két éve nem sikerült elérni, hogy a cég az európai jogszabályokhoz hangolva alakítsa át azt, csak megy a tili-toli, érdemi történés nélkül. Viviane Reding közölte, hogy a fenti ügyben az új irányelv szerint akár a globális forgalom két százalékára rúgó büntetést is kiszabhatnának, ami a Google esetében egymilliárd dollár lenne – ez már akkora összeg, véli az alelnök, amelyet már nem érdemes kockáztatni.