A felnőtt internetező magyarok összesen 71 százaléka bankol valamilyen digitális eszközzel, ez leginkább a férfiakra, a 30-39 éves korosztályra és a diplomásokra jellemző. A 120-250 ezer forintos jövedelemmel rendelkezőknél a digitális bankolók aránya 78 százalékos, a 250 ezer forintnál nagyobb bevételt elkönyvelőknél pedig már 90 százalékos – derült ki a K&H információbiztonsági programjához, a K&H e-dukációhoz készült, magyar internetezők körében végzett reprezentatív kutatásából.

Nem az okostelefonért nyúlunk

Míg a netező magyaroknál az okostelefon a legelterjedtebb digitális eszköz (a felnőttek 90 százalékának van), netbankolásra mégsem ezt használják a legtöbben. Az adott eszközzel rendelkezők 47 százaléka laptopról, míg közel ugyanennyien, 46 százalék, PC-ről intézi a pénzügyeit. Okostelefonról mindössze 37 százalék bankol, a legkevesebben pedig a tabletekért nyúlnak, az érintettek mindössze 10 százaléka használja erre a célra ezeket.

Kinek áruljuk el a PIN-kódunkat?

A kutatás arra is választ adott, hogy mennyire vigyáznak a bankoláshoz szükséges kódokra, adatokra a magyarok. Kiderült, hogy az érintettek 40 százaléka osztotta meg a bankkártyája PIN-kódját valakivel. Ők jellemzően a párjuknak vagy más közeli családtagjuknak árulták el a kódot, előbbiek tábora 28, utóbbiaké 10 százalékot tett ki. Majdnem ugyanennyien vannak azok, akiknek a párjuk (23 százalék) vagy családtagjuk (14 százalék) fel tudja oldani a mobilját. Az e-bankhoz szükséges bejelentkezési kódot ennél már jóval kevesebben, mindössze 23 százalék osztotta meg másokkal is. 17 százalék a párjára, 6 százalék pedig más közeli családtagra bízta ezt az információt.

Biztonság mindenek felett

„A felmérés adataiból látszik, hogy egyre tudatosabbak a magyarok: a bankoláshoz, online vásárláshoz szükséges adatokat a többség senkivel nem osztja meg. Ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy számos adathalász kísérlet fut rendszeresen. Bár elenyésző a sikeres próbálkozások száma, oda kell figyelni, hogy kinek és milyen adatokat adunk meg. A gyanúsnak tűnő, adathalász e-mailekre ne válaszoljunk és töröljük őket. Ne kattintsunk az adathalásznak tűnő levélben vagy oldalon lévő linkekre, csatolmányokra. Gyanakodjunk, ha magyartalan, sürgető, fenyegetőző leveleket kapunk és nézzük meg alaposan a feladót” – nyilatkozta Patonai István, a K&H informatikai vezetője.

A szakember hozzátette, hogy a bankok soha nem kérnek az ügyfelektől olyan adatokat – sem telefonon, sem e-mailben –, amelyekkel be lehet lépni az e-bankos felületre vagy banki ügyet lehet intézni. Ha gyanús kérés érkezik, azonnal a szolgáltatóhoz kell fordulni. A bankok megbízható biztonsági rendszerrel védik az informatikai rendszereiket, ezen keresztül az ügyfelek adatait, pénzét. Azonban az ügyfeleknek is figyelniük kell arra, hogy körültekintően járjanak el.

Tesztre fel!

A K&H éppen a digitális tudatosság növelése érdekében indított információbiztonsági programot K&H e-dukáció néven. A program célja, hogy az ügyfelek is kellőképpen fel legyenek készülve a digitális világ kihívásaira, és az ő oldalukon szükséges biztonsági lépéseket megtegyék. A tudatosság ugyanis nemcsak a pénzügyek intézéséhez szükséges, de akkor is, ha valaki a közösségi médiában posztol, adatokat ad meg e-mailben vagy éppen egy internetkávézóban dolgozik.

A programhoz tartozó online tesztben hétköznapi szituációkkal találkozhatnak a kitöltők, a teszt végén pedig értékelést kapnak arról, mennyire ismerik az online világ veszélyeit, és azt is megtudhatják, milyen területeken kell még jobban elmélyíteni a tudásukat. A programhoz tartozik egy tudástár is, amely olyan gyakran előforduló biztonsági témákkal foglalkozik, mint a jelszóhasználat, a vírusvédelem, az adathalászati kísérletek felismerése és kivédése. A programban a K&H szakmai partnere a Sicontact Kft., az ESET termékek kizárólagos magyarországi forgalmazója, akik szintén elkötelezettek a digitális biztonság iránt.

A teszt itt érhető el: https://e-dukacio.kh.hu/

A kutatásról

A K&H és az NRC közös kutatása a 18 évnél idősebb internetezők körében a digitális világban való jártasságot vizsgálta. A kutatás feltérképezte többek között, hogyan védik digitális eszközeiket az érintettek, milyen jelszóhasználati és digitális bankolási szokásaik vannak, mennyire félnek a hackertámadásoktól. A minta nagysága 1000 fő, az adatfelvétel ideje: 2019. április 24 – május 6. Az adatfelvétel módszere: online kérdőíves felmérés többszörösen rétegzett, véletlen mintavétellel az NRC NetPanel, Magyarország legnagyobb kutatási panelje segítségével.