Az IBM Center of Advanced Studies, az akadémiai oktatási, kutatási tevékenységet támogató szervezet, amely a partneregyetemeken olyan korszerű és versenyképes ismeretekkel rendelkező szakemberek képzését támogatja, akik az IBM kutatási tevékenységébe is bekapcsolódnak, IBM projektekben kamatoztathatják tudásukat, és forrásokat teremthetnek munkájukhoz.
Ez a hatodik Európában
Világszerte 16 CAS központ működik. Európában Amsterdam, Barcelona, Böblingen, Dublin és Róma után most már Budapesten is megkezdi tevékenységét a régió első CAS központja. A budapesti centrumban tevékenykedőknek lehetősége nyílik közreműködni az IBM kutatólaboratóriumaival, pályázhatnak ösztöndíjakra, igénybe vehetik az IBM szoftvereit, tananyagait, konzultálhatnak a cég szakértőivel. A központ segítséget nyújt diplomamunkák elkészítéséhez is. A program vezetésére Pataricza András (BME) és Kocsis Zsolt (IBM) kapott megbízást.
A megnyitón részt vett és beszédet mondott Boda Miklós az NKTH elnöke is, aki rövid köszöntőjében jelentős lépésnek minősítette a megállapodást, mely illeszkedik ahhoz a törekvéshez, hogy a k+f és az innováció erősödjön Magyarországon. Jelenleg a GDP egy százalékát költi az ország ilyen tevékenységekre, ez pedig európai összehasonlításban édeskevés. A ráfordítások szerkezete is változtatásra szorul, mivel a források 70 százalékát jelenleg az állami intézmények kapják. A jövőben a vállalkozásoknak érzékelhetően nagyobb szerepet szán a kormányzat a k+f területén. Boda Miklós kitért arra is, hogy meg kell tanítani a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, hogyan lehet globálisan értékesíthető termékeket előállítani. Ezért a jövőben a támogatások elosztásánál három fő szempontot kivánnak érvényesíteni: kkv-k segítése, humán erőforrás (egyetemi oktatás) fejlesztése, nemzetközi kooperáció ösztönzése.
A CAS bekapcsolja az egyetemet a tudományos kutatómunkába
Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója szerint az IBM-nek ez a kezdeményezése arra irányul, hogy bekapcsolja az egyetemeket a tudományos kutatómunkába. A CAS lényege: együttműködés kialakítása olyan kutatócsoportokkal, amelyek kutatási témái kapcsolódnak az IBM kutatási területeihez. Ez az atomi méretű adattárolástól kezdve a különböző szoftvertechnológiákon és adatbányászaton keresztül a szolgáltatásorientált architektúráig bármi lehet. Az IBM korábbi kutatási eredményeik alapján találja meg azokat a kutatócsoportokat, amelyekkel együtt szeretne működni, vagy ők jelentkeznek, hogy bekapcsolódnának a programba.
„A CAS az IBM nagyon rugalmas, nemzetközi szervezete” – állítja Kocsis Zsolt, az IBM Tivoli üzletágvezetője, aki a vállalat részéről irányítani fogja e központ munkáját. „Ezek az intézmények világszerte szoros együttműködésben állnak az IBM kutatóintézetekkel. A budapesti központ annyiban különleges, hogy Magyarországon – egyelőre – nincs ilyen kutatóközpont. Ezért a CAS főként az IBM Magyarország és az egyetemi szféra együttműködését próbálja láthatóbbá tenni és néhány kiemelt területen nemzetközi együttműködést elindítani” – hangsúlyozta a szakember.
„Mivel az IBM vezető a modern technológiák terén, ezért nem csak a BME-n belül, hanem a hazai felsőoktatás számára is szeretne lehetőségeket kínálni. Fontos hangsúlyozni, hogy a CAS – akárcsak a világ többi részén - nem egy újabb hivatalt jelent, hanem egy olyan együttműködést, amelynek az élén egy IBM-es szakember áll majd. A cég elektronikus infrastruktúrájával és egy tudományos e-piactér funkcióval felméri a kutatásokat, és intranetes/internetes funkciókat is ellát a CAS működtetése során. A programban résztvevő kutatók hozzáférhetnek az IBM releváns belső információihoz és akár a cég nemzetközi kutatási mezőnyébe is bekapcsolódhatnak” – mondta Pataricza András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának docense, aki az egyetem részéről fogja koordinálni a központ munkáját.
„A CAS minden doktorandusz számára projekthátteret jelenthet” – tette hozzá az IBM-el már évek óta együtt dolgozó oktató. „Ez a háttér valós életbeli motivációt nyújthat a kutatások számára. Az együttműködés elősegíti, hogy ne csak papíron szülessenek meg az egyenletek és elméletek, hanem ezek beágyazódhassanak a létező technológiába. Ez az IBM esetében különösen könnyű, mivel a cég eszközei törekednek a szabványosságra.”
