Újra nagyot robbantott tegnapi riportjával a The Washington Post (illetve velük párhuzamosan a brit The Guardian): a birtokukba kerül dokumentumokra hivatkozva azt állítják, hogy az Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) és a legfontosabb nemzetbiztonsági ügynökség (NSA) közvetlen hozzáférés útján kilenc nagy internetes cég szervereiről monitorozza a felhasználók hang- és videobeszélgtéseit, fényképeit, dokumentumait, illetve minden egyéb internetes tevékenységét.
A hír mindebben nem az, hogy a kormányzati ügynökségek megfigyelik az állampolgárokat, e téren a terrorveszélyre hivatkozva a nemzetbiztonsági törvény, a Patriot Act meglehetősen széles jogköröket biztosít a számukra, hanem a megfigyelés módja, mélysége és minősége. A forrásokra hivatkozva a lap egy szigorúan titkosan kezelt programról, a PRISM kódnevű projektről számol be, melynek keretében a Microsoft, a Yahoo!, a Google, a Facebook, a PalTalk, az AOL, a Skype, a YouTube és az Apple szervereinek tartalmát monitorozzák (állítólag a Dropbox lett volna a következő). Az igazi nagy botrányt az okozhatja, hogy a riport szerint az említett vállalatok kormányzati és bírósági támogatással önként vállalták az együttműködést, ők nyitották meg a „hátsó kapukat”.
A dokumentumok szerint a PRISM keretében az USA biztonsága érdekében kiemelt figyelmet fordítottak az amerikai szerverek segítségével lebonyolított külföldi netes kommunikációra.
Az NSA képviseletében James R. Clapper szóvivő elismerte a megfigyelést és adatgyűjtést, ám határozottan kijelentette, hogy a titkos program teljes mértékben ellenőrzötten és törvényesen jött létre és működik, a célja pedig a nemzet védelme a fenyegetésektől.
A Post megkereste az érintett IT cégeket is, akik – köztük a Facebook és az Apple – azt állítják, hogy nem volt tudomásuk a programról, közvetlen hozzáférést pedig egyetlen állami hatóságnak sem adtak szervereikhez, csak akkor adtak át információkat, ha konkrét esetekben a törvényes formákat betartva kaptak kéréseket. A többi vállalat is hasonló nyilatkozatot adott ki.
