Az Európai Fogyasztói Központ magyar képviselete friss tájékoztatása szerint a panaszosok arról számoltak be, hogy német weboldalakon regisztráltak, és/vagy vettek igénybe elektronikus szolgáltatásokat (pl. mobiltelefonos csengőhangokat vagy dalszövegeket töltenek le), abban a hitben, hogy ingyenesen teszik azt, tekintve, hogy a weboldalon nem volt egyértelmű tájékoztatás a szolgáltatások áraira vonatkozóan. Néhány héttel később jött azonban a feketeleves: a kereskedő postai úton kiszámlázott 12 vagy 24 havi szolgáltatási díjat 100-200 euró értékben, és súlyos jogi következményeket helyezett kilátásba nemfizetés esetére.
H. Attiláné, idős vidéki fogyasztó is beleesett a csapdába: egy szoftver letöltése érdekében regisztrálta magát egy német weboldalon, és, mivel ár nem volt feltűntetve ott, azt gondolta, ingyenesen veszi igénybe a szolgáltatást. A regisztráció során megadta személyes adatait és elérhetőségeit, kiszolgáltatva így magát a kereskedőnek, aki néhány héttel később be is nyújtotta a számlát: 100 eurót követelt a fogyasztótól, és bírósági eljárással fenyegetőzött, amennyiben nem elégítené ki követelését. A fogyasztó a kereskedő folyamatos nyomása és fenyegetőzése hatására befizette az összeget, amely egyhavi nyugdíjának pontosan a harmadát teszi ki.
Berndt Krieger, a német Európai Fogyasztói Központ igazgatója azt tanácsolja a fogyasztóknak, hogy ne engedjenek az állítólagos behajtó cégek fenyegetőzésének, és ne fizessék be a követelt díjakat.
Krieger azt is elmondta, hogy, a csalók igen nagy nyomást tudnak gyakorolni áldozataikra, ám tapasztalata szerint pusztán üres fenyegetés az ügy jogi útra való terelése. Számos jogi akadálya van ugyanis annak, hogy a fogyasztókat bíróság elé citálják. A magyar állampolgárok, illetve a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező fogyasztók elleni követeléseiket a külföldi kereskedőknek magyar bíróság előtt kellene érvényesíteni, azonban száz-kétszáz eurós összegek esetében szinte teljesen valószínűtlen, hogy erre sor kerülne, nem is szólva az igények kétes megalapozottságáról.
A német jog szerint a távollevők között kötött szerződések esetében 14 nap áll rendelkezésre az elállási jog gyakorlására. Amennyiben azonban a fogyasztókat nem tájékoztatják megfelelően az elállási jog gyakorlásának módjáról, az elállási idő azon a napon kezdődik, amikor a fogyasztót erről tájékoztatja a kereskedő, ám legkésőbb fél évvel a szerződés megkötése után lejár.
Az Európai Fogyasztói Központok Hálózata azt tanácsolja, hogy legyünk fokozottan óvatosak, amikor egy internetes honlapon valamely ingyenes szolgáltatásért cserébe „csak” a nevünket és/vagy címünket kell megadni, illetve el kell fogadni a kereskedő általános szerződési feltételeit.
